Egymásra talált Moszkva és Buenos Aires

Argentína és a Nyugat, különösen Buenos Aires és Washington diplomáciai kapcsolatai (az orosz-amerikai viszonyhoz hasonlóan) feszültséggel terheltek, ugyanis a dél-amerikai ország nem kötelezte el magát a terrorizmus elleni és a demokráciáért folytatott harc mellett. Mindez arra kényszerítette Kirchner kormányát, hogy Moszkvával "ölelkezzen össze", és olyan egyezményeket írjon alá, amelyek közül több is, például az atomenergia területén, hosszú távú következményekkel jár - fejtette ki a Kommerszantnak az argentin elemző.

Moszkva a Buenos Airesszel való együttműködés erősítésére az ENSZ-ben és a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-as országcsoportban és regionális szervezetekben lát lehetőséget. Erről Putyin a tárgyalásokat követően elmondta, hogy a csoporton belül folytatják a Nemzetközi Valutaalap (IMF) reformját és a nemzetközi hitelminősítő cégek tevékenységének szabályozását célzó közös munkát.

Vlagyimir Putyin és Cristina Kirchner közös közlemény adott ki tárgyalásaikról, amelyben az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint megengedhetetlennek tartották a nácizmus dicsőítését és a történelem meghamisítására tett kísérleteket. A két államfő szerint az ukrajnai helyzet rendezése csak békés úton lehetséges, a minszki megállapodásokat, valamint az ENSZ-határozatait pedig teljes mértékben be kell tartani.

Cristina Kirchner látogatásával kapcsolatban a Kommerszant című orosz napilapnak nyilatkozva Marcos Novaro argentin kutató, a Buenos Aires-i Politikai Kutatások Központja (CIPOL) igazgatója rámutatott, hogy országa vezetésének rendkívül fontos volt az elnök moszkvai útja. A dél-amerikai országnak befektetésekre van szüksége, de valutatartalékai erőteljesen megcsappantak. A nemzetközi pénzügyi rendszerben Argentína "kitaszítottnak" számít, mivel az Egyesült Államok bíróságainak döntése ellenére nem fizetett ki 1,3 milliárd dollárnyi (mintegy 361 milliárd forint) tartozást az adósságainak átütemezését elutasító nemzetközi hitelezőknek.