Külföld
Csendesen forrong az euroatlanti térség keleti határvonala
A NATO aggódik az oroszok fegyverkezése miatt
A minden irányból érkező fenyegetések, így a terrorizmussal szembeni védelmi és elrettentő erő fokozása, a tagállamokat övező régiók biztonságának és stabilitásának erősítése, de elsősorban Oroszország fokozott fegyverkezése volt napirenden a NATO védelmi minisztereinek tegnap kora délután kezdődő találkozóján, amelyen hazánkat Vargha Tamás parlamenti államtitkár, honvédelmi miniszter-helyettes képviseli. Az észak-atlanti szövetség brüsszeli főparancsnokságán rendezett kétnapos tanácskozás elsődleges célja a nyári varsói csúcstalálkozón elfogadott döntések végrehajtása, s ezek főként a NATO-jelenlét keleti tagállamokban való erősítését tűzték ki célul. Mint ismert, a Krím-félsziget Oroszország általi bekebelezése óta a katonai szövetség sebességváltásra kényszerült, Moszkva pedig azóta is töretlenül folytatja harcászati eszközeinek modernizálását – immár megháromszorozott védelmi kiadásokból. Jens Stoltenberg főtitkár aggodalmának adott hangot, amiért Moszkva jelentős számú haderőt csoportosított a NATO-tagországok határaihoz. A főtitkár többször felidézte, hogy Moszkva a hónap elején be nem jelentett hadgyakorlatot tartott a Lengyelországgal és Litvániával határos exklávéjában, Kalinyingrádban, ahová atomrobbanófej hordozására is képes rakétákat telepített. Elmondta, a NATO-tagállamok közel egymilliárdnyi állampolgárának védelme a szövetség elsődleges feladata. Ezért az orosz csapatmozgásokra a NATO „megfontolt és felelős módon válaszol”, hiszen válaszolnia kell, az intézkedések jellege azonban védekező, és teljes mértékig összhangban van a szövetség kötelezettségvállalásaival – tette hozzá. Emlékeztetett, a balti államokban és Lengyelországban a jövő tavasztól egy-egy NATO-zászlóalj teljesít szolgálatot rotációs állomásoztatás formájában, kanadai, amerikai, német és a brit vezetés alatt, továbbá erősíti jelenlétüket Romániában és Bulgáriában is. Bejelentette, hogy a kanadai vezetésű lettországi zászlóaljhoz Albánia, Lengyelország és Szlovénia is csatlakozik, míg Belgium, Horvátország, Franciaország, Luxemburg, Hollandia és Norvégia a német parancsnokságú litvániai zászlóaljhoz csatlakozva erősíti a NATO keleti határát.
