Cameron: az EU békét teremtett az ellenségeskedő európai országok között

A brit sajtóval előzetesen ismertetett néhány részlet szerint a kormányfő beszédében alig burkolt figyelmeztetés is elhangzik arra, hogy az EU nélkül akár újabb háborús veszély is kialakulhatna Európában.

Cameron szerint a katonatemetőkben sorjázó fehér sírkövek jelképezik azt az árat, amelyet Nagy-Britannia fizetett az európai béke és rend helyreállításáért. "Biztosak lehetünk-e azonban abban, hogy kontinensünk békéje és stabilitása minden kétséget kizáróan biztosított? Vállalható-e ez a kockázat? Én soha nem jutnék felelőtlenül erre a feltételezésre" - fogalmaz beszédében a brit miniszterelnök. Hozzáteszi, hogy alig húsz év telt el a balkáni háborúk, a srebrenicai mészárlás óta, és felidézi Oroszország ukrajnai agresszióját.

Cameron kijelenti a beszédéből előre ismertetett részletek szerint, hogy az Európai Unió segítette elő olyan országok megbékélését, amelyek korábban "évtizedekig egymás torkát szorongatták".

Nagy-Britanniának alapvető nemzeti érdeke a közös európai cél megőrzése az európai országok közötti jövőbeni konfliktusok megelőzése érdekében. Ehhez viszont az szükséges, hogy Nagy-Britannia ebben vezető szerepet vállaljon, és maradjon az Európai Unió tagja - érvel majd a brit kormányfő.

„Kelet-Európát aggasztja a Brexit lehetősége”

A brit miniszterelnök szerint Közép- és Kelet-Európa EU-tagországait mélységesen aggasztja a Brexit lehetősége. David Cameron a brit EU-tagság mellett érvelő hétfői londoni kampánybeszédében alig burkoltan kifejtette azt a véleményét is, hogy az EU nélkül akár újabb háborús veszély is kialakulhatna Európában.

David Cameron a brit EU-tagság mellett érvelő hétfői londoni kampánybeszédében alig burkoltan kifejtette azt a véleményét is, hogy az EU nélkül akár újabb háborús veszély is kialakulhatna Európában. Cameron szerint a Brexit-párti táborban sokan úgy tartják, hogy ha Nagy-Britannia távozik az EU-ból, az elvezethet "az egész földrész demokratikus felszabadításához". "Próbálják meg ezt mondani a lengyeleknek, a cseheknek, a baltiaknak és a többi közép- és kelet-európai országnak, amelyek oly sokáig sínylődtek a vasfüggöny mögött. (...) Ők Nagy-Britanniában azt az országot látják, amely mindenkinél többet tett azért, hogy megszabadulhassanak béklyóiktól, és elfoglalhassák az őket megillető helyet az európai nemzetek családjában" - fogalmazott a brit kormányfő.

Cameron szerint ezek az országok "rémülten figyelik, hogy mi történik Moszkvában", és nem is lehetne rosszabb időpontot találni arra, hogy Nagy-Britannia kockára tegye az európai sokaság jelentette erőt. A brit miniszterelnök szerint teljesen egyértelmű, hogy Nagy-Britannia távozása az EU-ból meggyengítené a nyugati egységet és szolidaritást. A kilépést pártolók között vannak olyanok, akik nyíltan kifejezésre juttatják azt a reményüket, hogy a Brexit eredményeként az Európai Unió egésze lebomlik. "Hogyan állhatna azonban Nagy-Britannia érdekében az óra visszaforgatása az egymással rivalizáló európai nacionalizmusok korába? (...) Égbekiáltó felelőtlenség lenne, ha Nagy-Britannia okozna egy ilyen összeomlást" - mondta hétfői beszédében a brit kormányfő.

A Brexit biztonsági kockázataira a hétvégén a brit titkosszolgálatok két egykori legmagasabb rangú vezetője is felhívta a figyelmet, és ők is kitértek a közép- és kelet-európai EU-tagországokra.

Lord Jonathan Evans, a brit elhárítás (MI5) volt igazgatója és Sir John Sawers, a külső hírszerző szolgálat (MI6) előző vezetője a The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapban megjelent közös levelében kifejtette azt a véleményét, hogy ha Nagy-Britannia távozna az unióból, az rendkívüli mértékben destabilizálná az egyébként is gazdasági bajokkal, migrációs válsággal küszködő, és "a feléledő Oroszországgal" szembesülő Európai Uniót. Evans és Sawers szerint valós az a kockázat, hogy ez a destabilizáció idővel az EU szétforgácsolódásához vezethetne.

Financial Times: a referendum dominóhatást indíthat el az Európai Unióban

A legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy a brit EU-tagság sorsáról tartandó júniusi népszavazás dominóhatást indíthat el az Európai Unióban, Franciaországban és Olaszországban például a lakosság többsége támogatná egy hasonló referendum kiírását - derült ki a Financial Times című gazdasági napilap hétfői cikkéből.

Az Ipsos közvélemény-kutatási eredménye szerint a megkérdezettek csaknem fele úgy vélte, hogy a Nagy-Britannia uniós kilépéséről kiírt népszavazást hasonló referendumok fogják követni az Európai Unióban. A kilenc uniós tagországban elvégzett felmérésből kiderült: Magyarországon, Németországban, Olaszországban és Svédországban a válaszadók több mint 50 százaléka meg van győződve arról, hogy amennyiben Nagy-Britannia a távozás mellett dönt, további országok fogják követni a példáját.

Az olaszok 58 százaléka és a franciák 55 százaléka a június 23-i brit referendum kimenetelétől függetlenül pártolná, hogy hazájában is népszavazást írjanak ki az uniós kilépésről.

"Az olaszok különösképpen remélik, hogy referendumot írhatnak ki az EU-tagságról, ami azt sugallja, hogy abban az esetben sem érnek véget az Európai Unió megpróbáltatásai, ha a brit szavazáson a status quo mellett döntenek júniusban" - mondta Bobby Duffy, az Ipsos társadalomtudományi kutatásokért felelős igazgatója.

Az uniós tisztségviselőket a brit kilépés (Brexit) eshetősége mellett annak esetleges további kihatásai is komoly aggodalommal töltik el. Sokan attól tartanak, hogy a britek esetleges távozása tovább fogja súlyosbítani az unió jelenlegi megosztottságát.

A Financial Times szerint a Brexit főként a liberális gazdaságpolitikát folytató észak-európai tagállamokban vonná maga után az EU-ellenesség fokozódását. Nagy-Britannia kilépésével ugyanis Dánia, Hollandia, Finnország és Svédország még inkább elszigeteltnek érezné magát az Európai Unióban.

Összességében a válaszadók 53 százaléka szerint a maradást pártolók fognak többséget szerezni a brit népszavazáson. A megkérdezettek többsége úgy látja, hogy a Brexit többet ártana az Európai Unió, mint Nagy-Britannia gazdaságának.

Miközben a briteknek a 35 százaléka véli úgy, hogy a kilépést támogatók fognak győzni a júniusi referendumon, az olaszoknak 60, a franciáknak pedig 58 százaléka gondolja azt, hogy Nagy-Britannia távozni fog az unióból. Viszont a lengyeleknek és a németeknek alig több mint 40 százaléka gondolja így. 

A felmérés azt mutatja, hogy a megkérdezetteknek jóval nagyobb része támogatja a népszavazás kiírását, mint magát az uniós távozást. A kilépést pártolók aránya Olaszországban (48 százalék) a legmagasabb, Franciaországban 41, Németországban pedig mindössze 34 százalék.

Ugyancsak hétfőn arról számolt be a Le Soir című belga napilap, hogy az ország lakosságának mindössze 29 százaléka támogatná a távozást az Európai Unióból. A vizsgált országok közül csak Spanyolországban (26 százalék) és Lengyelországban (22 százalék) volt alacsonyabb a kilépést pártolók aránya. Az Ipsos-felmérés szerint, amelyre az újság hivatkozott, a belgák 42 százaléka szeretne népszavazást a kérdésről.

A brit kormány - miután a legutóbbi EU-csúcson egyezség született a London által igényelt uniós szabályozási reformokról - június 23-ra népszavazást írt ki az országban, amelyen a választóknak arról kell dönteniük, hogy az elért megállapodás alapján Nagy-Britannia maradjon-e tagja az Európai Uniónak.