Éket vertek a törökök a kurd fennhatóság alatt álló régiók közé

Legalább harmincöt civil meghalt és mintegy hetven megsebesült tegnap a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd fegyveres szervezet észak-szíriai állásai elleni török légi csapásokban és ágyútűzben – közölte a kiterjedt szíriai aktivistahálózattal dolgozó Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű civil szervezet. A török hadsereg Dzseb el-Kussza és al-Amarna települést támadta.

A két település Dzserablúsz és Manbídzs között fekszik, amelyek egyaránt stratégiai fontosságúak a deklaráltan autonóm szíriai Kurdisztán létrehozásáért harcoló kurd milíciák számára. Dzserablúszt a törökországi támogatású, mérsékeltnek mondott szíriai felkelők a múlt héten foglalták el, Manbídzs egyelőre még az YPG-vezetésű Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű ernyőszervezet kezén van. Előbbiben húsz ember esett el és ötven a sebesültek száma, utóbbiban legalább tizenöten vesztették életüket és húszan szereztek sebesüléseket.

Az OSDH tájékoztatása szerint a szíriai felkelők további településeket foglaltak el a kurd vezetésű erőktől Dzserablúsz környékén. Az SDF-fel szövetséges Dzserablúszi Katonai Tanács nevű szervezet kivonult al-Amarnából és Ajn al-Bajda településről, amikor a felkelők török tankok kíséretében megérkeztek – közölte a civil szervezet. Egy felkelőparancsnok pedig azt mondta, hogy Dabisz települést is az irányításuk alá vonták.

A török hadsereg támogatta Nur el-din el-Zinki ellenzéki lázadócsoport közlése szerint a török hadsereg szombaton összecsapott a kurd többségű Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű ellenzéki szövetséggel. A tájékoztatás szerint török harckocsik megközelítették a Dzserablúsztól északnyugatra fekvő Jusszef Beik falut, és elfoglalták a kurd vezetésű erőktől. A csoport állítása szerint több kurd fegyverest foglyul ejtettek.

Törökország szerdán indította meg az úgynevezett Eufráteszi Pajzs hadműveletet, amelyet a nemzetközi közösség előtt az Iszlám Állam terrorszervezet török–szíriai határról való „kisöprésével” indokolt. Bár Ankara a kezdetektől fogva elismerte, hogy a dzsihadistákon kívül a hadművelet más, a térségben lévő „fegyveres milíciákat” is megcéloz, a hét végére világossá vált, hogy a hadművelet valódi célja az autonóm szíriai Kurdisztán létrehozásának megakadályozása.

A török beavatkozás tehát főként a kurd milíciák előrenyomulását és egyesülését hivatott megakadályozni, ezzel tovább bonyolítva az amúgy is sokszereplős és komplikált szíriai konfliktust. Az autonómiapárti kurdok többsége alkotta Szíriai Demokratikus Erők 2015 októberében léptek szövetségre az aleppói, rakkai és el-haszekei arab fegyveresekkel. A Washington által támogatott szövetség több települést – így az észak-szíriai Manbídzst – foglalt vissza az Iszlám Államtól, ezzel pedig sikerült felbosszantania Ankarát.

Terítéken a halálbüntetés visszaállítása

Ha a török parlament megszavazza, Recep Tayyip Erdogan török elnök jóváhagyja a döntést a halálbüntetés visszaállítására vonatkozóan Törökországban – írta tegnap az Independent brit hírportál. A halálbüntetés 2004-ig volt érvényben Törökországban, ugyanakkor már 1984 óta nem alkalmazták. Ha a török parlament a halálbüntetés visszaállítása mellett dönt, az egyértelműen jelzi, hogy az ország középtávon sem kíván csatlakozni az Európai Unióhoz, bár az kérdés marad, mennyire tudja zsarolni az ország az uniót a bevándorlási válság kezelésével. A halálbüntetés kérdése a július 15-én levert puccskísérlet óta lett újra a török közbeszéd része.