„Egymást segítve kell védekeznünk”

Bulgária sikeres védekezése mindannyiunk közös érdeke - fogalmazott Orbán Viktor, miután Bojko Boriszov kormányfővel ellátogatott a bolgár–török határon lévő leszovói határátkelőhöz. A magyar miniszterelnök szerint Európa keveset törődik Bulgáriával, amelyet pedig meg kellene segítenie az uniónak. A visegrádi négyek csoportját képező tagállamok, azaz Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország meg is egyeztek abban, hogy segíteni fogják Bulgáriát, és a pénteki, pozsonyi európai uniós csúcstalálkozón kezdeményezik, hogy az EU is tegyen így - közölte. „Nem szabad Bulgáriát magára hagyni, nem igazságos, hogy egyedül kell viselnie a védekezés terheit, hiszen nemcsak magát védi, hanem bennünket is - mondta a kormányfő. – Ha tudunk adni hárommilliárd eurót a törököknek, akik nem tagjai az EU-nak, akkor lehetetlen, hogy ne tudjunk adni százhatvanmillió eurót a bolgároknak, akik meg tagjai az EU-nak” - hívta fel a figyelmet.

Bojko Boriszov a BTA bolgár hírügynökség jelentése szerint arról beszélt, hogy Szófia a legutóbbi időkig magára maradt határának védelmével, és nagy nehézségekkel kellett megküzdenie. Az összes EU-tagállam együttes erőfeszítése nélkül nem lehet tartós megoldást találni” - fűzte hozzá. Boriszov jelezte, hogy minden támogatást elfogadnak a határ védelmében, ugyanakkor hangsúlyozta a bevándorlási hullám megfékezésére kötött EU–török megállapodás jelentőségét is.

Orbán Viktor azt is kiemelte, hogy „nem védekezhetünk egymás rovására”, vagyis az nem jó megoldás, hogy a magyarok levédik a határukat, de az rossz a szerbeknek, vagy Szerbia védi a határát, de az rossz Bulgáriának. Ehelyett összefogásra van szükség - folytatta -, ki kell jelölni a déli határvonalat, és azt kell megvédeni közösen. „Egymást segítve kell védekeznünk, és nem egymás rovására: rá kell vennünk görög barátainkat is, hogy ezt a logikát kövessék” - mondta.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy novemberben újra életbe kell léptetni a schengeni szabályokat, ez minden schengeni tagnak, így Görögországnak is kötelessége. Az nem lehet, hogy egyesek erősen védekeznek, mások meg gyengén, mert akkor „a védelmi vonal át fog szakadni” - fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy a határvédelem nem ideológiai kérdés, hanem pragmatikus, jogi ügy: a határon nem lehet szabálytalanul átmenni, az ugyanis bűncselekmény. „Akit nem akarunk beengedni, de mégis bejön, azt vissza kell küldeni” - tette egyértelművé álláspontját.

A bolgár határvédelemről úgy nyilatkozott: Bulgária kőkeményen védekezik, a „naivitásnak” nyomait sem látni, „itt ilyen európai blablákkal sokra nem lehet menni, itt védekezni kell”. Európa mai legnagyobb problémájának Orbán a naivitást tartja, a brüsszeli bevándorláspolitika ugyanis szerinte naivitáson alapul, „ezért vagyunk ma bajban”.

Arra is reagáltatták a sajtótájékoztatón, hogy Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a Die Weltben kedden közölt interjúban úgy fogalmazott: elfogadhatatlan az uniós alapértékek súlyos sérelme, ezért ideiglenesen vagy véglegesen ki kell zárni az EU-ból az olyan tagokat, mint Magyarország, ahol „kerítéseket építenek háborús menekültek ellen”, vagy ahol megsértik a sajtószabadságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét. Orbán Viktor erre elmondta: a politikában az abszurditás a legszórakoztatóbb. „Ez a helyzet arról szól, hogy egy luxemburgi kommunista próbálja demokráciáról kioktatni azokat, akik negyven évig szenvedtek a kommunizmustól” - mondta, a politikai tréfa kategóriájába sorolva Asselborn nyilatkozatát.

Az új ENSZ-főtitkár jelölésével kapcsolatos újságírói kérdésre - miután a posztra Bulgária is jelöl - Orbán Viktor azt felelte: a dolgok nemzetközi rendje szerint Közép-Európának lehetősége van arra, hogy főtitkárt adjon, aki most „leginkább egy hölgy lehet”. Az Bulgária dolga, hogy kit jelöl, „nekünk csak egy tiszteletteljes kérésünk van: ne játsszuk el az esélyt”, és „ha a mostani jelölt nem kapja meg a kellő támogatottságot, akkor ne engedjük át a lehetőséget másnak”, azt Közép-Euró­pa tartsa a kezében - mondta. Magyarország tiszteli az Európai Bizottságba delegált bolgár tagot, Krisztalina Georgievát - akinek a neve szintén felmerült a főtitkári posztra -, és örömmel tudja támogatni őt, de a jelölés joga Szófiáé - közölte.

---

Röviden. Nem kell a bevándorló munkaerő a német cégeknek

- A Reuters felmérést végzett harminc német nagyvállalat körében, és azt találta, hogy ők mindössze hatvanhárom menekültet foglalkoztatnak. Az egyoldalúságot erősíti, hogy a hatvanhárom felvett emberből ötven a Deutsche Postnál talált munkát, főleg levélelosztó munkakörben. A német cégek szerint azért nem alkalmazzák a migránsokat, mert nem beszélnek németül, és a korábbi hírekkel ellentétben nem rendelkeznek semmilyen felsőfokú végzettséggel, sőt sokan még írni és olvasni sem tudnak.

- Drasztikusabb intézkedéseket javasol Aleksandar Vulin szerb szociálisügyi miniszter a belgrádi kormánynak a migránsáradat megfékezése érdekében - jelentette be a politikus szerdán Belgrádban.

- A muzulmánok egy része Európa meghódítására készül, mondta Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek a hét végén, a kahlenbergi csata 333. évfordulóján. A csatában a lengyel-osztrák-német csapatok legyőzték az Bécset ostromló török erőket. A bíboros imájában arra kérte Istent, hogy kegyelmezzen meg Európának és népeinek, mert „fennáll a veszély, hogy elveszítsék keresztény örökségünket.”

- Egy újabb olyan fiatalt – egy héten belül a harmadikat – vett őrizetbe a francia rendőrség, aki a gyanú szerint terrorcselekményre készült.

- Heves vitát váltott ki a francia jobboldali ellenzék részéről, hogy a kormány új befogadóközpontokat hoz létre országszerte az észak-franciaországi Calais-hoz közeli hevenyészett, dzsungelnek is nevezett, nem hivatalos menekülttáborban élők elhelyezésére. A belügyminisztérium egyik dokumentuma szerint a szocialista kormány becslése szerint tizenkétezer férőhelyre van szükség ahhoz, hogy az év végéig felszámolható legyen a calais-i sátortábor.

- Kerítést építtetnének a szerb-román határra a növekvő migrációs nyomás kivédésére a térség egyes romániai polgármesterei - írta tegnap a Krónika című erdélyi napilap.