Külföld
Élesen bírálják Merkelt a menedékkérők beengedése miatt
Magyarország aktiválta az uniós polgári védelmi mechanizmust - ENSZ: szíriai menekültek milliói indulhatnak útnak
Németországban élesen bírálta a bajor konzervatív CSU két tekintélyes politikusa Angela Merkel kancellárt a Magyarországról elindult menedékkérők beengedése miatt pénteki lapinterjúkban. A kancellár ismét védelmébe vette a döntést, ugyancsak egy lapinterjúban kiemelte, hogy rendkívül kiélezett humanitárius helyzetben kellett határozni bajban lévő emberek sorsáról. Hans-Peter Friedrich volt szövetségi
Magyarország aktiválta az uniós polgári védelmi mechanizmust
Magyarország az európai uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül kér segítséget a menekültválság kezeléséhez - közölte pénteken Mina Andreeva, az Európai Bizottság szóvivője.Felsorolása szerint Magyarországnak matracokra, ágyneműre, lepedőkre, takarókra és fűtőberen dezésekre van szüksége. "A kérést gyorsan fel fogjuk dolgozni" - tette hozzá a szóvivő. Az uniós központi mechanizmuson keresztül a 28 tagállam polgári védelmi hatóságai tudnak segíteni egymásnak. Az együttműködésben Izland, Montenegró, Norvégia, Szerbia és Macedónia is részt vesz. A mechanizmus a katasztrófahelyzetek kezelését hivatott segíteni, és segítséget nemcsak a részes államok, hanem a világ bármely országa kérhet tőle. Megalapítása, 2001. óta 180 segítségkérés érkezett az uniós polgári védelmi mechanizmushoz. Olyan katasztrófahelyzetek kezelésében is segédkezett, mint a 10 évvel ezelőtti Katrina hurrikán, a 2010-es földrengés Haitin, a fukusimai katasztrófa, a Fülöp-szigetekre két éve lesújtó tájfun, a tavaly Szerbiában és Boszniában pusztító árvíz, az ukrajnai konfliktus, a nyugat-afrikai ebolajárvány vagy az idei nepáli földrengés.belügyminiszter, a CDU/CSU konzervatív pártszövetség parlamenti (Bundestag) frakciójának helyettes vezetője a Passauer Neue Presse (PNP) című lapban megjelent interjúban példátlan politikai hibának nevezte a Magyarországról elindult menekültek ellenőrzés és regisztráció nélküli beengedését, és úgy vélte, hogy a döntésnek hosszabb távon súlyos következményei lesznek.
A rendőri felügyelet nélkül Németországban mozgó menekültek tömegére tekintve meg kell állapítani, hogy "elveszítettük az ellenőrzést" a folyamatok felett - mondta az Angela Merkel vezette CDU testvérpártjának tekintélyes politikusa. Kiemelte: nagyon nehéz megbecsülni, hogy a Németországba beáramló emberek között hányan lehetnek az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet harcosai és iszlamista "alvó" terroristák. Hozzátette, hogy szerinte egyetlen ország sem tenné ki magát "ennyire naívan" ilyen veszélynek.
A PNP értesülése szerint a német biztonsági szervek a menedékkérők között eddig 29 olyan embert azonosítottak, akik bizonyíthatóan részt vettek a szíriai polgárháborúban. A központi befogadóállomásokról pedig naponta érkeznek újabb információk a hatóságokhoz feltételezett IÁ-tagokról. A lap szerint bírálatok érik Gerhard Schindlert, a szövetségi hírszerző szolgálat (BND) elnökét, amiért a napokban egy interjúban azt mondta, nincsenek
Szíriaiak további milliói válhatnak menekültté és indulhatnak útnak Európába, ha nem sikerült lezárni a közel-keleti országban négy és fél éve tomboló polgárháborút - jelentette ki pénteken Peter Salama, az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) közel-keleti és észak-afrikai regionális vezetője. Menekültek milliói és milliói hagyhatják el Szíriát, hogy a szomszédos országokba, és végül az Európai Unióba vagy máshova menjenek - mondta az illetékes, hozzátéve: a Szíriával szomszédos országokban négymillióan kerestek menedéket a polgárháború elől, az országon belül pedig közel nyolcmillió belső menekültet tartanak számon. Ezek az emberek a "földi pokolban" élnek - hangoztatta.
A 2011. március 15-én békés tüntetésekkel kezdődött, majd a véres megtorlás hatására polgárháborúba torkolló szíriai felkelés halálos áldozatainak száma már meghaladta a 250 ezret. A közel-keleti országban uralkodó káosz a szélsőséges iszlamisták megerősödéséhez vezetett. Az Iszlám Állam jelenleg egész térségeket tart ellenőrzése alatt Szíriában és Irakban.
arra utaló jelek, hogy terroristák lennének a menedékkérők között. "Ez már nem felel meg a valóságnak" - mondták biztonsági források a bajor újságnak. Markus Söder bajor pénzügyminiszter a Münchner Merkur című lapnak azt mondta, hogy "az áradat és a szívóhatás érezhetően erősödik", és ez "kezdi túlterhelni" az országot.
Steinmeier: Németország idén 800 ezer menekültre számít
Németország, amely a migránsok legfőbb célországának számít, az idén mintegy 800 ezer bevándorlóra számít - jelentette ki Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter pénteken Prágában a négy visegrádi ország, valamint Németország és Luxemburg külügyminisztereinek prágai találkozóját követő sajtótájékoztatón.
"Csak a következő hétvégén mintegy 40 ezer menekült érkezésére számítunk" - jegyezte meg Steinmeier.
Ismételten szolidaritásra kérte az Európai Unió többi tagállamát a jelenlegi migrációs hullám kezelése érdekében.
"Talán az Európai Unió történelmének legnagyobb kihívásáról van szó" - hangsúlyozta a német diplomácia vezetője.
A Horst Seehofer pártelnök-bajor miniszterelnök egyik lehetséges utódjaként számon tartott politikus megjegyezte, hogy a CSU-t "meglepte" Angela Merkel döntése a Magyarországról elindult menedékkérők beengedéséről, és jobbnak találták volna, ha a kancellár előbb megtárgyalja az ügyet a bajor konzervatívokkal. Most "ezrek szinte ellenőrizhetetlen bejövetele" zajlik - mondta Markus Söder, aki már korábban is bírálta a Magyarországról indult menedékkérők beengedését. Hozzátette: reméli, hogy nincsenek IÁ-harcosok a szíriai menekültek között. A bajor pénzügyminiszter szemléletváltást sürgetett a menekültpolitikában.
A menekültek iránti szolidaritás, az áldozatvállalás és a befogadás kultúrájának nap mint nap tapasztalható jelei lelkesítőek és nagyszerű képet közvetítenek Németországról és Bajorországról, de világossá kell tenni, hogy Németország tartósan nem lehet "a világ összes menekültjének országa" - mondta Markus Söder. Foglalkozni kell a hosszabb távú hatásokkal is - tette hozzá, rámutatva: megváltoztatja egy társadalom "kulturális statikáját", ha a bevándorlók száma meghaladja a születések számát, ezért a mostani menekülthullám révén mélyebbre ható változások indulnak el, "mint ahogy ebben a pillanatban sejtjük". A tartós, hosszú távú kihívásokat még egyáltalán nem lehet áttekinteni, azt pedig tudomásul kell venni, hogy sok menekültnek "másmilyen az értékrendje és a világképe", mint a németeké. Ezért is fontos ellenőrizni, hogy ki érkezik Németországba - mondta Markus Söder.
Az osztrák kormány 75 millió eurót szán a menekültek integrációjára
Az osztrák kormány 75 millió eurót (23,5 milliárd forintot) szán a menekültek integrációjára - jelentették be a pénteken tartott kormányülés után.
Az összeget a migránsok beilleszkedésének elősegítésére, többek között nyelvtanfolyamokra és a menekültek számára biztosított oktatás fejlesztésére fordítják. Werner Faymann osztrák kancellár ígéretet tett arra, hogy október közepéig minden alapellátásra jogosult menedékkérőnek biztos szállást nyújtanak, nem kell sátorban aludniuk.
A kormányülést megelőzően az osztrák belügyminiszter úgy vélte: a nagy menekültáradat miatti esetleges ausztriai határzár csupán az utolsó eszköz lenne. A helyzet jelenleg igencsak bizonytalan - jelentette ki a tárcavezető.
Közben Angela Merkel a Rheinische Post című lapban megjelent interjúban védelmébe vette a Magyarországról elindult menedékkérők beengedését. Elmondta: a döntést egy "rendkívül kiélezett humanitárius helyzetben" hozta meg az osztrák kancellárral. "Nagy bajban lévő emberekről volt szó" - tette hozzá a kancellár. Ugyanakkor a döntés nem változtat azon, hogy továbbra is érvényesek az uniós menekültügyi szabályok, és ezeket minden tagországnak be kell tartania. Az is egyértelmű, hogy "méltányos tehermegosztásra van szükség Európában" - mondta Angela Merkel. A német kancellár ismét megerősítette: a német alaptörvény előírásaiból következően a politikai menedékjogra jogosult emberek befogadásának nincs felső határa, de mindazoknak, akik nem szorulnak védelemre, "gyorsan vissza kell térniük hazájukba". Angela Merkel és Werner Faymann osztrák kancellár egy héttel ezelőtt, szombatra virradó éjjel hozott döntést arról, hogy a Magyarországról elindult menedékkérőket beengedik Németországba. Azóta már nagyjából 40 ezren érkeztek meg Münchenbe, a bajor fővárosba.
Horst Seehofer bírálta Angela Merkelt és meghívta Orbán Viktort
Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a konzervatív CSU elnöke élesen bírálta Angela Merkel kancellárt a Magyarországról elindult menedékkérők beengedése miatt a Der Spiegel című német hírmagazinban megjelent nyilatkozatában. A politikus egyben közölte, hogy meghívta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt a bajor tartományi törvényhozás (Landtag) CSU-frakciójának következő tanácskozására.
Horst Seehofer a hetilap szombati, digitális formátumban már péntek este megjelent számában hangsúlyozta, hogy a Magyarországról indult menedékkérők beengedése Németországba az uniós szabályok hatályon kívül helyezésével "hiba volt, amely még sokáig foglalkoztat majd bennünket".
"Hamarosan olyan szükséghelyzetbe kerülünk, amelyet már nem lehet uralni" - mondta a bajor miniszterelnök.
IOM: már több mint 430 ezren érkeztek idén a Földközi-tengeren keresztül
Már több mint 430 ezer migráns és menekült érkezett idén a Földközi-tengeren keresztül Európába - közölte pénteken a genfi székhelyű Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM).
A Földközi-tengeren átkelő menekültek és migránsok közül mintegy 310 ezer ért partot Görögországban, 121 ezer Olaszországban. Emellett 2166 ember érkezett Spanyolországba és száz Máltára - közölte az IOM. Hozzátette, 2748 ember vesztette életét vagy tűnt el a veszélyes tengeri úton.
A tavalyi évhez képest már eddig is majdnem kétszer annyi ember érkezett az európai kontinensre - jegyezte meg a genfi szervezet. A 2014-es adatok szerint 219 ezren jöttek.
A nemzetközi szervezet szeptember 3-án közölte, hogy az év elejétől mintegy 364 ezren léptek Európa területére. A Görögországba érkező emberek nagy része szíriai, de számtalan afgán és eritreai állampolgár is van közöttük. Olaszországba érkezik a nigériai és szomáliai migránsok többsége.
"Nem látom, hogy miként lehetne a dugót visszanyomni a palackba" - tette hozzá a hírmagazinnak a menekültválságról szóló összeállításban, amelyben több politikus megszólaltattak.
Horst Seehofer elmondta: azért hívta meg Orbán Viktort, hogy együtt keressenek megoldást.
A CSU-frakció következő tanácskozását szeptember 22-től 24-éig tartják a párthoz közel álló Hanss Seidel Alapítvány Bad Staffelsteinban működő oktatási központjában, a Banz-i kolostorban (Kloster Banz).
Christiane Wirtz, a szövetségi kormány helyettes szóvivője pénteki tájékoztatóján a magyar miniszterelnök bajorországi meghívására vonatkozó újságírói kérdésre azt mondta, a kormány minden kezdeményezést üdvözöl, amely hozzájárul ahhoz, hogy "biztonságba kerüljön a lehető legtöbb ember". A berlini vezetés megítélése szerint minden ilyen célú megbeszélés "hasznos megbeszélés" - tette hozzá.
A helyettes kormányszóvivő elmondta: Angela Merkel kancellárnak nem kell Bajorországba utaznia ahhoz, hogy találkozzon Orbán Viktorral, mert a kétoldalú kapcsolatok ápolására rendelkezésre állnak a megfelelő lehetőségek.
Szombattól csütörtökig nagyjából 40 ezer menedékkérő érkezett Németországba vonattal Ausztrián keresztül, a következő hét végén pedig újabb 40 ezer menedékkérő érkezhet az országba a kormány előrejelzése szerint.
Elhelyezésük egyre nehezebben megoldható feladat. Ezt jelzi a Der Spiegel értesülése, amely szerint a tartományi belügyminiszterek és a szövetségi belügyminiszter csütörtöki telefonkonferenciáján a 16 tartomány közül 7 jelezte, hogy aznap már nem tudnak több embert befogadni.
Franciaország négy-ötezer migráns gyermek beiskolázására készül
Az Európai Bizottság által javasolt kvótarendszer alapján a Franciaországba érkező 24 ezer migráns és a júliusban már befogadott 6750 menekült közül a becslések szerint mintegy négy-ötezer lesz beiskolázandó gyerek, akiknek méltó fogadására és integrációjára felkészült a francia közoktatás - írta pénteken a Le Figaro.
A konzervatív francia napilap szerint a menekültek elszállásolása még nem rendezett kérdés, hiszen a francia önkormányzatok felajánlásán múlik, amelynek érdekében szombaton egyeztetést tartanak a polgármesterek a belügyminisztériumban. A migránsok országos elosztása után válik világossá, hogy az oktatási tárcának hol milyen intézkedéseket kell kezdeményeznie a gyerekek integrációjára, akik intenzív francia nyelvoktatásban részesülnek majd, miközben "normális" osztályokban helyezik el őket.
Franciaországban az 1970-es években vezették be ezt a módszert, amikor néhány év alatt 120 ezer migránst fogadtak be Vietnamból, Kambodzsából, Laoszból, azaz az egykori Indokínából. A mai napig ez számít a legsikeresebb integrációs folyamatnak Franciaországban. A francia közoktatás ugyanakkor ugyanezzel a módszerrel a gazdasági bevándorlással az észak-afrikai országokból, fekete Afrikából, Kelet-Európából és Ázsiából érkezett migránsok gyermekeit is integrálja - hívta fel a figyelmet a lap.
A francia iskolák évente 45 ezer olyan gyermeket fogadnak be, akik az év elején még nem beszélnek franciául, ez a beiskolázottak 4,7 százaléka. Az oktatási minisztérium adatai szerint 70-90 százalékuk vesz részt az általános iskolákban és gimnáziumokban a befogadási programban, amely viszont nem teljesen sikeres: az első egyéves intenzív francia nyelvoktatás után nagyon sok külföldi diák évismétlésre kényszerül, de olyan is van, aki kimarad, és szakiskolában folytatja a tanulmányait, ráadásul azokban nem mindenhol van befogadási program.
A németországi erőfeszítések enyhítésére Franciaország a héten már átvett ezer szíriai, iraki és eritreai migránst Münchenből. Egy hetvenfős csoportot a Párizshoz közeli Champagne-sur-Seine-ben szállásoltak el átmenetileg. A gyermekeknek itt szintfelmérő tesztet kell kitölteniük, és francia nyelvi ismereteiket is ellenőrzik, mielőtt - egy héten belül - beiskolázzák őket. Az oktatási tárca számára azonban még kérdés, hogy csoportosan vagy szétosztva helyezik-e el őket az osztályokban. Minden azon múlik, hogy milyen lakásokat tudnak majd nekik biztosítani az önkormányzatok felajánlásai alapján, egyelőre ugyanis egy diákszállón, egy szabadidőközpontban és egy kolostorban helyezték el az érkezőket. A befogadást mindenhol a polgármesterek intézik a prefektúra segítségével, ügyelve arra, hogy elkerüljék a migránsok "gettósodását".
Pascal Brice, a francia menekült- és hontalanügyi hivatal (OFPRA) igazgatója szerint a menekülthullámmal elsősorban a középosztályhoz tartozó férfiak és családok indultak el Európa felé, akiknek magas a képzettségi szintje és aggódnak a gyermekeik jövőjéért. A hivatal az önkéntes alapon jelentkezők közül választja ki Münchenben, hogy kit vesz át. A jelentkezőket mindenekelőtt az érdekli, hogyan fogják őket fogadni, hol fognak lakni, mi lesz a jogi helyzetük és lesz-e lehetőség iskolába járni, továbbtanulni.
A szíriai konfliktus közel négy évvel ezelőtti kirobbanása óta több mint 2 millió gyermek menekült el, s oktatásuk kérdése háttérbe szorult - írta a Le Figaro. Az UNICEF, az ENSZ gyermekalapja már 2013 decemberben meghúzta a vészharangot a szíriai közoktatás összeomlása miatt, miután az iskolák veszélyes hellyé váltak. Libanonban, Irakban, Jordániában, Törökországban és Egyiptomban egymillió iskolás korú gyermek él a táborokban, és közülük a 2013-as adatok szerint 500 ezren nem tudnak tanulni.
Külpolitikai szakértő: a migránskérdés hatással lesz az osztrák tartományi választásokra
Nógrádi György külpolitikai szakértő szerint az Ausztriában kialakult migránshelyzet hatással lesz az októberben tartandó két tartományi választásra. A szakértő az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában elmondta, Felső-Ausztriában és Bécsben lesznek helyhatósági választások, és az előrejelzések szerint valamelyest teret fog veszíteni a néppárt, a szocialisták mélyrepülésbe kezdenek, és "a szélsőjobboldal szélén lévő liberális párt" erősödni fog. Hozzátette, az osztrák választásoknak az lesz a tanulsága, hogy a lakosság nagy mértékben - a felmérések szerint kétharmad részben - a migránsok és azok befogadása ellen van. És ha ezt a választások alátámasztják, akkor az osztrákoknak el kell gondolkodnia a "hogyan továbbról", mert a lakosság ellenében nem lehet kormányozni. Vita alakult ki Ausztriában arról is, hogy kinek a feladata a migránsok ellátása - tette hozzá.
Az esetleges Ukrajnából érkező menekültekről Nógrádi György azt mondta, az onnan útnak indulók célja jellemzően a V4-ek országai lesznek, és ezek az emberek nem politikai menedéket kérnek, ők egyszerűen gazdasági bevándorlók, hiszen Ukrajnában a gázár a háromszorosára ugrott, 50 százalékos infláció van és megállíthatatlan az munkanélküliség. A hatalmat tavaly átvevők reformintézkedéseiből nem lett semmi - mondta a szakértő. Nógrádi György szerint a majd Ukrajnából érkezők jelentős része lengyel, Kárpátaljáról pedig magyarok fognak jönni, és ez mindenképpen új helyzetet teremt a térségben, új kihívások lesznek, amelyekre új válaszokat kell adni.
Finnország az önkéntesség elvét támogatja, nem a kvótarendszert
Finnország továbbra is az önkéntesség elvét támogatja a menekültek befogadásakor, nem híve annak, hogy az Európai Unióban (EU) állandó kvótákat határozzanak meg - közölte Petteri Orpo belügyminiszter pénteken Helsinkiben tartott sajtóértekezletén.
A politikus az Európai Bizottságnak azt a friss javaslatát kommentálta, hogy Finnország pótlólagosan fogadjon be 2400 migránst.
Orpo hangoztatta, hogy "Finnország az önkéntesség elvéhez tartja magát a menekültek elosztásának tekintetében, és saját kormányprogramjának megfelelően cselekszik a kérdésben".
"Nem támogatjuk azt, hogy az EU állandó kvótákat határozzon meg" - mondta a miniszter.
Finnországba az idén a belügyminisztérium adatai szerint mintegy 25-30 ezer menekült érkezhet. Az elmúlt években átlagosan 750-1050 menekültet fogadtak be Finnországban.
Az észak-európai országban 22 állandó és két ideiglenes központban fogadják a migránsokat, és további nyolc központ kialakítását tervezik.
A menekültkérelemért hivatalosan folyamodók száma jelenleg 8200. A Finnországba tartó menekültek 50 százaléka Irakból érkezett. Juhi Similja, a migrációs szolgálat képviselője szerint "meglepően kevés a szír menedéket kérők száma".
Szakértők szerint a migránsok többségét Észak-Európában leginkább Svédország vonzza "gáláns" menekültpolitika miatt, illetve amiatt is, hogy sokuknak hozzátartozóik, rokonaik élnek ott. A szigorú dán befogadási politika miatt az utóbbi napokban több száz menedékkérő Dániában nem volt hajlandó regisztráltatni magát, nem engedte azt sem, hogy ujjlenyomatot vegyenek tőle.
Macedóniába mintegy 7600 migráns érkezett Görögországból egy nap alatt
Mintegy 7600 migráns, többségében a szíriai háború elöl menekülő ember érkezett Macedóniába a szomszédos Görögországból 24 óra alatt, szerda estétől csütörtök estig - közölte pénteken az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) egyik képviselője a két ország határán.
A migránsok egyre növekvő számban áramlanak a Balkánról Magyarország felé, azóta, hogy Görögország kompokkal Athénba szállítja a szigeteit elárasztó menekülteket. A görög fővárosból az emberek Macedónia északi része felé veszik az irányt.
Alexandra Krause, az UNHCR vezető tisztviselője hangsúlyozta: "Görög kollégáinktól arról értesültünk, hogy (az emberekkel teli) buszok úton vannak, jönnek, és folyamatosan érkeznek".
A szkopjei 24vesti.mk nevű hírportál beszámolója szerint Macedóniában a mozdonyvezetők sztrájkja miatt továbbra sem közlekednek a menetrend szerinti vonatok a görög-macedón határon fekvő Gyevgyelija és az északi, macedón-szerb határon lévő Tabanovce között. A migránsok ezért autóbuszokkal és taxikkal jutnak el egyik határtól a másikig.
A vasúti hatóságok néhány szerelvényt ugyan elindítottak a határ felé, amelyekkel mintegy kétezer migráns kelt útra, a többi, körülbelül négyezer menedékkérő pedig autóbuszokkal és taxikkal utazott.
Mintegy ötven busz és ötven taxi közlekedik a két határállomás között, becslések szerint 5-6 ezren haladnak át az országon naponta.
Csütörtökön 7038 Magyarországról indult menedékkérő érkezett Münchenbe
Csütörtökön a várt 6 ezernél jóval több, 7038 Magyarországról indult menedékkérő érkezett Ausztrián keresztül vonattal Münchenbe a helyi hatóságok pénteki összesítése szerint. Szombat óta így már 40 ezernél is több menedékkérő érkezett a bajor fővárosba. A hét végén körülbelül 20 ezer, hétfőn pedig további 4400, kedden 3350, szerdán 6200 ember megérkezését jegyezték fel. A müncheni főpályaudvaron a rendőrök és az önkéntesek rutinosan kezelik a lassan állandósuló rendkívüli helyzetet. A hatóságok felkészültsége csütörtökön is megfelelő volt - mondta a felső-bajorországi közigazgatási régió vezetőségének szóvivője. Az embereket a szokásos eljárással, a tartományok közötti tehermegosztást szabályozó rendszer alapján osztják el a 16 tartomány között. Csütörtökön több különvonat mellett 43 busz is az újonnan érkezett menedékkérőket szállította bajorországi vagy más tartományokban fekvő szállásokra - számolt be br.de című hírportálján a Bayerischer Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati médiatársaság.
Pénteki lapinterjúkban a bajor konzervatív CSU két befolyásos politikusa is élesen bírálta a szövetségi kormányt a Magyarországról elindult menedékkérők beengedése miatt. Markus Söder bajor pénzügyminiszter és Hans-Peter Friedrich volt szövetségi belügyminiszter, a CDU/CSU pártszövetség parlamenti (Bundestag) frakciójának helyettes vezetője egyaránt hangsúlyozta, hogy iszlamista terroristák is érkezhetnek a Magyarországról elindult menedékkérők között. Ugyanakkor egy pénteken ismertetett reprezentatív felmérés szerint a németek túlnyomó többsége helyes döntésnek tartja a Magyarországról Ausztrián keresztül érkező emberek beengedését.
A ZDF országos köztelevízió megbízásából készített, Politbarometer nevű kutatássorozat szeptemberi eredményei alapján a németek 66 százaléka szerint a szövetségi kormány jó, 29 százaléka szerint rossz döntést hozott. A németek 85 százaléka úgy véli, a döntés következménye az lesz, hogy még több menedékkérő indul útnak Németország felé.
Szeptember 15-étől további nehézségekre számít a szerb kormányfő
A migránsokkal kapcsolatos további nehézségekre számít Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök szeptember 15-étől, amikor Magyarországon szigorúbbá válik a határvédelem.
A kormányfő a szerbiai közszolgálati televíziónak adott csütörtök késő esti interjújában úgy fogalmazott: sok probléma lesz szeptember 15-étől, de szerinte az ország megküzd velük. Lehetséges nehézségnek nevezte, hogy míg a migránsok most körülbelül 2-3 napot töltenek az országban, a magyarországi szigorítások után akár 5-10 napra is nőhet ez az időszak.
Hozzáfűzte: Szerbia nem emel falakat határain, hanem vállalja a felelősség ráeső részét. Emellett a legfrissebb adatokat is ismertette: ezek szerint csütörtökön 5540 migránst regisztráltak Szerbiában, ezzel 130 ezerre nőtt azok száma, akik közel-keleti vagy afrikai országokból érkeztek.
Aleksandar Vucic elmondta, hogy a migránsok nem akarnak szétválni, bevált, egymás között ismertetett útvonalaik vannak, ezért történhetett meg, hogy csütörtökön a zuhogó eső és a hideg ellenére nem lehetett őket rábeszélni arra, hogy elhagyják a belgrádi autóbusz-pályaudvar melletti parkot, és védett helyre, esetleg valamelyik befogadótáborba menjenek.
A migránsokat nem lehet semmire sem kényszeríteni, ráadásul a rossz tapasztalataik miatt félnek az állam lépéseitől - tette hozzá a miniszterelnök.
A tél kezdetéig több ideiglenes befogadóközpontot is felállítanak, ahol a migránsok meghúzhatják magukat a hideg és a csapadék elől - ismertette Aleksandar Vucic a szerb kormány terveit. Emellett toleranciára és megértésre kérte a Szerbiában élőket.
Schiffer: az Egyesült Államoknak is ki kellene vennie részét a helyzet rendezéséből
Brüsszelnek fel kellene vetnie, hogy az Egyesült Államok is vegye ki a részét "felelősségéhez mérten" a menekültválság kezeléséből és rendezéséből - vetette fel az LMP társelnök-frakcióvezetője az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában. Azért, hogy ma ilyen állapotok vannak a mediterrán térségben, az első számú felelős az Amerikai Egyesült Államok - fogalmazott Schiffer András. Szerinte ahhoz, hogy Magyarország hatékonyan tudja érvényesíteni érdekeit az Európai Unión belül, kellene, hogy legyen valamilyen nemzeti minimum. Pártja céljai között említette egy közös uniós menekültügyi politika kialakítását, aminek - mondta - "a kvótarendszer csak az egyik eleme". Szükséges egy közös eljárásrend, egy közös intézményrendszer egy közös pénzügyi alappal - sorolta Schiffer András, hozzátéve, ennek részeként mérsékelni kell az olasz és a görög, valamint a magyar határőrizet támogatása közötti, tízszeres különbséget. Schiffer András szerint számos egyéb szempont mellett a kvótarendszer kialakításánál azt is figyelembe kellene venni, hogy az elmúlt évtizedekben mely európai centrumországok húztak hasznot a harmadik világból érkező olcsó munkaerőből.