Éleslövészetet tartott kedden a Sárga-tengeren a dél-koreai haditengerészet, hogy megmutassa Észak-Koreának, képes visszaverni egy esetleges katonai provokációját - idézte kedden a Yonhap hírügynökség a haditengerészet közleményét.
A hadgyakorlaton a többi között részt vett egy 2,5 ezer tonnás fregatt, egy ezer tonna vízkiszorítású járőrhajó, továbbá több négyszáz tonnás irányított rakétás cirkáló és gyors hajó vett részt.
"A hadgyakorlat ezúttal javítani hívatott hadseregünk azonnali válaszadó képességét az ellenség tengeri provokációjára" - közölte Csoj Jung Csan haditengerészeti parancsnok.
Válaszcsapással fenyegeti Phenjan az Egyesült Államokat az újabb szankciók követelése miatt
Válaszcsapással fenyegette meg Észak-Korea kedden az Egyesült Államokat, amiért az a legerőteljesebb szankciók alkalmazását kérte Phenjannal szemben az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) előző napi, rendkívüli ülésén - jelentette kedden a KCNA észak-koreai hírügynökség. A KCNA az észak-koreai külügyminisztérium egy meg nem nevezett szóvivőjét idézte, aki úgy fogalmazott: "a magunk ellenoffenzívájával fogunk válaszolni az Egyesült Államok szégyenletes szankcióira és nyomásgyakorlására, és az ezt követő minden katasztrofális következményért pedig teljes mértékben az Egyesült Államokat fogja terhelni a felelősség". "Az Egyesült Államoknak egy pillanatra sem szabad megfeledkeznie Észak-Korea jelenlétéről és a birtokában lévő interkontinentális ballisztikus rakétáról (ICBM), valamint atom- és hidrogénbombájáról" - tette hozzá a szóvivő.
A hadgyakorlatot két nappal az után tartották meg, hogy Phenjan bejelentette: sikeres kísérletet hajtott végre hidrogénbombával. A kísérleti atomrobbantás immár a hatodik, minden korábbinál nagyobb erejű volt, és két erős földrengést váltott ki.
Egy nappal a nemzetközi felháborodást kiváltó föld alatti robbantás után Dél-Korea ballisztikus rakétával hajtott végre hadgyakorlatot, és azt tervezi, hogy szerdától egy újabb, négynapos hadgyakorlatot tart hadihajók és katonai repülőgépek bevetésével az országtól délre fekvő tengeri területeken, illetve csütörtökön és pénteken a Japán-tengeren közös dél-koreai-amerikai katonai manőverek lesznek, amelyeken a tengeralattjárók elleni harcot fognak gyakorolni.
Trump feloldotta a dél-koreai rakéták súlykorlátozását
Donald Trump amerikai elnök beleegyezett abba, hogy feloldja a dél-koreai rakéták robbanótölteteire vonatkozó súlykorlátozást - közölte a Fehér Ház.
Londoni elemzők: A legnagyobb világgazdasági kockázat az amerikai-kínai kereskedelmi háború
Londoni pénzügyi elemzők szerint az észak-koreai válság legnagyobb aggodalomra okot adó világgazdasági kockázata - feltéve, hogy a válság nem vezet háborúhoz - az amerikai-kínai kereskedelmi feszültség esetleges eszkalálódása. A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics szakértői kedden ismertetett helyzetértékelésükben csekélynek nevezték annak az esélyét, hogy Donald Trump amerikai elnök - ahogy ezt nemrég kilátásba helyezte - teljesen leállítja az Egyesült Államok kereskedelmét mindazokkal az országokkal, amelyek üzleti kapcsolatokat tartanak fenn Észak-Koreával.
A Capital Economics londoni elemzői hangsúlyozzák, hogy az Egyesült Államok tavaly 479 milliárd dollár értékben importált árukat és szolgáltatásokat Észak-Korea első számú kereskedelmi partnerországából, Kínából.
A ház szerint azonban azt nem lehet kizárni, hogy az amerikai kormány célzott szankciókkal sújt Észak-Koreával kereskedő kínai vállalatokat és üzletembereket, tekintettel arra, hogy az észak-koreai export 86 százaléka Kínába irányul, és egy ilyen amerikai intézkedés megtorló jellegű válaszlépésekre késztethetné Pekinget.
A Capital Economics elemzői szerint - hacsak a konfrontáció nem eszkalálódik nyílt háborúvá - a válság piaci következményei mérsékeltek és rövid életűek lesznek. A befektetési eszközök árfolyamai történelmi visszatekintésben is meglepően ellenállóképesnek bizonyultak olyan geopolitikai válságokkal szemben, amelyek kis híján háborúhoz vezettek; ez történt az 1962-es kubai rakétaválság után is.
Az olyan esetekben is, amelyek végül háborús konfliktust okoztak - kiemelten például az Egyesült Államokban 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások után -, a piacok néhány hét alatt visszalendültek a kezdeti mélypontokról - hangsúlyozzák keddi tanulmányukban a Capital Economics londoni elemzői.
A ház kiemeli, hogy a dél-koreai tőzsdék árfolyamindexei hozzávetőleg 15 százalékkal járnak az év elején mért szintek felett az Észak-Koreával fennálló feszültség súlyos éleződése ellenére is.
A dél-koreai államadós-kockázati mérőszámok mindazonáltal komolyabb piaci aggodalmakat jeleznek.
Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató cég, az IHS Markit keddi kimutatása szerint a dél-koreai államadósság-törlesztési leállás rizikójára köthető piaci biztosítási cseretranzakciók (credit default swaps, CDS) középárfolyama 65,25 bázispont körül jár. Ez egyetlen kereskedési napon belül 8,1 százalékos emelkedés, és azt jelenti, hogy egységnyi, tízmillió dollárnak megfelelő névértékű dél-koreai államkötvény csődbiztosítási díja valamivel 65 ezer dollár felett mozog a piacon az irányadó ötéves lejáratra.
Ez a CDS-középárfolyam továbbra is azt jelzi, hogy a piaci szereplők változatlanul meglehetősen biztonságos államadósnak tekintik Dél-Koreát, a dél-koreai szuverén CDS-tranzakciók 8 százalékot meghaladó napi drágulása azonban kirívó a fejlett ipari gazdaságok körében.
Donald Trump - miközben az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tartott az észak-koreai válságról - telefonon egyeztetett először Mun Dzse In dél-koreai elnökkel, majd Angela Merkel német kancellárral.
A Fehér Ház közleménye szerint a dél-koreai államfővel folytatott beszélgetés során a két államfő egyetértett abban, hogy minden igénybe vehető eszközzel a lehető legnagyobb nyomást kell gyakorolni Észak-Koreára. Mind Donald Trump, mind Mun Dzse In elkötelezte magát a katonai képességek erősítése mellett, és az amerikai elnök elvi beleegyezését adta ahhoz, hogy feloldják a dél-koreai rakétákra szerelhető robbanótöltetek súlyának korlátozását. Trump egyúttal ahhoz is elvi beleegyezését adta, hogy Szöul több milliárd dollár értékben vásárolhasson fegyverzetet az Egyesült Államoktól.
Donald Trump hétfőn délután egyeztetett telefonon Angela Merkellel, és mindketten "elfogadhatatlan eszkalációnak" minősítették a minapi észak-koreai nukleáris kísérletet, valamint mindketten állást foglaltak amellett, hogy a nemzetközi közösségnek továbbra is fel kell lépnie Észak-Koreával szemben, és keményebb szankciókat kell foganatosítania. A német kancellár hangsúlyozta, hogy szorgalmazni fogja az Európai Unióban a keményebb szankciók meghozatalát Phenjan ellen.
Észak-Korea interkontinentális ballisztikus rakétát szállít a nyugati partvidékére
Észak-Korea feltehetően egy interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) szállít a nyugati partvidékére - jelentette kedden az Asia Business Daily című szöuli napilap meg nem nevezett hírszerzési forrásra hivatkozva.
A rakéta szállítása hétfőn, egy nappal a föld alatti kísérleti atomrobbantás után kezdődött, az éjszaka leple alatt. A nyugati partvidéken Észak-Koreának rakétakilövő létesítményei vannak.
A dél-koreai védelmi minisztérium nem erősítette meg a lapinformációt, de hétfőn a tárca a parlamentnek tett jelentésében arra figyelmeztetett, hogy Észak-Korea bármelyik pillanatban kész újabb rakétatesztekre, a többi között interkontinentális ballisztikus rakétákkal is.
Észak-Korea vasárnap hivatalosan bejelentette, hogy sikeresen tesztelt aznap egy hidrogénbombát. Több ország földrengéstani intézete és a dél-koreai hadsereg előzőleg közölte, hogy Észak-Korea valószínűleg föld alatti atomrobbantást hajtott végre, már a hatodikat, amely két erős földrengést váltott ki. Az észak-korei bejelentés szerint a Kim Dzsong Un utasítására elvégzett teszt célja annak megerősítése volt, hogy a bomba egy újonnan kifejlesztett interkontinentális ballisztikus rakétára szerelhető, és a kísérlet "tökéletesen sikeres" volt.
Észak-Korea július 4-én lőtte ki első interkontinentális ballisztikus rakétáját, július 28-án pedig a másodikat. Szakértők számításai szerint a Hvaszong-14-es típusú rakéta hatósugara 10 ezer kilométer, vagyis Észak-Korea elérheti vele az amerikai nagyvárosokat, Los Angelest vagy akár Chicagót is.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy héttel a második ICBM kilövése után egyhangúlag elfogadott határozattal újabb szigorú büntetőintézkedésekkel sújtotta Észak-Koreát. Ez volt a Phenjan ellen foganatosított nyolcadik szankciós határozat 2006 óta, de a kommunista rezsimet mindeddig nem sikerült eltántorítani nukleáris és rakétaprogramja fejlesztésétől.
Putyin: Fölöslegesek lennének az újabb szankciók
Fölöslegesek és hatástalanok volnának az újabb szankciók Észak-Korea ellen, a phenjani vezetés nem változna meg, csak a nép szenvedne jobban, és az egyre nagyobb katonai fenyegetésnek sincs semmi értelme, mert globális katasztrófa lehet belőle - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden a BRICS-országok hsziameni csúcsértekezletén tartott sajtótájékoztatóján.
Oroszország elítéli az észak-koreai kísérleteket - tette hozzá Putyin a vasárnapi nukleáris robbantási kísérletre utalva, amelyről Phenjan azt állítja, hogy hidrogénbombát próbált ki. "Úgy gondoljuk, hogy ezek provokációk, de ebben az esetben bármilyen új szankció fölösleges és hatástalan volna" - fűzte hozzá.
A hatodik és eddigi legerősebb föld alatti nukleáris robbantási kísérlet hatására az Egyesült Államok és európai szövetségesei, valamint Japán hétfőn bejelentették, hogy újabb súlyos ENSZ-szankciók meghozásáról tárgyalnak, de a világszervezetben vétójoggal rendelkező Oroszország és Kína álláspontja bizonytalan, bár ezzel a nyilatkozatával Putyin gyakorlatilag csatlakozott Kína álláspontjához, amely szerint békés megoldás kell.
Az észak-koreaiak "nem fognak lemondani nukleáris programjukról, amíg nem érzik biztonságban magukat. Ezért keresni kell annak lehetőségét, hogy újrainduljon a párbeszéd minden érintett fél között" - mondta Putyin. Bírálta, hogy az Egyesült Államok nem zárja ki a katonai lépés lehetőségét, mert Washington szerint "semmilyen békítő beszéd nem hat már".
Az orosz elnök "nevetségesnek" mondta, hogy az Egyesült Államok először szankciókkal sújtotta Oroszországot ugyanabban a törvényben, amelyben megbüntette Észak-Koreát, majd "arra kérte Moszkvát, hogy járuljon hozzá a Phenjan elleni szankciók meghozatalához az ENSZ-ben".
Az Észak-Korea elleni nemzetközi szankciókkal kapcsolatban Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter a csúcstalálkozón újságíróknak elmondta, hogy az Észak-Koreába irányuló orosz olajexport csaknem nulla, kizárólag olajszármazékokat szállítanak. Moszkva eddig nem tárgyalt nemzetközi partnereivel arról, hogy még ezt a keveset is csökkentsék-e - tette hozzá. A BRICS a Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság alkotta országcsoport, amely 2009-ben alakult meg azzal a céllal, hogy hatékonyabban tudják képviselni a fejlődő országokat a nyugati országok uralta világban.
