Külföld
Clinton megszerezte a jelöltséghez szükséges számú voksot
A kongresszus belső lapja szkeptikus

A volt amerikai külügyminiszter az AP számítása szerint már a vasárnapi Puerto Rico-i előválasztáson aratott győzelmével, valamint az őt támogató szuperdelegátusok számának hirtelen megugrásával begyűjtötte azt a 2383 delegátusi támogatást, amely minimálisan szükséges ahhoz, hogy a demokraták nyári konvencióján megtegyék őt az Egyesült Államok első női elnökjelöltjévé.
Ezzel - az előzetes számításokkal ellentétben - már a hat szövetségi államban, köztük Kaliforniában kedden sorra kerülő, döntőnek tartott előválasztások előtt bebiztosította ezt az eredményt.
Clintonnak az AP számításai szerint eddig 1812, előválasztásokon vagy jelölőgyűléseken szerzett, kötött mandátumú delegátusa van, továbbá 571, a párt bennfentesei közül való szuperdelegátus támogatója, akik azonban elvben még megváltoztathatják, hogy rá vagy párton belüli vetélytársára, Bernie Sanders vermonti szenátorra adják majd szavazatukat.
A demokraták júliusban Philadelphiában tartják konvenciójukat, ahol hivatalosan eldől majd, hogy a párt kit jelöl a november 8-án esedékes elnökválasztáson a republikánusok valószínű elnökjelöltjével, Donald Trumppal szemben.
Nem mindenki ért egyet
Bernie Sanders kampánystábja első reagálásában azt hangoztatta, hogy a demokraták döntése a szuperdelegátusoktól függ, akik még meggondolhatják magukat a júliusi pártkonvencióig, ezért korai még lefutottnak tekinteni a demokrata elnökjelölt-aspiránsok versenyét.
Sanders és Clinton párton belüli vetélkedése mindazonáltal végleg eldőlhet kedden, amikor egyszerre hat szövetségi államban, köztük a demokrata konvencióra számos delegátust küldő Kaliforniában tartanak előválasztásokat.
Clinton vagy Sanders malmára hajtották a vizet?
Pár órával az amerikai hírügynökség jelentése után, hogy Hillary Clinton megszerezte a demokrata elnökjelöltséghez szükséges számú kongresszusi küldött támogatását, a The Hill azt latolgatta, miért éppen a keddi előválasztások előestéjén hozták nyilvánosságra ezt a számítást. Hiszen már a Puerto Ricóban vasárnap megtartott előválasztásokat is Clinton nyerte, és a Clintont támogató delegátusok és szuperdelegátusok együttesen már vasárnap este is annyian voltak, mint hétfőn este, változás nem történt, hétfőn sehol nem volt előválasztás vagy jelölőgyűlés.
„Természetesen nem mindenki ért egyet az AP számításaival, vannak, akik szerint a szavazatokat csak a szavazás után kell összeszámolni" - írta a lap, kétféle lehetséges magyarázatot felvázolva az időzítésre.
Az első magyarázathoz a Vox című hírportált idézte, amely szerint "az AP bejelentése látszólag a semmiből került elő, hiszen hétfőn egyetlen államban sem volt előválasztás, és a korábbi előválasztások eredményeinek újraszámolásáról sem érkeztek hírek". A portál emlékeztetett rá, hogy Hillary Clinton várható elnökjelöltségének tényét a szuperdelegátusok számára alapozva közölték, s őket felhasználva jelentették be, hogy a demokrata elnökjelöltségéért folyó küzdelemnek gyakorlatilag vége. "Ezzel azt a téves képzetet erősítik, hogy a pártelitek valamiképpen ellopták az elnökjelöltséget Sanderstől" - fogalmaz a Vox, s tézise alátámasztására idézte is Clinton vetélytársa, Bernie Sanders szenátor azonnali reagálását. A vermonti szenátor úgy nyilatkozott: a verseny még korántsem lefutott, mert a szuperdelegátusok még változtathatnak a véleményükön.
A Vox szerint az AP "kifejezetten rossz szolgálatot tett" Hillary Clintonnak, mert feltüzelte Sanders híveit.
Saját megfontolásai alapján azonban a The Hill éppen ellenkező következtetésre jut. Úgy látja, hogy az AP éppen jó szolgálatot tett Clintonnak. A hír közlésével ugyanis azt sugallja, hogy a verseny lefutott, nem érdemes Sandersre szavazni, s ha a demokrata szavazók azt akarják, hogy győzzenek a novemberi választáson, akkor a már egyébként is győztes és várható elnökjelölt Hillary Clintonra voksoljanak.
Az AP hírügynökség egyelőre nem szólt hozzá a kibontakozó vitához.
