Dél-Korea: Sikertelen volt az észak-koreai nukleáris teszt

A dél-koreai elnöki hivatal szóvivője sajtóértekezletén elmondta, hogy péntek délben kezdik újra közvetíteni a propagandaszövegeket.

Észak-Korea korábban „közvetlen hadüzenetnek” nevezte a területére irányuló ellenséges propagandát, és megtorlással fenyegetett.

A dél-koreai hadsereg tavaly augusztusban leállította ezt a tevékenységét, miután Pak Gun Hje dél-koreai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető legmagasabb rangú katonai tanácsadói a két ország közötti feszültség csökkentéséről állapodtak meg.

Phenjan szerdán jelentette be, hogy sikeres kísérleti robbantást hajtott végre egy hidrogénbombával. A hidrogénbomba a magfúzió elvén alapul, szemben az atombombával, amely a maghasadást (fissziót) kihasználva idéz elő robbanást. 

A dél-koreai közlés alapján vélhetően nem hidrogénbombáról, hanem egy fúzióval felerősített atombombáról lehet szó.

A nemzetközi közösség kétségbe vonta, hogy Phenjan valóban hidrogénbombát robbantott szerdán. Az mindazonáltal biztosnak tűnik, hogy a kommunista diktatúra jelentős fegyverkísérletet hajtott végre, miután térségbeli földtani intézetek emberi tevékenység, valószínűleg robbantás okozta földrengést észleltek Észak-Korea északkeleti részén, az ország legnagyobb nukleáris központja közelében.

Az Okinava szigetén lévő Kadena bázisról legalább három gépet láttak felszállni. Pontos küldetésük nem ismert, de az AP amerikai hírügynökség szerint az lehet a feladatuk, hogy megpróbálják megállapítani, mi is történt pontosan Észak-Koreában. Az egyik repülő ugyanis egy kifejezetten fegyverzetkorlátozási megállapodások ellenőrzésére szolgáló, RC-135S típus.

Japán már bejelentette: repülőgépei nem találtak az állítólagos észak-korai atomkísérletből származó radioaktív anyagot a három és tíz kilométeres magasság között gyűjtött pormintákban. A szigetország atomügyi hivatala arról is beszámolt, hogy az országszerte elhelyezett háromszáz mérőállomás egyike sem jelzett megemelkedett sugárzási szintet.

Szöul közlése szerint Pak Gun Hje államfő csütörtökön húsz perces telefonbeszélgetést folytatott Barack Obama amerikai elnökkel a kérdésben. A washingtoni Fehér Ház közlése szerint Obama megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét Dél-Korea védelme iránt, és „egységes, erős nemzetközi válaszlépésekben” állapodtak meg Phenjannal szemben.

A dél-koreai védelmi minisztérium azt is közölte, hogy a két ország egyeztet arról, hogy az Egyesült Államok „stratégiai fegyvereket” telepítsen Dél-Koreába. A szöuli vezérkar szerint eddig egy atommeghajtású tengeralattjáró, F-22-es lopakodó vadászrepülők és B-52-es bombázó repülők dél-koreai állomásoztatása merült fel.

A nap folyamán a dél-koreai kormánypárt több vezető politikusa, köztük parlamenti frakcióvezetője és egy befolyásos törvényhozója is arról beszélt, hogy meg kell fontolni az ország nukleáris felfegyverzését az észak-koreai fenyegetés fényében. „Ideje, hogy békés módon felfegyverezzük magunkat nukleáris töltetekkel az önvédelem szempontjából, hogy harcolhassunk Észak-Korea terrorja és pusztítása ellen” - fogalmazott Von Ju Csol, a kormányzó Szenuri (Új Határ) frakcióvezetője. Hasonlóan nyilatkozott Kim Dzsung Hun Szenuri-képviselő, aki szerint „Kína, Oroszország és Észak-Korea atomfegyverekkel rendelkeznek, Japán pedig uránt dúsít, ezért nemzetünk biztonsága nagy veszélyben van”.

Han Min Ku védelmi miniszter ugyanakkor elutasította felvetéseket. Közölte, hogy a kormány ellenzi az atomfegyverkezést, és kitartóan a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésén dolgozik.

Szöul azt is bejelentette csütörtökön, hogy Phenjan lépése elleni tiltakozásul korlátozni fogja a munkások beléptetését a két ország által közösen irányított, Észak-Korea területén lévő keszongi ipari övezetbe, és csak a termeléshez szükséges minimális létszámot engedélyezik. 

Az övezetben - amelyet annak idején a két Korea közti közeledés jelképeként hoztak létre - dél-koreai cégek alkalmaznak észak-koreai munkásokat.