Külföld
ENSZ: Több mint tízezer migráns fulladt az Földközi-tengerbe 2014 óta
Brüsszel közel-keleti és afrikai országokkal együttműködve fékezné a migrációs áradatot
A szavai szerint „rettenetes” adatokról szólva a szóvivő kifejtette: tavalyelőtt 3500-an, tavaly 3771-en, míg 2016 kezdete óta 2814-en haltak meg Európa felé tartva.
A statisztikák szerint az elmúlt hónapokban látványosan emelkedett azon menekültek száma, akik életüket vesztették a Földközi-tengeren.
A világszervezettől függetlenül működő Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) arról számolt be, hogy az év eleje óta 2809-en fulladtak a tengerbe, s ez a szám csaknem ezerrel több, mint a 2015 első felében mért adat.
Brüsszel közel-keleti és afrikai országokkal együttműködve fékezné a migrációs áradatot
Közel-keleti és afrikai országokkal együttműködve fékeznék az Európába irányuló migrációs áradatot az Európai Bizottság (EB) kedden közzétett javaslatcsomagja értelmében, amelynek az érintett államokban történő uniós- és magánberuházások fokozása áll a középpontjában.
Az elképzelés az EU-Törökország megállapodáson alapul, de nem "puszta másolat", hanem az egyes országok helyzetére szabott intézkedések sorozata. Az EB javaslata értelmében egyelőre kilenc országnak ajánlanak "migrációs partnerséget": Jordániának, Libanonnak, Tunéziának, Nigernek, Malinak, Etiópiának, Szenegálnak, Nigériának és Líbiának.
A bizottság keddi ülését követő strasbourgi sajtótájékoztatón Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke kijelentette: az újabb tengeri tragédiák megakadályozása és a migrációs áradat keretek közé szorítása érdekében "újra kell gondolni, hogy az EU és tagállamai miként működnek együtt a harmadik országokkal".
Az Európai Bizottság a következő öt évben mintegy 8 milliárd euró értékű beruházást tervez a partnerországokban, amely a brüsszeli testület számításai szerint további befektetéseket fog maga után vonzani a tagállamok részéről és a magánszektorból. A bizottság közleménye szerint a befektetések összértéke akár a 62 milliárd eurót is megközelítheti.
Korábbi hírek szerint a szükséges források egy részét az Európai Bizottság a 2007-2013 közötti uniós költségvetésben felhasználatlanul maradt forrásokból teremtené elő.
"Készek vagyunk fokozni a pénzügyi és operatív támogatást, és befektetni a hosszú távú gazdasági és társadalmi fejlődésbe, a biztonságba, a jogállamiságba és az emberi jogokba, illetve javítani az emberek életét és leküzdeni a migrációt kiváltó okokat. Feladatunk és egyben érdekünk is lehetőséget biztosítani az embereknek a biztonságos és tisztességes életre" - közölte a sajtóértekezleten Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Hozzátette, a migrációs válságot "csak globális fellépéssel lehet megoldani, teljes partnerségben".
A partnerségi keretmegállapodás célja az emberéletek mentése, a visszatoloncolások fokozása, a migráció kiváltó okainak kezelése, valamint az, hogy a menekültek és migránsok közelebb maradhassanak az otthonukhoz.
A tavalyi évben az illegális úton Európába érkezők túlnyomó többsége szíriai és iraki állampolgár volt, az uniós vezetőket azonban egyre inkább aggasztja a világ legszegényebb kontinensének számító Afrikából meginduló migrációs hullám lehetősége.
"Megoldásokat kell találnunk, fenntartható megoldásokat" - hangsúlyozta Frans Timmermans, hozzátéve, hogy az eredmények eléréséhez nélkülözhetetlen lesz az uniós tagállamok diplomáciai, technikai és pénzügyi hozzájárulása.
Az Európai Parlament délutáni plenáris ülésén a képviselők többsége üdvözölte a migráció okainak kezelésére született új bizottsági javaslatot, többen azonban tiltakozásuknak adtak hangot azzal kapcsolatban.
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője méltatta az uniós beruházásokat ösztönző befektetési csomaghoz, az úgynevezett Juncker-tervhez hasonló tervezetet. "Néhány EU-tagállam még mindig azt hiszi, hogy át tudnak manőverezni a migrációs válságon. Ez téves feltételezés" - mondta.
Gál Kinga, az EPP fideszes alelnöke felszólalásában kiemelte: a "bizottsági javaslatok az Európára háruló terhek összességének csökkentését kellene, hogy célozzák. Elsődleges szempontunk európai polgáraink érdekeinek védelme, így a legfontosabb vívmányunknak tartott schengeni rendszer megőrzése, amely csak az unió külső határainak védelmével érhető el".
Gianni Pittella, a szociáldemokrata képviselőcsoport (SD) vezetője is üdvözölte a javaslatot, és valódi globális partnerséget sürgetett Európa és Afrika között, azt hangoztatva, hogy a két kontinensnek számos közös kihívással kell szembenéznie.
Az EP liberális frakcióját (ALDE) vezető Guy Verhofstadt viszont sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egy valóban hatékony megoldás helyett az unió "pusztán lemásolja" a Törökországgal megkötött "borzalmas" egyezményt. "Igaz, a mi problémáink jórészt megoldódnak, a menekültek problémái azonban nem, mint arra számos NGO rámutatott" - hangsúlyozta. Mint mondta, üdvözlendő, hogy a bizottság együtt kíván működni a harmadik országokkal, de a problémák kiszervezése nem jelent megoldást.
Helga Stevens, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójának szóvivője óvatos optimizmussal reagált a javaslatcsomagra, mindazonáltal a határvédelem erősítésére, az embercsempészek elleni küzdelem fokozására és a jogosulatlanul Európában tartózkodó migránsok visszaküldésére szólított fel.
A tervezet bírálói korábban arra figyelmeztettek, hogy a tavaly ősszel Vallettában rendezett EU-Afrika migrációs csúcstalálkozón elfogadott hasonló egyezmény sem vezetett sok eredményre. Egyesek szerint a fejlesztési segélyek feltételhez kötése sértheti az emberi jogokat, mások pedig attól tartanak, hogy az esetleges megállapodást több ország az Európai Unió zsarolására fogja felhasználni.
Németországban napi ötszáz ember nyújt be menedékkérelmet
A menedékkérők tartományok közötti elosztását szolgáló nyilvántartásba (EASY) májusban 16 281 személy került be, az áprilisi 15 941 után. Januárban még 91 671, februárban 61 428, márciusban 20 608 menedékkérő került be a rendszerbe.
Az anonim - személyes adatokat nem tartalmazó - rendszer nem ad pontos képet a menekülthullám alakulásáról, a többi között azért, mert a menekültügyi rendszer túlterheltsége miatt sokan vannak, akiket csak jóval megérkezésük után vesznek nyilvántartásba.
Pontosabb képet ad a határellenőrzést végző szövetségi rendőrség kimutatása, amelynek alapján májusban 4470 menedékkérő lépett be az országba, az áprilisi 5485 után.
Emelkedik a menekültbefogadó-helyek elleni támadások száma Ausztriában
Emelkedik a menekültbefogadó-helyek elleni támadások száma Ausztriában, míg tavaly összesen 25, addig az idei első negyedévben 13 eset történt - közölte az osztrák belügyminisztérium kedden. A tárca egyik szóvivője, Karl-Heinz Grundböck tájékoztatása szerint az idén történteknek nem voltak sérültjei, a tettesek felkutatása pedig jelenleg is zajlik. A legtöbb eset Karintiában történt.
A beszámoló szerint fenyegetések, anyagi kárral járó támadások, gyújtogatás, kődobálás, petárdázás fordult elő, egyes eseteknél személyi sérülés is történt. Legutóbb két hete szándékos gyújtogatás miatt égett le egy befogadóközpont a felső-ausztriai Altenfeldenben. A létesítménybe akkor még nem költöztek be menekültek, a tűzesetnek nem volt áldozata. Ez viszont még nyilvánvalóan nem szerepel a belügyminisztérium első negyedévre vonatkozó számadataiban.
A tavalyi évhez képest növekvő számok alapján a minisztérium azzal számol, hogy idén több támadás várható. A tárca közlése szerint tavaly is nőtt az ilyen támadások száma az egy évvel korábbihoz képest, és ez a növekvő trend az idei első negyedévben is folytatódott.
Első ízben kérték migránsok az EU-török migrációs egyezmény érvénytelenítését az Európai Bíróságtól
Két Görögországban tartozkodó migráns a menekültek visszaszállításáról szóló EU-török egyezmény érvénytelenítését kérelmezte az Európai Unió Bíróságánál. Ez az első olyan eset, hogy migránsok pert indította az EU-török egyezmény ellen. Az ügyet ismerő forrás szerint a bíróság valószínűleg nem fogja befogadni a kérelmet. Az EU-török migrációs egyezmény értelmében a március 20. után Görögországba érkezett illegális határátlépőket visszaküldik Törökországba, ezért cserébe az európai uniós tagországok legális úton átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, amennyit a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba.
Németországban szállásuk felgyújtásával gyanúsítanak menedékkérőket
Hat menedékkérőt vettek őrizetbe Düsseldorfba, akiket azzal gyanúsítanak, hogy felgyújtották szállásukat. Az 5 ezer négyzetméteres épületben kedden dél körül csaptak fel lángok. A gyanúsítottak a düsseldorfi nemzetközi vásár területén, egy csarnokban laktak csaknem 300 társukkal. Mindenkinek sikerült kimenekülni, de 28 menedékkérő és 2 tűzoltó füstmérgezést szenvedett. A helyszínre vezényelt több mint 70 tűzoltó estig küzdött a lángokkal. Az épület teljesen kiégett, benne a lakók szinte valamennyi személyes holmijával és irataival. A düsseldorfi ügyészség és rendőrség közös közleménye szerint a hat férfi ellen egyebek között súlyos gyújtogatás gyanúja miatt indítottak eljárást.