EB: Lépéseket kell tenni a hibrid fenyegetésekkel szemben

A hibrid hadviselés során a nyílt katonai agressziónál burkoltabb eszközök széles kelléktárát alkalmazzák: egyebek mellett a gazdasági zsarolást, a megtévesztő propagandát, a hamis hírek terjesztését, a kibernetikai rendszerek elleni támadásokat, a célterületre beszivárgó saját erők álcázását. 

A brüsszeli bizottság az ilyen típusú veszélyek elleni küzdelem végrehajtásáról szóló 2016-os, szerdán bemutatott jelentésében aláhúzta, hogy a tagállamok jelentős előrehaladást értek el mind a 22, a múlt évben azonosított hibrid fenyegetés leküzdése terén.

Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a jelentést ismertetve hangoztatta, hogy olyan fenyegetésekről van szó, amelyek nagyon komoly biztonsági aggodalmakat váltanak ki az unióban, és egyre növekvő kihívást jelentenek. A fenyegetések jellege folyamatosan változik - áll a bizottsági elemzésben, amely szerint ilyen típusú támadásokkal egész régiók vagy országok stabilitását megpróbálhatják megrendíteni. 

A jelentés szerint az EU-tagállamok között javult a helyzet ismerete és a tagállamok közötti információcsere a növekvő biztonsági fenyegetésekkel kapcsolatban.

A tájékoztatás utal arra, hogy Finnországban nemrég megkezdte működését a Hibrid Fenyegetések Elleni Európai Központ, amelynek az a feladata, hogy ösztönözze a stratégiai párbeszédet a tagállamok között, kutatásokat folytasson és elemzéseket készítsen, valamint hozzájáruljon a széles körben elterjedt dezinformációs kampányok felfedéséhez és megakadályozásához, továbbá a hamis hírek egyre rendszeresebbé váló terjesztésének megakadályozásához. Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségen belül létrejött a légi közlekedésre szakosodott számítógépes vészhelyzeti válságkezelő csoport és a számítógépes biztonsággal foglalkozó munkacsoport, amelyek 2017 végéig stratégiát dolgoznak ki az infrastruktúra rugalmasságának javítására. A hágai központú uniós rendőri együttműködést koordináló szervezet (Europol) pedig munkacsoportot hozott létre elsősorban a jogellenes és a terrorfenyegetéssel összefüggő tartalmak online elérhetőségének korlátozása érdekében.

Az EU emellett előrelépést tett a létfontosságú infrastrukturális létesítmények védelmében a közlekedésben és az energiaágazatban, de a kiberbiztonság, a pénzügyi és egészségügyi rendszerek megvédelmezése terén, valamint az erőszakos szélsőséges nézetek terjedése és radikalizálódás ellen is. 

A brüsszeli bizottság szerint a következő lépések közé tartozik, hogy jobban kell ellenőrizni az illegális online tartalmakat és propagandát, valamint növelni kell az unión kívüli országok kapacitásait, továbbá fokozni szükséges az együttműködést a NATO-val is a múlt évben elfogadott közös, átfogó stratégia középpontba állításával.