Damaszkusz nem enged be segélyszállítmányt Darajába

Az Egyesült Államok és Oroszország vezette, Szíriát Támogató Nemzetközi Csoport (ISSG) nyomására múlt héten Damaszkusz jóváhagyta a humanitárius segélyek eljuttatását 17-ből 15 olyan településre, amelyet a kormányerők vagy a szövetséges milíciák ostromgyűrűben tartanak.

Ennek értelmében a Damaszkusz közelében fekvő Darajába 2012 óta először érkezett múlt héten segélyszállítmány, amely mintegy négyezer ember ellátásához elegendő gyógyszert és gyermektápszert tartalmazott, élelmiszert viszont nem.

Az ENSZ tisztségviselői korábban azt remélték, hogy a második, élelmiszert is szállító konvoj múlt pénteken megérkezhet az ostromlott városba, ezt azonban Damaszkusz engedélye hiányában el kellett halasztani.

A világszervezet becslései szerint a szíriai háború előtt mintegy 78 ezres településen élő, rosszul táplált gyermekek meghalhatnak külső segítség nélkül.

Jens Laerke, az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló hivatalának (OCHA) szóvivője azt mondta, később a damaszkuszi kormány részleges engedélyt adott az élelmiszerkonvoj bebocsátására. A szóvivő azonban leszögezte, újra a szíriai vezetéshez fordulnak, mivel nem megfelelő a kibocsátott engedély.

Több nyugati diplomata és a szíriai ellenzék szerint Aszad a szárazföldi szállítás múlt heti engedélyezésével csak taktikázott, a rá nehezedő nyomást akarta csökkenteni, és később újra blokkolni fogja az ostromlottak segélyezését.

Butajna Saaban, a szíriai elnök tanácsadója múlt héten úgy nyilatkozott, hogy „senki sem éhezik Darajában”, amely „annyi borsót, babot és vad bogyósgyümölcsöt termeszt, amely egész Szíriának elég lenne”.

Aszad hajthatatlan, csak saját javaslatai alapján hajlandó tárgyalni

Hajthatatlannak mutatkozott az újonnan megalakult damaszkuszi törvényhozásban tartott beszédében a szíriai konfliktus rendezésével kapcsolatban Bassár el-Aszad szíriai elnök kedden.

Aszad azt mondta, semmiről nem hajlandó tárgyalni, ami nem szerepel a damaszkuszi kormányzat által márciusban az ENSZ-nek bemutatott "alapelvek" között. A szíriai elnök úgy fogalmazott, hogy a szíriai konfliktus rendezését célzó genfi béketárgyalások "lényegében el sem kezdődtek", s Damaszkusz mindeddig még csak "nem is kapott választ a tárgyalási folyamat alapelveiről szóló általa előterjesztett dokumentumra".

A kormány javaslata egységkormányt javasol, az ellenzék viszont Aszad távozását követeli, és átmeneti kormány felállítását követeli a mostani rezsim irányítóinak eltávolításával, amit viszont Damaszkusz elutasít.

Aszad a parlamentben leszögezte: kormánya a végső győzelemig folytatni fogja a terrorizmus elleni harcot. A szíriai elnök arra az álláspontra helyezkedett, hogy Szíriában a felekezetek közötti ellentét megszűnt, de némelyek fel akarják támasztani. Szerinte az országban elkövetett terrortámadások "nem tudnak éket verni a szíriaiak közé". Aszad a parlamenti választást rendkívülinek nevezte, amelyeket "nagyon mostoha körülmények között" tartottak meg.

A választást csak a kormányzat által ellenőrzött területeken tartották meg. Az Aszad-rezsim ellenzéke és a nyugati országok illegitimnek tekintik a voksolást. A rezsim szövetségese, Oroszország szerint viszont a választás megfelelt a szíriai alkotmány előírásainak. A részvétel 58 százalékos volt, és a legtöbb szavazatot az országot fél évszázada irányító Baath Párt kapta. Az ENSZ azt szeretné, hogy 2017-ben egész Szíriában új választást lehessen tartani.