Külföld
Egyre nagyobb számban térnének haza az irakiak
A kormányerők sikereinek köszönhetően javult a helyzet Ramádiban
A Nagy-Britanniát Franciaországgal összekötő Csatorna-alagút francia oldalán található kikötőváros egykori szeméttelepén egy évvel ezelőtt illegálisan kialakult, de a hatóságok által megtűrt sátortábor mellett felállított százhuszonöt konténerbe január végéig mintegy ezerötszáz ember költözhet be.
A helyi prefektúra szerint a sátorvárosban jelenleg mintegy négyezren élnek. Októberben legalább hatezren torlódtak össze a táborban, azóta viszont kétezer embert - akik lemondtak a Nagy-Britanniába való átjutásról és Franciaországban nyújtottak be menedékkérelmet - országszerte hetvennyolc befogadóközpontban helyeztek el a hatóságok.
A francia állam sokáig azért nem akart hivatalos ellátóhelyet nyitni a migránsoknak, mert attól tartott, hogy a tizenöt évvel ezelőttihez hasonló helyzet alakul ki, amikor is a Sangatte nevű üdülőfaluban a vöröskereszt által 1999-ben a koszovói menekültek számára megnyílt befogadóközpontot azért kellett három évvel később bezárni, mert túlterheltté vált.A hétfőn átadott, vízzel ellátott, fűtött konténerek tizenkét férőhelyesek, a migránsokat emeletes ágyakon helyezték el, konyha és tusoló azonban csak egy szomszédos, kizárólag nappali ellátást kínáló kisebb befogadóközpontban áll rendelkezésre, ahol naponta átlagosan kétezer-négyszáz embert látnak el, osztanak nekik ételt.
Az önkéntesek szerint a korábbiaknál méltóbb körülményeket kínáló konténerekben elsősorban a családok, az idősek, a mozgássérültek és azok a migránsok kapnak helyet, akik a konténerek felállítása előtt is a területen éltek.
Jóllehet a francia kormány javítani kíván azoknak a migránsoknak a körülményein, akik a Nagy-Britanniába való átjutás reményében érkeztek Calais-ba, ugyanakkor nem szeretné, ha ezek az emberek véglegesen a régióban maradnának - hangsúlyozta sajtótájékoztatóján Fabienne Buccio megyei prefektus. A konténerek ezért elsősorban menedékként és nem végleges elhelyezésre szolgálnak, ahová a migránsok csak azonosítást követően léphetnek be.
Franciaországban 79 130 menedékkérelmet regisztráltak tavaly, ami huszonkét százalékos emelkedést jelent az előző évi hatvanötezerhez képest, de messze elmarad a menekültválsággal elsősorban sújtott, szomszédos Németország adataihoz képest. A menekültstátuszt a kérelmezők 31,5 százaléka kapta meg 2015-ben, míg 2014-ben csak huszonnyolc százalékos volt ez az arány - közölte kedden Pascal Brice, a francia menekült- és hontalanügyi hivatal (OFPRA) vezetője. A legtöbb menedékkérő szíriai és szudáni állampolgár volt tavaly. A hatóság vezetője hangsúlyozta, hogy a korábbi években tapasztalt stagnálás után idén ismét nőtt a menedékkérők száma Franciaországban, s azok „a nagyon erős védelemre szoruló országokból” érkeztek.
Egyre többen mennének vissza Irakba
Kilencvenezer menedékkérelmet nyújtottak be 2015-ben Ausztriában az osztrák belügyminisztérium kedden bemutatott előzetes adatai szerint, vagyis több mint háromszor annyit, mint 2014-ben. A számítások szerint a legtöbben, mintegy huszonötezren Afganisztánból nyújtottak be kérelmet, és csaknem ugyanennyi szíriai állampolgár is szeretne Ausztriában maradni. Az iraki menedékkérők több mint tzenháromezren voltak.
Október végéig az év folyamán a konzulátus mindössze százötven úti okmányt adott ki - közölte a Reuters brit hírügynökséggel egy német külügyminiszteri munkatárs, egy név nélkül nyilatkozó másik tisztviselő pedig úgy vélte, hogy az iraki konfliktus fejleményei miatt emelkedhetett meg a hazatérni akarók száma. A múlt hónapban az iraki hadseregnek ugyanis sikerült kiszorítania a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet fegyvereseit Ramádi városából, s újabb offenzívákra készül a terroristák ellen.
Németországba tavaly több mint egymillió menedékkérő érkezett, Irak az ötödik azoknak az országoknak a listáján, ahonnan a legtöbben keltek útra. A berlini hatóságok az elmúlt hetekben azt szorgalmazták, hogy a származási országok németországi külképviseletei adjanak ki minél több útlevelet olyanoknak, akik haza szeretnének térni. Thomas de Maiziere belügyminiszter azt is közölte: Németországnak ahhoz kellene kötnie a fejlesztési támogatások folyósítását, hogy egy-egy ország hajlandó-e visszafogadni azokat az állampolgárait, akiknek nincs lehetőségük Németországban maradni.
Iraki miniszterelnök: folytatjuk a harcot
Az IS elleni küzdelem folytatását ígérte Haider al-Abádi iraki miniszterelnök kedden, egy nappal azután, hogy a dzsihadista szervezet terroristái tizennyolc ember életét követelő merényletet hajtottak végre egy bagdadi bevásárlóközpontban. A helyszínen Abádi leszögezte: a támadás az Iszlám Állam harcosainak elkeseredett kísérlete, miután az iraki hadsereg visszafoglalta tőlük Ramádi városát. Hozzátette, hogy kormánya fáradságot nem kímélve mindent el fog követni azért, hogy kiűzze az országból a terrorszervezetet.
Szalím el-Dzsabíri iraki parlamenti elnök ezzel párhuzamosan a libanoni fővárosban úgy nyilatkozott: küszöbön áll az Iszlám Állam teljes megsemmisítése Irakban.
Irak keleti részén ugyanakkor kedden öngyilkos merénylő végzett egy magas rangú rendőrtiszttel és két testőrével. A rendőrség tájékoztatása szerint a merényletben további két rendőr megsebesült.
Francia gépek lőtték az IS líbiai állásait
Francia gyártmányú Rafale vadászbombázók mértek csapásokat az IS terrorszervezet líbiai állásaira az al-Maszri al-Jóm című egyiptomi napilap keddi száma szerint. Líbiai források szerint a francia légierő bombázta a dzsihadistákat, Párizs nem reagált a hírekre. Az al-Maszri al-Jóm szerint a hadművelet keretében vasárnap este legkevesebb öt csapást mértek a terrorcsoport líbiai főhadiszállása, Szirt kikötőváros közelében lévő célpontokra. Az al-Vaszat című líbiai lap névtelen forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a Rafale típusú harci repülőgépek olyan hírszerzési értesülésekre alapozva hajtották végre a támadást, amelyek egyenesen a tobruki központtal működő, nemzetközileg elismert kormányzat hadserege, a Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNH) főparancsnokságától származtak.
A források szerint az Iszlám Állam legkevesebb tizennégy harcosát vesztette el a légicsapásokban, köztük magas rangú vezetőket. Azt is közölték, hogy a hadműveletek folytatódni fognak a francia légierővel szoros együttműködésben, a líbiai kormány kérésére.