Csúcstalálkozót tartanak júliusban az Európai Unió és Ukrajna vezetői, ezen áttekintik az ukrán reformfolyamat eddig elért eredményeit, valamint azt, hogy miként lehet még szorosabbra fűzni a felek viszonyát - jelentette be Johannes Hahn uniós bővítési biztos hétfőn Brüsszelben.
Folytatódnak a harcok a Donyec-medencében
Továbbra sem enyhül a fegyveres konfliktus a Donyec-medencében, három nap alatt összesen hét ukrán katona halt meg és tucatnyi sebesült meg - erősítette meg Andrij Liszenko, a kijevi védelmi minisztérium hadműveleti ügyekben illetékes szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján. A tisztségviselő szavai szerint a helyzet két-három hete éleződött ki, és azóta folyamatosan feszült. Hangsúlyozta, hogy nem pusztán a támadások hevességének erősödéséről van szó, hanem - mint fogalmazott - a minszki megállapodások "arcátlan megsértéséről", a Moszkva által támogatott szakadárok ugyanis nehéztüzérségi fegyvereket vonnak össze közvetlenül a frontvonalnál, és azokkal támadják az ukrán ellenőrzésű oldalt. Reményét fejezte ki, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai missziója ezt nem hagyja szó nélkül következő jelentéseiben. Hétfőn kora délutánig egy katona esett el, és négy sebesült meg a harcokban - közölte Liszenko. A kijevi hadműveleti parancsnokság korábbi jelentései alapján vasárnap az ukrán fegyveres erők két, szombaton pedig négy tagja vesztette életét, a múlt hétvégén összesen nyolcan sebesültek meg. A védelmi minisztérium alá tartozó katonai felderítés által megerősített információ alapján az elmúlt héten a "megszálló erők" 22 tagja vesztette életét, és mintegy 60 sebesült meg a harcokban - mondta el Liszenko. A hadműveleti parancsnokság szokásos reggeli sajtóközleményében hétfőn arról számolt be, hogy az elmúlt 24 órában a szakadárok 67-szer nyitottak tüzet az ukrán katonák állásaira. A harcok kiterjedtek a frontvonal teljes hosszára, több helyütt a szakadárok 120, 122, illetve 152 milliméter kaliberű, tiltott nehéztüzérségi fegyvereket vetettek be. A Donyeck mellett fekvő, ukrán ellenőrzésű Avgyijivka település környékét továbbra is súlyos tüzérségi csapások érik, magán a településen is csapódtak be aknalövedékek. Polgári áldozatokról nem érkezett jelentés.
Sajtótájékoztatóján az Európai Bizottság osztrák tagja elmondta, hogy a találkozóra a tervek szerint július 12-13-án kerül sor Kijevben.
Hahn kitért az ukrán állampolgárok európai uniós vízummentességének vasárnapi életbe lépésére is, amelynek kapcsán kijelentette, végre meghozta az eredményét az utóbbi évek rendkívül átfogó reformfolyamata Ukrajnában. Hozzátette, a vízummentesség az EU és Ukrajna állampolgárainak egyaránt érdeke.
Az uniós biztos emellett üdvözölte, hogy nemrég a holland parlament mindkét háza megszavazta az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződés ratifikálását, amelyet az ország lakossága korábban népszavazáson elutasított.
Johannes Hahn arról is beszámolt, hogy november 24-én csúcsértekezletet tartanak az EU és az úgynevezett Keleti Partnerség országai között Brüsszelben. Mint közölte, az ülés helyszínének kiválasztása azt jelzi, hogy nem csak az unió keleti tagállamai érdekeltek a Keleti Partnerség országainak - Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova és Ukrajna - stabilitásában.
Hangsúlyozta, hogy az említett országok stabilitása nagyban függ azon reformok előrehaladásától, amelyekre számos területen szükség van a jogállamiságtól a gazdaságig.
Sajtóhírek szerint június 20-án fogják megnyitni az újabb két fejezetet Szerbiával: a szellemi tulajdon törvényi szabályozására vonatkozó 7-est és a vámunióról szóló 29-est.
A biztos leszögezte, az Európai Uniónak fontos érdeke a nyugat-balkáni országok későbbi csatlakozása, amelyben számottevő haladás tapasztalható.
Az EU-hoz csatlakozni szándékozó országoknak összesen 35 témafejezetet kell áttekinteniük közösen az uniós illetékesekkel, és megállapodásra kell jutniuk abban, hogy milyen módon, milyen ütemezésben veszik át, építik be saját nemzeti jogrendjükbe az egyes területeken addig született uniós joganyagot.
