Külföld
ENSZ-határozatot dolgoznak ki a szíriai vegyifegyver-támadások elkövetőinek azonosítása érdekében
Orosz-amerikai együttműködéssel készül a dokumentum
Kerry azután beszélt erről újságíróknak, hogy Kuala Lumpurban a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) külügyminiszteri találkozóján külön megbeszélést folytatott Lavrovval. Az amerikai miniszter elmondta: elképzelésük szerint a vegyi fegyverek használatára vonatkozó puszta tényen túl megpróbálnak a támadás végrehajtóira is fényt deríteni, és igyekeznek őket felelősségre vonni.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa két éve, a Damaszkusz külvárosában történt vegyifegyver-támadást követően - az Egyesült Államok és Oroszország egyetértése alapján - határozott a közel-keleti ország vegyifegyver-készletének megsemmisítéséről.
Diplomaták szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa várhatóan pénteken szavaz az amerikai javaslatról, amelyben felkérnék Ban Ki Munt, a szervezet főtitkárát és a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetet (OPWC), hogy állítsanak fel nyomozócsoportot a mérgező gázokkal Szíriában elkövetett támadások kivizsgálására. A nyugati országok azzal gyanúsítják Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszerét, hogy ő áll a vegyifegyver-támadások mögött.
Az új csoport feladata lenne a támadások megszervezésében, támogatásában és elkövetésében érintett személyek, szervezetek, csoportok és kormányok legteljesebb mértékű azonosítása.
A határozat felszólítaná a szíriai kormányt, csakúgy, mint valamennyi ENSZ-tagállamot, hogy működjön együtt teljes mértékben a szakértőkkel, bocsásson a rendelkezésükre minden lényeges információt és biztosítsa eljutásukat a vegyifegyver-támadások színhelyére.
A 2013. szeptemberi amerikai-orosz megállapodás értelmében Szíria elvben teljes vegyifegyver-készletét megsemmisítette. Az OPWC szerint azonban klórgázt továbbra is rendszeresen használtak vegyi fegyverként Szíriában. A szarintól és a ricintől eltérően a klórgáz nem számít vegyi fegyvernek, de mérgező.
Damaszkusz azután kényszerült arzenálja feladásra, hogy 2013. augusztus 21-én egy damaszkuszi külvárosban elkövetett szaringáz-támadásban több száz polgári személy halt meg. Nyugati országok a damaszkuszi vezetést vádolták a támadás elkövetésével, Aszad rezsimje az ellene harcoló felkelőket okolta.
