A Facebook közösségi internetes platformnak be kell szüntetnie oroszországi tevékenységét, ha nem tesz eleget a személyi adatvédelmi törvény előírásainak - figyelmeztetett Alekszandr Zsarov, az orosz tömegkommunikációs és távközlési hatóság (Roszkomnadzor) vezetője újságíróknak nyilatkozva kedden Moszkvában.
Zsarov szerint a Facebookot 2018-tól blokkolhatják. A személyi adatokról rendelkező, 2015. szeptember 1-jén életbe lépett orosz jogszabály arra kötelezi mind az orosz, mind a külföldi vállalatokat, hogy az oroszok adatait Oroszországban működő szervereken tárolja.
"A törvény mindenki számára kötelező, ez nem kétséges, vagyis vagy elérjük a törvény végrehajtását, vagy a cég befejezi tevékenységét az Oroszországi Föderáció területén, ahogyan az, sajnos, a LinkedIn esetében történt. Ebben nincs kivétel" - mondta a Roszkomnadzor igazgatója.
Mint mondta, a hatóság idén nem tervez ezzel kapcsolatos ellenőrzést a Facebooknál, de jövőre "megfontolja". A közösségi szolgáltató Zsarov szerint hivatalos levelet nem intézett a Roszkomnadzorhoz.
"Nem egyedi szolgáltatásról van szó, vannak más közösségi hálózatok is. Ezért törekedni fogunk arra, hogy a cég tiszteletben tartsa a törvényt" - mondta. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szintén azt hangsúlyozta kedden, hogy a Facebooknak mint profitorientált kereskedelmi vállalatnak be kell tartania az orosz törvényeket. Úgy vélekedett, "nem lenne korrekt" azt mérlegelni, hogy a cég tevékenysége mennyire hasznos vagy káros Oroszországnak.
Nyikolaj Nyikiforov orosz távközlési és tömegkommunikációs miniszter ugyancsak azt hangoztatta, "mindegy, hogy hívnak egy vállalatot és mely országból való", tiszteletben kell tartania a hatályos törvényeket. Kilátásba helyezte, hogy az irányítása alatt álló tárca szigorúan ellenőrizni fogja a jogszabály betartását. Mint mondta, ha ezt a cég nem teljesíti, akkor nem marad más lehetőség, mint a blokkolás.
Muiznieks: Az egyes internetes oldalak blokkolása sérti a véleménynyilvánítás szabadságát
Az Európa Tanács tagállamaiban széles körben elterjedt internetes oldalak önkényes elérhetetlenné tétele veszélyezteti a véleménynyilvánítás szabadságát - jelentette ki Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa kedden kiadott jelentésében.
Mint elmondta, nem újkeletű, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács tagországiban egyre többször fordul elő, hogy bizonyos oldalak elérhetetlenné tételével cenzúrázzák az online fórumokon fellelhető információkat. Az azonosításhoz használt, úgynevezett internetes protokoll (IP) címek, vagy domain név-kiterjesztésekhez való hozzáférés tiltása által megakadályozzák bizonyos webhelyeken elérhető tartalmak egy részének elérését a végfelhasználókhoz.
Az emberi jogi biztos beszámolója szerint Azerbajdzsánban például a közrend megzavarására hivatkozva több rádió és ellenzéki újság honlapját tették elérhetetlenné, amely nem hagy teret az ország független hírszolgáltatásának. Törökország 49 weboldal blokkolásáról döntött. Többek között a kurd kisebbség honlapjai és Twitter-fiókja elérhetetlen, valamint nem hozzáférhető a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap honlapja, a szexuális kisebbségek internetes oldalai és számos iszlám ellenesnek mondott weboldal sem. Ukrajnában rendelet tiltja a hozzáférést számos orosz tulajdonban lévő internetes oldalhoz és a közösségi média weboldalaihoz. Oroszországban csak 2016-ban nem kevesebb, mint 87 ezer webcímet tiltottak be, amelyek egy része állítólag tömeges zavargásokra szólítottak fel, vagy más szélsőséges tartalmak terjesztését célozták.
Muiznieks elmondta, számos európai tanácsi tagállamban a terrorizmus elleni fellépésről szóló jogszabályok előzetes engedély nélkül teszik lehetővé, hogy a nemzeti hírszerző szolgálatok akár öt napig is letilthassák bizonyos weboldalak elérhetőségét.
Az emberi jogi biztos véleménye szerint az említett problémák azt a tényt tükrözik, hogy amikor az államok törvényes célok alapján, például a gyermekpornográfia, terrorizmus, vagy gyűlöletbeszéd terjedésének megakadályozása érdekében vezetnek be tiltó intézkedést bizonyos weboldalakkal szemben, hajlamosak arra, hogy kiterjesszék azt más olyan tartalmakra is, amelyek ellentétesek érdekeikkel.
Muiznieks kijelentette, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az internetes tartalmakhoz való hozzáférésre vonatkozó minden korlátozás szigorú és kiszámítható jogi kereten alapuljon, amely szabályozza az ilyen korlátozások alkalmazási körét és biztosítja a bírósági felügyelet garanciáját a lehetséges visszaélések megakadályozása érdekében. Ezenkívül a nemzeti bíróságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy szükséges és arányos-e a tiltó intézkedés, valamint elég célzott-e ahhoz, hogy csak a zárolást igénylő konkrét tartalmat érintse - húzta alá az emberi jogi biztos.
