Drótkerítést húzott Oroszország Luhanszk határán

A helybeliek közösségi portálokon adtak hírt arról, hogy kerítést állítottak fel a krasznodoni járásban lévő Szevernij határátkelőnél. A szögesdrótos építményről fotókat is közzétettek. Arról azonban nem szól a jelentés, hogy milyen hosszú a kerítés. 

A helyiek azt állítják, hogy az említett határszakaszon sohasem volt semmilyen határvédelmi építmény, amióta Ukrajna függetlenné vált. 

Az ukrán hírügynökség emlékeztetett arra, hogy már korábban is jelentek meg drótkerítések Oroszország és a kelet-ukrajnai szakadár területek közötti határszakaszokon. 

Augusztus végén az orosz állami megrendeléseket ismertető portálon megjelent, hogy a szögesdróttal ellátott drótkerítés építését az orosz biztonsági szolgálat (FSZB) rosztovi területi részlege rendelte meg. A megrendelés szerint az év végéig az ukrajnai Donyeck megye és az oroszországi rosztovi terület között több mint három kilométer hosszú kerítésnek kell elkészülnie. 

Május végén az orosz és az ukrán sajtó is tárgyalta, hogy a Donyec-medence és a Rosztovi terület közötti határon az orosz fél 100 kilométer hosszan árkot ásott ki, és 40 kilométer hosszan mesterséges akadályokat létesített. Az orosz hatóságok magyarázata szerint ezt a szakadár területek felől Oroszországba irányuló fegyvercsempészet tette szükségessé. 

Állítólag az orosz határőrök csak az év eleje óta több mint hatvanszor akadályozták meg, hogy fegyvereket és lőszereket csempésszenek be az országba. Több mint negyven lőfegyvert, hatezer lőszert, kétszáz gránátot és harminc aknát koboztak el csempészektől. A gyanú szerint ezeket a fegyvereket orosz bűnszervezetek vásárolják fel. Több mint 130 illegális határátlépőt fogtak el, és mintegy 300 olyan személyt állítottak elő, akik valamilyen módon megsértették a határrendészeti szabályokat. 

Az ukrán sajtóban ugyanakkor megjelentek olyan feltételezések is, hogy Moszkva nem szeretné, ha az Oroszországból "átdobott" katonák és zsoldosok "visszaszöknének" a szakadár területekről. Ugyancsak az ukrán sajtóban láttak napvilágot olyan tudósítások is, amelyek szerint Oroszországból érkezett zsoldosok állítólag maguk mondták el, hogy Ukrajnába érkezve nem azt találták, amire számítottak. Lényegesen kevesebb pénzt kaptak a beígértnél, és parancsnokaik testi fenyítést alkalmaztak velük szemben.

ENSZ: közel nyolcezren haltak meg az ukrajnai válság kirobbanása óta

Legalább 7962 ember halt meg az oroszbarát szeparatisták és az ukrán hadsereg közötti összecsapásokban a kelet-ukrajnai válság tavaly áprilisi kirobbanása óta - közölte az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala kedden.

A jelentés szerint a kelet-ukrajnai harcokban ezen időszak alatt 17 811-en sebesültek meg.

"Ez egy óvatos becslés, a valós számok ennél jóval magasabb lehetnek" - írta helyzetértékelésében a világszervezet.

A genfi székhelyű szervezet szerint az utóbbi három hónapban - május 16. és augusztus 15. között - legalább 105 civil vesztette életét a fegyveres konfliktus következtében Ukrajnában, 308 pedig megsebesült. Ez több mint kétszerese az ezt megelőző három hónapban regisztrált polgári áldozatok számánál. A civil halottak és sebesültek számának növekedése a lakott területek elleni fokozott tüzérségi támadások számlájára írható a szervezet szerint. A civil áldozatok többségét a szakadárok uralta területeken jegyezték fel.

Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa emellett azt közölte, hogy a konfliktusban érintett felek a nehézfegyverzet visszavonásáról szóló megállapodást csak részben tartották be.

A főbiztosság elítélte, hogy Oroszország Ukrajna beleegyezése nélkül továbbra is olyan kamionkonvojokat küld a volt szovjet tagköztársaság területére, amelyeknek Kijev sem a pontos úti célját, sem pedig a tartalmát nem ellenőrizheti.

Az iroda egyebek mellett arról is beszámolt, hogy emberrablásokról, kivégzésekről, kínzásokról, kényszermunkáról és szexuális bűncselekményekről is érkeztek jelentések a Moszkva-párti szeparatisták uralta területekről.