Már az elnökjelölti tv-vita első perceiben éles vitába bocsátkozott egymással hétfőn este Hillary Clinton és Donald Trump demokrata és republikánus párti elnökjelölt. A vita három nagy témakört ölelt fel: a gazdaságot, a terrorizmust és a faji kérdéseket.
Mérlegen a gazdaság
A vita első nagy témaköre az volt, hogyan lehet fellendíteni az amerikai gazdaságot. Trump ismét Kínát okolta az amerikai munkahelyek elvesztéséért. Emellett ostorozta az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezményt (NAFTA), amelyet még Hillary Clinton férje, Bill Clinton írt alá elnökként. Amikor a demokrata jelölt azt válaszolta, hogy férje elnöksége fellendítette az amerikai gazdaságot, Trump közbeszólt: az elmúlt években Hillary Clinton miért nem arról beszélt, hogy a NAFTA milyen károkat okozott az országnak. Trump többször félbeszakította Clintont, aki válasz helyett az újságírókat kérte fel Trump állításainak ellenőrzésére.
Clinton válaszul a középosztály segítését ígérte, továbbá nfrastrukturális beruházásokat és a minimálbér-emelését. Trump viszont a külföldre telepedett vállalakozások hazahozatalát valósítaná meg, amely sok új munkahelyet teremtene.
Adóbevallás kontra emailbotrány
Clinton szerint Trump adóbevallása bizonyítja, hogy a milliárdos kibújt az adófizetés alól, amikor kaszinói voltak Atlantic Cityben, s nem áldozott közügyekre vagy jótékonyságra egyetlen centet sem. Trump erre megígérte adóbevallása nyilvánosságra hozatalát, amint Clinton bemutatja magánszerveréről letörölt 33000 emailjeit. Trump hozzátette, hogy ügyvédei tanácsai ellenére is közzéteszi ez esetben adóbevallását.
Clinton szerint ez soha nem fog megtörténni, a volt külügyminsizter ugyanakkor vállalta a felelősséget az emailbotrányért, bár kijelentette, hogy nem kér bocsánatot. Hibát követett el, és ma már bizonyára másként cselekedne - fogalmazott Clinton.
Trump szerint Clinton szándékosan vett igénybe magánszervert és szándékosan töröltette elektronikus leveleit, és ez alkotmányellenes volt.
Elsősorban politikusok és támogatók voltak a vendégek
Elsősorban politikusokat és támogatókat hívtak meg vendégként Hilary Clinton és Donald Trump vitáján. A két nagy párt befolyásos politikusai töltötték meg a New York-i Hampstead Hofstra Egyetemét. Kormányzók, képviselők, szenátorok érkeztek, és jelen voltak a jelöltek kampányának nagy támogatói is, például a nevadai milliárdos Sheldon Adelson, aki Trump támogatója, vagy a szintén milliárdos texasi Mark Cuban, Hillary Clinton kampányának segítője. Clinton stábja ezen kívül meghívott négy olyan hölgyet, akivel a demokrata elnökjelölt az elmúlt években szorosabb kapcsolatot alakított ki: egyikük a 2001. szeptember 11-i terrortámadások túlélője, másikuk egy egyedülálló édesanya, aki családon belüli erőszak áldozata volt, a harmadik asszony azóta áll baráti kapcsolatban Hillary Clintonnal, hogy az elnökjelölt first lady lett Washingtonban, s végül azt az Anastasia Somozát, aki agybénulása miatt mozgássérült és szerepel a kampány egyik reklámspotjában, amellyel Clinton Trumpot támadja egy mozgássérült újságírón gúnyolódó megjegyzéséért. A publikum soraiban ott ültek Clinton és Trump családtagjai is. Trump meghívottai között volt Mark Geist, a líbiai Bengáziban lévő amerikai konzulátus elleni, 2012-ben elkövetett terrortámadás egyik túlélője.
Problémát okoznak a faji kérdések
A második nagy témakört a faji kérdések, a fekete közösségek helyzete és a közbiztonság jelentették a vitában. Clinton szerint helyre kell állítani a bizalmat a fekete közösségek és a rendfenntartó erők között. "Rendszerszintű faji megkülönböztetés van" - állította egyebek között Clinton. Rehabilitációs programokat javasolt a börtönviselt afroamerikaiaknak és a fegyverviselés szigorítását szorgalmazta.
Donald Trump szerint azonban "Hillary Clinton képtelen kimondani két szót: törvény és rend". A republikánus elnökjelölt szerint rendre van szükség. Úgy vélte, nem véletlen, hogy a legnagyobb rendőrszervezet őt biztosította támogatásáról. Trump szerint a nagyvárosok belső részein az afroamerikaiak és a spanyolajkúak "pokolban élnek". Egyes városokban, például Chicagóban, olyan rossz a közbiztonság, hogy "az ember az utcán sétál és agyonlövik". Trump szerint bandák randalíroznak, a fekete amerikaiak közösségeit a politikai elit magára hagyta. Clinton nem értett egyet a helyzet ilyen negatív képet jellemzésével.
A jelöltek a terrorizmus kapcsán is másképp gondolkodtak
Clinton az Egyesült Államokat érő kibertámadások elleni határozott fellépést ígért a nemzetbiztonsággal kapcsolatos kérdésben. Ismét az amerikai állami és magán számítógépes rendszerek elleni támadásokkal vádolta Oroszországot.
Trump szerint viszont egyelőre még senki sem bizonyította, hogy valóban Oroszország állt volna a Demokrata Párt számítógépes rendszerének feltörése mögött. És sokkal nagyobb probléma, hogy Barack Obama és Hillary Clinton teremtett lehetőséget az Iszlám Állam felemelkedésére, mivel Obama és Clinton hatalmi vákuumot teremtett Irakban.
Clinton azt válaszolta, hogy Irakot a republikánus George W. Bush elnöksége idején rohanták le és a (később idő előttinek bizonyult) csapatkivonásról is Bush elnök döntött. Hozzátette, hogy fokozni kell az amerikai légicsapásokat az Iszlám Állam állásai ellen, és a terrorszervezet vezetőit kell likvidálni. Trump viszont gazdasági oldaról közelítve azt mondta, hogy ha "elvették volna" Iraktól az olajat, akkor az Iszlám Államot már meg lehetett volna fosztani pénzügyi forrásától.
A terrorizmus elleni küzdelemben Clinton szorosabb együttműködést szeretne a szövetségesekkel, aki szerint a hírszerzés erősítésére, a muszlim közösségekkel történő erőteljesebb együttműködésre, a NATO szerepének erősítésére van szükség. "Erős" politizálásának példájaként hozta fel az iráni atomalku tető alá hozását, és ígérte, ha elnökké választják, tiszteletben tartja majd az Egyesült Államok kétoldalú szerződéseit szövetségeseivel, például Japánnal.
Trump szerint viszont az Egyesült Államok nem lehet "a világ csendőre".
A jelöltek elismerik majd vereségüket
Cinton és Trump is kijelentette, hogy amennyiben vesztenek novemberben, elismerik majd a választások eredményét, és támoatni fogják ellenfelüket. Ugyanakkor Trump kijelenette, hogy szerinte Clintonban nincs elég "életerő" az elnöki feladatokhoz, és bár van tapasztalata, de ez "rossz tapasztalat", mert sorozatban hozott rossz döntéseket. Clinton válaszul külügyminiszterként tett utazásait, tárgyalásait, megállapodásait említette, mint bizonyítékot tapasztalataira és életerejére.
