Külföld
Cameron: Több ezer menekült befogadására készek a britek
Szlovénia már nem ellenzi a kötelező menekültkvótát
David Cameron, aki a portugál fővárosban tárgyalt a menekültválságról, megbeszélései után bejelentette: a menekülteket a Szíria körül létesített ENSZ-menekülttáborokból szállítják Nagy-Britanniába.
Cameron szerint ennek az a célja, hogy a befogadott menekülők közvetlen, biztonságos úton jussanak el Nagy-Britanniába, és ne kelljen segítség nélkül vállalkozniuk az Európába vezető veszélyes utazásra, amely már eddig is rengeteg emberéletet követelt.
A brit kormányfő nem tért ki arra, hogy pontosan hány menekült érkezhet e kezdeményezés alapján Nagy-Britanniába, sem arra, hogy a brit hatóságok miként szállítják el őket a menekülttáborokból.
Arra sem tett utalást, hogy a már Európában tartózkodó szíriai menekültekre kiterjed-e a kezdeményezés. Cameron közölte: a részletekről a jövő héten ad tájékoztatást a londoni alsóházban.
Az ENSZ menekültügyi szakosított szervezete ugyanakkor a BBC-vel pénteken - Cameron bejelentése után - közölte, hogy tudomása szerint a brit kormány négyezer szíriai menekült áttelepítését tervezi Nagy-Britanniába a szír határok körüli menekülttáborokból.
Cameron a kezdeményezést azzal indokolta, hogy Nagy-Britanniának "morális felelőssége" a menekültek megsegítése. Hangsúlyozta: a brit kormány már eddig is 900 millió font (több mint 400 milliárd forint) értékű segélyt nyújtott a szíriai és a környékbeli konfliktusövezetek szenvedő lakosságának.
Egyetlen európai ország sem nyújtott több segítséget a térségbeli menekülteknek, mint Nagy-Britannia - tette hozzá.
A brit miniszterelnök pénteki bejelentése jelentős fordulatnak tekinthető. David Cameron alig két nappal korábban, a BBC televíziónak nyilatkozva még azt mondta: nem hiszi, hogy a migrációs válságra "egyszerűen az újabb és újabb menekültek befogadása lenne a megfelelő válasz".
Londont azonban a héten hazulról és az EU-társállamok, mindenekelőtt Németország részéről is komoly bírálatok érték.
Stephan Mayer, a Bundestag tagja, a bajor CSU belügyi kérdésekért felelős szakpolitikusa a The Times című tekintélyes konzervatív brit lapnak nyilatkozva gyakorlatilag megfenyegette a brit kormányt, hogy ha Nagy-Britannia nem vállal "méltányos" részt az Európai Unióba érkező menekültek befogadásából, akkor Berlin nem fogja támogatni Londont az általa igényelt EU-reformokról szóló tárgyalásokon.
Egyelőre nem egyértelmű, hogy Cameron pénteken bejelentett kezdeményezését Berlin és a többi EU-társállam elégségesnek tartja-e. A brit kormányfő szavaiból ugyanis az tűnik ki, hogy London továbbra sem a már Európában tartózkodó menekültek közös elosztását célzó EU-tervekhez kíván csatlakozni, hanem önállóan, közvetlenül a szíriai határok mentén létesült táborokból készül elszállítani menekülteket.
Osztrák kancellár: Magyarországnak ki kellene állnia a kvóta és a közös határvédelem mellett
Magyarországnak ki kellene állnia az uniós kvóta és a közös határvédelem mellett - olvasható az osztrák kancellári hivatal közleményében, amelyet azután adtak ki pénteken, hogy Werner Faymann kancellár találkozott a bécsi magyar nagykövettel. Perényi Jánost a menekülthelyzet miatti diplomáciai feszültségek miatt kérette be az osztrák kormányfő.
A menekültjog olyan emberséges bánásmódot ír elő, amelyet minden európai országnak be kell tartania - olvasható a Werner Faymann által kiadott közleményben. Magyarország köteles regisztrálnia a migránsokat, egyúttal ki kellene állnia a közös kötelező kvótáért, hiszen ez lenne az alapja egy ellenőrzött menekülteljárásnak és egy európai szintű igazságos elosztásnak - fogalmazott a közlemény. Perényi János az osztrák kancellárral lezajlott találkozón hangsúlyozta, hogy Magyarország minden területen az uniós jogszabályokat betartva jár el. Aláhúzta, hogy Magyarország számára is kiemelten fontos az unió külső határainak védelme, a határzár is ezt a célt szolgálja. A nagykövet szerint ez az elsődleges feladat, vagyis amennyiben sikerül megállítani a menekültáradatot, akkor lehet minden további szempontról és részletről beszélni. A magyar nagykövet a kancellárral való találkozón hangsúlyozta: Magyarország minden tőle telhetőt megtesz a menekültek megfelelő ellátása érdekében.
Werner Faymann az Oberösterreichischen Nachrichten című osztrák napilap szombaton megjelenő interjújában bírálja a magyar miniszterelnököt. "Orbán Viktor egészen biztosan nem tartozik ahhoz az Európához, amely a közös megoldáson fáradozik" - fogalmazott Faymann, aki szerint a magyar miniszterelnök szívesen játssza az "erős ember"szerepét, azonban - mint fogalmazott - az "erős embertől" most európai megoldást várnak. A kancellár közölte: az alkancellárral közösen keresi a lehetőséget arra, hogy megbeszélést folytathassanak Orbán Viktorral.
Argentin kormány: az ország kapui nyitva állnak a szíriai menekültek előtt
Az argentin kormány felhívta a figyelmet arra, hogy határai nyitva állnak a szíriai menekültek előtt, akik számára egy tavaly hozott rendelet könnyíti meg a dél-amerikai országba való belépést. "Argentína hatalmas elismerésnek örvend azon álláspontja miatt, hogy határait megnyitja, ha a humanitárius helyzet úgy kívánja" - hangsúlyozta pénteki sajtótájékoztatóján Aníbal Fernández kabinetfőnök. Az Európát sújtó menekültválságról szólva emlékeztetett rá, hogy az argentin kormány közel egy éve különleges rendszert vezetett be a háború elől menekülő szíriaiak befogadására, akiknek - mint hozzátette - "a legjobb" elbánásban lesz részük. A kabinetfőnök mindazonáltal elismerte, nem tudja megmondani, eddig hányan érkeztek az országba a szóban forgó kormányzati intézkedés révén.
A spanyol és a brit kormányfő szerint morális kötelesség a szírek befogadása
Morális kötelesség a szír menekültek befogadása - jelentette ki Mariano Rajoy spanyol és David Cameron brit kormányfő közös sajtótájékoztatóján, miután megbeszélést folytattak Madridban pénteken.
A spanyol miniszterelnök hangsúlyozta: mindenkit befogadnak, akit megillet a nemzetközi menedékjog.
A kormány ezért pénteken létrehozott egy tárcaközi bizottságot, amelynek feladata, hogy felvegye a kapcsolatot az ország autonóm közösségeivel, a helyi önkormányzatokkal és a menekülteket ellátó szervezetekkel, így felmérve a lehetőségeket - mondta.
Összesen 160 ezer menekült átvállalását fogja javasolni az Európai Bizottság
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt fogja javasolni jövő szerdán, hogy az EU-országok 160 ezer menekült befogadását vállalják át a három legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagállamtól, Olaszországtól, Görögországtól és Magyarországtól - közölte pénteken Natasha Bertaud, az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény szóvivője.
A 160 ezer főbe beleértendő az a 40 ezer ember is, akiknek az átköltöztetését májusban indítványozta a brüsszeli bizottság Olaszországból és Görögországból. Ezt egészítené ki az a további 120 ezer fő, akiket az előbbi két országtól, valamint Magyarországtól kellene átvállalniuk a többieknek.
A szóvivő hozzátette: a 120 ezer fő tekintetében még egyeztetés tárgya, hogy a három említett országtól egyenként hány menekültet kellene átvállalnia a többi tagállamnak.
A sajtótájékoztatón több kérdés hangzott el arról, mit szólna a brüsszeli bizottság ahhoz, ha Magyarország - mint ennek az eshetőségét Orbán Viktor miniszterelnök megemlítette csütörtöki brüsszeli sajtóértekezletén - kerítést húzna fel a magyar-horvát határon is.
Natasha Bertaud egyfelől felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar-horvát határ jelenleg a schengeni övezet külső határának számít, és az övezethez tartozó országok saját belátásuk szerint döntenek arról, hogy miként védelmezik az övezet külső határát.
Másfelől azonban Horvátország a schengeni övezet tagjelöltje. A brüsszeli bizottság már korábban is helytelenítette a határkerítések létrehozását - mondta. A szóvivő szerint ilyen kerítés felhúzása a magyar-horvát határon "legalábbis nem kívánatos lenne".
Szlovénia már nem ellenzi a kötelező menekültkvótát
Szlovénia már nem ellenzi a menekültek elosztását szabályozó kötelező kvóta bevezetését az Európai Unióban, és hajlandó 2000 migránst befogadni - jelentette ki Karl Erjavec szlovén külügyminiszter pénteken újságíróknak.
A miniszter elmondta: Szlovénia támogatja az Európai Bizottságnak a menekültek tagállamok közötti elosztását szabályozó javaslatát, és nagyon sajnálja, hogy egyes európai országok erre nem hajlandók. Utalt arra, hogy Magyarországot és Görögországot humanitárius válság fenyegeti, ami pedig szolidaritásra kötelezi a többi tagállamot. "Közös európai megoldást kell találni a menekülthelyzet kezelésére" - hangsúlyozta.
Az Európai Bizottság - pénteki brüsszeli bejelentés szerint - jövő szerdán olyan javaslattal akar előállni, amelynek értelmében az EU-tagországoknak 160 ezer menekült befogadását kellene átvállalniuk a három legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagállamtól, Olaszországtól, Görögországtól és Magyarországtól.
Szlovéniának közel kétmillió lakosa van, és az országban viszonylag magas az egy főre jutó éves bruttó hazai termék. A munkanélküliség azonban 12,5 százalékon áll, ami miatt Szlovénia korábban ellenezte a kötelező kvóta bevezetését.
A védelmi minisztérium illetékese a közszolgálati televíziónak csütörtök este azt mondta, hogy Szlovénia 5000 menekült befogadására alkalmas kapacitással rendelkezik. A migránsokat tíz településen helyeznék el az ország középső részén - tette hozzá.
Miro Cerar miniszterelnök tavasszal még a menekültek önkéntes alapon történő befogadását támogatta, és 30 menekült átvállalását jelezte abból a 40 ezer emberből, akiknek az átköltöztetését májusban indítványozta a brüsszeli bizottság Olaszországból és Görögországból.
Milanovic: Horvátország számára elfogadható a menekültkvóta, de a kerítésépítés nem
Horvátország számára elfogadható lenne az Európai Bizottság (EB) döntése a menekültkvótákról, de nem lenne elfogadható a kerítésépítés, amely megfosztaná a migránsokat egy jobb, emberi élet elérésének reményétől - jelentette ki Zoran Milanovic horvát miniszterelnök Zágrábban pénteken, újságíróknak nyilatkozva.
Az Európai Bizottság - pénteki brüsszeli bejelentés szerint - jövő szerdán olyan javaslattal akar előállni, amelynek értelmében az EU-tagországoknak 160 ezer menekült befogadását kellene átvállalniuk a három legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagállamtól, Olaszországtól, Görögországtól és Magyarországtól.
Horvátországnak - kiszivárgott, nem hivatalos hírek szerint - 3200 menekültet kellene befogadnia, beleértve azt az 550-et, akinek a befogadását már korábban önkéntes alapon vállalta. A horvát miniszterelnök a hírre úgy reagált: "készek vagyunk tárgyalni". Úgy vélte, hogy a bevándorlók nagyon motiváltak: dolgozni akarnak, javakat teremteni, és részévé válni egy közösségnek. "Tudom, hogy nem érdekli őket Horvátország, hanem Németországba, Ausztriába és Svédországba akarnak menni, de akkor sem fordíthatjuk el a fejünket a valóságtól" - húzta alá. Újságírói kérdésre, mit szól ahhoz, hogy Orbán Viktor kijelentette, ha kell, a magyar-horvát határszakaszon is kerítést épít, a magyar miniszterelnök hozzáállását "furcsának" minősítette.
"A magyar miniszterelnök szerint holmi muzulmán hordák veszélyeztetik a keresztény Európa értékeit, miközben csak arról van szó, hogy emberek jönnek egy jobb élet reményében, amelyért meghalni is képesek" - mondta. Hangsúlyozta, hogy nem hisz a határzárban.
"Ezek az emberek nem ellenségek, Magyarországon pedig nem segít a határkerítés, mert majd kikerülik azt" - jelentette ki a horvát miniszterelnök.
Menekültek tucatjai vesztek tengerbe Líbia partjainál
Elsüllyedt egy menekültekkel teli gumicsónak a Földközi-tengeren Líbia és Olaszország között, mintegy harminc-negyven ember meghalt - közölte pénteken a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM). A szervezet közleményben tudatta, hogy a gumicsónakban százhúsz-száznegyven szomáliai, szudáni és nigériai állampolgár utazott. A menekültek a líbiai Miszrátából indultak útnak Európa felé, csónakjuk azonban hat-hét órával az indulás után ereszteni kezdett, többen pedig a vízbe estek - tájékoztatott Flavio di Giacomo, az IOM szóvivője. Elmondása szerint a tragédiát kilencvenegy ember élte túl. A Nemzetközi Migrációs Szervezet legfrissebb jelentése szerint idén eddig 332 ezren érkeztek a Földközi-tengeren keresztül Európába, közülük több mint 218 ezren Görögországban, további 111 ezren pedig Olaszországban értek partot. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága arról számolt be, hogy idén már kétezer-ötszáznál többen haltak meg a Földközi-tengeren át Európába igyekvő menekültek közül.
Párizs: a menekültek befogadása előtt fel kell állítani a hot spotokat
A tényleges menekültek és a többi migráns szétválasztására szolgáló hot spotok felállítása Európa határain "előfeltétele" az ENSZ által kért legalább 200 ezer menekült méltányos elosztásának az uniós tagállamok között - mondta pénteken Manuel Valls francia miniszterelnök.
"Annak, hogy a kötelező elosztás elfogadhatóvá és lehetővé váljon, természetesen van egy előfeltétele: ez pedig a hot spotok felállítása, vagy hogy beszéljünk világosabban, a befogadó központoké" - fogalmazott Valls.
Ezeket a központokat, ahol regisztrálni és azonosítani lehetne azokat az embereket, akik ténylegesen menedékre jogosultak Európában, a francia miniszterelnök szerint Olaszországban, Görögországban és Magyarországon kellene létrehozni.
"Meg tudnánk különböztetni, hogy kit kell megvédeni, kinek van joga védelemre és kik azok a gazdasági migránsok, akiket vissza kell kísérni a határra, hogy visszamenjenek abba az országba, ahonnan jöttek" - hangsúlyozta Valls.
António Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa arra szólította fel pénteken az Európai Unió tagországait, hogy legalább 200 ezer menekültet fogadjanak be minden tagország számára kötelező érvényű áttelepítési (relokációs) program keretében.
A miniszterelnök azokra a vádakra reagálva, miszerint Franciaország sokkal kevesebbet tesz a menekültek befogadásáért, mint Németország, úgy vélte, "elég nagyvonalúságot" lehet Franciaországban tapasztalni.
Az elmúlt napokban egyre több kezdeményezés indult a menekültek befogadására. A Singa nevű egyesület Mint otthon elnevezésű programja például magánszemélyeknél kínál elhelyezést olyan külföldieknek, akiknek a menedékkérelmét elfogadták a hatóságok. Az egyesület internetes oldalán olyan családok jelentkezhetnek, akik legalább egy hónapra be tudnak fogadni szír családokat. Az elmúlt két napban eddig ötszázan jelentkeznek, az első menekültek tíz nap múlva érkeznek hozzájuk.
A La Croix című katolikus napilap szerint a Menekültek jezsuita szolgálata nevű civil szervezet már évek óta működtet Welcome néven hasonló hálózatot. Rajtuk keresztül egyedülálló fiatal menekülteket fogadhatnak be családok.
A "Be akarunk fogadni menekülteket" elnevezéssel három nappal ezelőtt civilek által kezdeményezett petíciót péntekig 14 ezren írták alá.
"Ez emberi, állampolgári kötelességünk" - írták a dél-franciaországi kezdeményezők.
Nathalie Goulet centrista szenátor nyílt levélben kérte a francia önkormányzatok szövetségét, hogy "méltósággal, nagyvonalúsággal és emberiességgel" fogadjanak be az általuk vezetett településeken nagy számban menekülteket.
A szenátor arra kéri Francois Hollande államfőt és Manuel Valls miniszterelnököt, hogy hívja össze a 35 ezer település vezetőjét annak érdekében, hogy összesítsék, hány iraki és szíriai menekült befogására van lehetőség, illetve azt, hogy milyen kezdeményezéseket tettek eddig a települések, az egyesületek és az önkéntesek.
Egy szerdán közzétett felmérés szerint ugyanakkor a franciák 56 százaléka ellenzi, hogy Franciaország befogadja a Szíriából most érkező menekültek egy részét.
Pierre Henry, a menekültekkel foglalkozó egyik legjelentősebb civil szervezet, a France Terre d,asile vezérigazgatója a Le Monde című napilapnak azt mondta, nem meglepő, hogy a lakosság egy jelentős része megkérdőjelezi a befogadás megalapozottságát. Szerinte ez politikai felelősség, és a kérdésről Franciaországban a vitát évek óta a szélsőjobboldali Nemzeti Front tematizálja, a többi párt pedig "csak fut utána".
Franciaországban a korábbi évekhez képest eddig nem növekedett a menedékkérők száma, és a tavaly benyújtott 64 ezer menedékkérelemnek csak 28 százalékát fogadták el a hatóságok, amely az európai átlag alatt van. Az első fél évben 32 ezren, elsősorban szudáni, eritreai és iraki keleti keresztény kért menekültstátust Franciaországban, és a kormány becslései szerint a kérelmek száma idén sem haladja meg a tavaly regisztrált 64 ezret. Ugyanakkor az Európai Uniót sújtó menekülthullám enyhítésére a kormány két év alatt befogadna mintegy 9300 menekültet.
Finnországba harmincezer menedékkérő érkezhet az idén
A helsinki kormány azzal számol, hogy Finnországban akár a harmincezret is elérheti a menedékkérők száma idén - közölte a belügyminisztérium pénteken.
A kormány közlése szerint az eddig becsült tizenötezer helyett mintegy harmincezer ember kérhet menedékjogot az idén Finnországban. A tavalyi évben összesen 3600 menedékkérőt regisztráltak az észak-európai országban.
A belügyi tárca arról számolt be, hogy ezen a héten számos menedékkérő érkezett Svédország felől, az északi Lapföldön keresztül.
Ugyancsak pénteken Norvégia is felfelé módosította a korábbi előrejelzéseket. Erna Solberg miniszterelnök arról számolt be, hogy egyedül augusztusban 2313 menekült érkezett az országba, kétszer több mint az ezt megelőző hónapban. A kormány azzal számol, hogy Norvégiában a tizenhatezret is elérheti idén a menedékkérők száma. Korábban tizenegyezer menekülttel számoltak a norvég hatóságok.
A hivatalos adatok szerint idén eddig több mint 350 ezer illegális bevándorló érkezett az Európai Unióba.
Macedón-szerb-magyar-osztrák megállapodást kötöttek a közös határvédelemről
A határvédelemről és a migrációs helyzet kezeléséről szóló együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá a macedón, a szerb, a magyar és az osztrák belügyminisztérium képviselői pénteken a macedóniai Ohridban. A közös határőrizetre vonatkozó dokumentumot Mitko Csavkov macedón, Nebojsa Stefanovic szerb és Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter, valamint Berta Krisztina, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkára írta alá. A megállapodás értelmében a vegyes határőrizeti egységek a szerb-magyar, a szerb-macedón és a macedón-görög határon teljesítenek majd szolgálatot, az elsődleges cél pedig az embercsempészet és az illegális határátkelés megakadályozása. Nebojsa Stefanovic szerint a megállapodás jól tükrözi, hogy az aláíró országok mindent meg akarnak tenni annak érdekében, hogy a migránsok megnövekedett száma miatt kialakult helyzetre megoldást találjanak. Szerinte "elengedhetetlen, hogy az Európai Unió átfogó és teljes megoldást találjon, és ne olyat, ami csak részlegesen elégít ki egy, két vagy három országot".
"Annak ellenére, hogy Szerbia nem tagja az Európai Uniónak, országunk - felelős államként - készen áll arra, hogy kivegye a részét a válság megoldásából, hogy befogadjon bizonyos számú migránst. Készek vagyunk arra, hogy továbbra is jó házigazdák legyünk, és hogy az összes európai állammal együtt egy átfogó megoldáson dolgozzunk" - fogalmazott a szerb belügyminiszter. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Görögország, Macedónia, Szerbia és Magyarország csak tranzitországnak számít, és reálisan nem várható el, hogy ezek az országok viseljék a legnagyobb migrációs terheket, azaz hogy minden, ami történik, ezeknek az országoknak a problémája legyen. "Ez nem egyetlen ország, hanem az egész Európai Unió problémája" - vélekedett Nebojsa Stefanovic. Macedónián keresztül naponta 2-3 ezer migráns jut Szerbiába, akik néhány napon belül már a szerb-magyar határon kísérelnek meg átjutni.
Az osztrák tragédia napján további nyolcvanegy embert csempésztek át a határon
Az A4-es autópályán történt, 71 migráns halálával járó tragédia napján ugyanaz az elkövetői csoport további 81 embert csempészett át Ausztriában - jelentette be a burgenlandi rendőrség Kismartonban (Eisentadt) tartott pénteki sajtótájékoztatóján. Hans Peter Doskozil burgenlandi tartományi rendőrfőnök szerint ez a 81 ember hasonlóan életveszélyes körülmények között volt, mint a másik 71 - minden bizonnyal megfulladt - migráns. Ez a csoport azonban Golsban ki tudta magát szabadítani a járműből - derült ki a rendőrfőnök tájékoztatásából. A csempészbanda ezt a második csoportot augusztus 27-én szállította Ausztriába, vagyis ugyanazon a napon, amikor az A4-es autópályán a 71 halott migránsra rábukkantak. Ugyanolyan típusú, szintén légmentesen lezárt hűtőkocsiban utaztak a menekültek Magyarországon át Ausztriába, menet közben kétszer feszítővassal nyitották ki az ajtót, hogy levegőt kapjanak.
Szakértő: az EU-n belüli különböző érdekek nehezítik a közös álláspont kialakítását
Nagyon különböző érdekei vannak az Európai Unió egyes országainak, illetve országcsoportjainak az illegális bevándorlás kezelését illetően, és ez nehezíti egy közös álláspont, közös módszer kialakítását - mondta a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában.
Angyal Ágnes elmondta: nincs egységes európai szabályozás arról, hogy a menekültnek minősülőkön kívül - akiket a genfi egyezmény értelmében egyértelműen be kell fogadni - kit és hogyan kell befogadni. Bár Németország sürgeti például a biztonságos országok közös meghatározását és az ennek megfelelő egységes kérelemelbírálást, ennek hiányában jelenleg az a "főszabály", hogy a Szíriából érkezettek jogosultak a menekültstátuszra. Ugyanakkor minden egyes kérelmet külön kell elbírálni, minden kérelmező történetét, álláspontját meghallgatni, éppen ezért olyan nagy a nyomás a menekültügyi eljárásokat lefolytató külső tagállamokon - mondta a szakértő. Úgy folytatta: a közös döntéshozatalnak az az alapvető akadálya, hogy szinte mind a 28 tagállamnak más az érdeke ebben a kérdésben. Vannak hasonló helyzetben lévő országcsoportok, mint a tranzitország visegrádi négyek, viszont ezen belül is Magyarországon messze a legnagyobb a migrációs nyomás. Egészen más helyzetben van a célország Németország, Franciaország vagy Nagy-Britannia, amelyeknek több évtizedes gyakorlata van a menekültek, migránsok befogadásában és integrálásában. Ugyanakkor korábban elsősorban ezeknek az országoknak az egykori gyarmatairól érkeztek hozzájuk migránsok, ami egy másfajta helyzet volt - jegyezte meg.
Német kormányszóvivő: Magyarországnak be kell tartania a menekültügyi előírásokat
Magyarországnak be kell tartania a menekültügyi előírásokat, és ezen nem változtat az sem, hogy Németország jelenleg nem küld vissza Magyarországra szíriai menedékkérőket - mondta a német kormányszóvivő pénteken Berlinben.
Steffen Seibert tájékoztatóján elmondta, hogy Peter Altmaier kancelláriaminiszter pénteken telefonon tájékoztatta a német álláspontról a berlini magyar nagykövetet.
A szóvivő kiemelte, hogy a szíriai menedékkérőkkel kapcsolatos német gyakorlat nem változtat más államok kötelességein, így Magyarországnak is regisztrálnia kell, és "emberhez méltó" módon el kell látnia a területére lépő menedékkérőket, és az uniós szabályoknak megfelelően le kell folytatnia a menedékjogi eljárást.
Steffen Seibert kijelentette: a német "szövetségi kormány abból indul ki, hogy Magyarország a nyugati értékközösség részeként ugyanúgy meg fog felelni jogi és humanitárius kötelezettségeinek, mint Németország".
Elmondta: Németország a Dublin III. rendelet 17. paragrafusa alapján nem küldi vissza egyelőre a szíriai menedékkérőket Magyarországra.
Arra a kérdésre, hogy Angela Merkel kancellárnak milyen szándékai voltak a szíriai menedékkérőkkel kapcsolatos változtatásra vonatkozó "nyilatkozataival", Steffen Seibert leszögezte: "a Szövetségi Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal nyilatkozott meg" ebben az ügyben.
Johannes Dimroth, a belügyminisztérium szóvivője hozzáfűzte: a hivatal a döntése révén egyáltalán nem helyezte hatályon kívül a dublini előírásokat, és nem is vétett ellenük.
"Éppen ellenkezőleg, mi regisztráljuk a menekülteket, befogadjuk őket és lefolytatjuk az eljárásokat", ettől eltérő jelzéseket pedig soha nem "kommunikáltak" a német hatóságok. Ezért téves az az értelmezés, hogy a hivatal döntése bármely országot menetesítene bármilyen kötelezettség alól - mondta a belügyminisztérium szóvivője.
Martin Schäfer, a külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta: a viták, illetve a vitákról a sajtóban megjelenő tudósítások mellett azt is tudomásul kell venni, hogy a lakosság számához viszonyítva Magyarországra érkezik a legtöbb menedékkérő.
"Kézenfekvő, hogy Magyarországnak bürokratikus problémái vannak egy ekkora áradattal" - mondta a külügyminisztériumi szóvivő, kiemelve: az a fontos, hogy "mindenki, így Magyarország is komolyan vegye" kötelezettségeit, ebben pedig Németország kész segítséget nyújtani.
A visegrádi országok (V4) miniszterelnökeinek találkozójára, illetve a weimari háromszög néven ismert német-francia-lengyel együttműködés helyzetére vonatkozó kérdésre elmondta: a V4-találkozó "esélyt" kínálhat a négy ország "közös, konszolidált" álláspontjának kidolgozására, a német külügyminisztérium pedig "szoros kapcsolatban" van a lengyel diplomáciával a menekültválság ügyében is.
A német és a lengyel nézetek nem mindenben egyeznek, de ez "nem a világ vége", hiszen a véleménykülönbségek és az érdekek eltérése természetes, az Európai Unió pedig egy éppen arra irányuló, "meglehetősen sikeres próbálkozás, hogy az érdekellentéteket ne kivont karddal igyekezzük rendezni" - mondta Martin Schäfer.
Eddig kétezren csatlakoztak a kezdeményezéshez
Osztrák önkéntesek szállítanák a Magyarországon rekedt menekülteket Budapestről Ausztriába egy közösségi média oldalon meghirdetett kezdeményezés értelmében. Az ENSZ-főbiztos a befogadást sürgeti"Az Európai Unióhoz és a politikai felelősökhöz intézett felhívások ideje lejárt, most már cselekednünk kell" - hangsúlyozták a Budapest Bécs konvoj - vonatpótló a menekülteknek (Konvoi Budapest Wien - Schienenersatzverkehr für Flüchtlinge) elnevezésű akció szervezői.
A tervek szerint az első magánautók és buszok a bécsi Prater stadion parkolójából indulnak vasárnap délelőtt, hogy "annyi menekültet szállítsanak Budapestről Bécsbe, és ha lehetséges Németországba, amennyit csak lehetséges" - írta bécsi jelentésében az AFP francia hírügynökség. A szervezők szerint ezzel az akcióval akarják az embereket biztonságba helyezni. A csoport közleményében az áll, hogy a kezdeményezés címzettjei magánemberek, segélyszervezetek, civilszervezetek, busz- és taxitársaságok, valamint szakszervezetek, mindazok, akik további járművekkel támogatni tudják a konvojt.
"Magyarország megakadályozza, hogy a menekülők érvényes jeggyel a biztonságos vasutat válasszák, Ausztria, Németország és az unió pedig tétlenül nézi, hogy az emberek Budapest utcáin ellátás nélkül egyre katasztrofálisabb helyzetbe kerülnek" - állt a felhívásban.
Putyin: a menekültválság oka Washington elhibázott közel-keleti politikája
Vlagyimir Putyin szerint az európai menekültválság előrelátható volt, és elsősorban Washington elhibázott közel-keleti politikája tehető érte felelőssé. Az orosz elnök pénteken Vlagyivosztokban, a Távol-Kelet fejlesztésének szentelt nemzetközi gazdasági fórumon beszélt erről. A Ria Novosztyi orosz hírügynökség szerint Putyin felhívta a figyelmet arra, hogy az európai migránsválság "teljesen előrelátható" volt. Moszkva többször figyelmeztetett arra, hogy súlyos problémák adódhatnak, ha - mint fogalmazott - Oroszország "úgynevezett partnerei" folytatják azt a "téves külpolitikát", amelyet ma is folytatnak, kiváltképpen a muzulmán világban, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. "Mi is ez a politika? Ez a saját normák ráerőltetése, figyelmen kívül hagyva a régió történelmi, vallási, nemzeti és kulturális sajátosságait... Ez elsősorban természetesen amerikai partnereink politikája. Európa vakon követi ezt a politikát az úgynevezett szövetségi kötelezettségek keretein belül, majd maga cipeli a terhet" - mondta Putyin, és megjegyezte, hogy elképesztették az európai migránsválság kezelésére vonatkozó amerikai bírálatok.
Az orosz elnök szerint a menekültválság megoldásának első lépéseként a nemzetközi közösségnek közös erővel kell fellépnie a terrorizmus és szélsőségesség ellen. "Létre akarunk hozni egy nemzetközi koalíciót a terrorizmus és szélsőségesség ellen. Tanácskozunk erről az amerikai partnereinkkel" - mondta Putyin. Hozzátette, hogy javaslatát megvitatta Barack Obama amerikai elnökkel, illetve a török és a szaúdi kormánnyal is. Szíriából nem Bassár el-Aszad államfő, hanem az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elől menekülnek az emberek. Az Iszlám Állam jelentős területeket foglalt el Szíriában és Irakban, és most ott "állatkodik" - fogalmazott az orosz államfő.
Putyin szerint korai még beszélni Oroszország részvételéről egy hadműveletben, amelyet az Iszlám Állam elleni harchoz esetlegesen létrehozandó koalíció indítana. Felhívta a figyelmet arra, hogy Moszkva már így is elegendő segítséget nyújt Szíriának haditechnikai eszközökkel, fegyverekkel és katonák kiképzésével is. Vlagyimir Putyin ugyanakkor megjegyezte, hogy nem hatékonyak az Iszlám Állam elleni amerikai légicsapások.
Az ENSZ-főbiztos a befogadást sürgeti
Guterres úgy fogalmazott közleményében, hogy azoknak az embereknek, akiknek "érvényes kérelmük van a védelemre", részesülniük kell az összes EU-tagország kötelező közreműködésével lebonyolítandó tömeges letelepedési program nyújtotta lehetőségekben. Az ENSZ-biztos hozzátette, hogy egy előzetes becslés szerint a letelepedési program keretében legalább kétszázezer embernek kell lehetőséget biztosítani a letelepedésre.
Kétmillió dollárt ad a NOB a menekültek megsegítésére
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) kétmillió dolláros alapot állít fel az európai menekülthullámban érintettek megsegítésére. "A Közép-Keleten, Afrikában és Európában kibontakozott szörnyű krízishelyzetben a sport és az olimpiai mozgalom szerepet akar vállalni azzal, hogy segítséget nyújt a menekülteknek" - mondta pénteken Thomas Bach, a NOB elnöke. A NOB hosszú ideje partneri kapcsolatot ápol az ENSZ-szel, s annak menekültügyi biztosával, Bach pedig úgy nyilatkozott, hogy a NOB tapasztalatból tudja, a sport könnyíteni tud a migránsok helyzetén. "Gondolatban azokkal a menekültekkel vagyunk, akik a saját és családjuk életét kockáztatják annak érdekében, hogy elmeneküljenek a veszély elől" - tette hozzá a német sportvezető.
A pénzügyi alapba a NOB a saját kasszájából és az olimpiai szolidaritás programjából egy-egy millió dollárt tesz be, az összeg pedig a nemzeti olimpiai bizottságok számára lesz elérhető olyan programok megvalósításához, amelyekkel a menekülteket segíthetik. A német bajnok Bayern München labdarúgóklubja csütörtökön jelentette be, hogy egymillió eurót adományoz a migránsok megsegítésére, a Münchenbe érkező bevándorlók számára pedig egy edzőközpontot tesz elérhetővé.
Konferencián oldaná meg a problémát Líbia
A nemzetközileg el nem ismert rivális líbiai kormány arra kéri az arab és az európai országokat, hogy még ebben a hónapban rendezzenek regionális konferenciát, és ezen dolgozzák ki, hogyan tudnának segíteni Líbiának gátat vetni az Afrikából Európába irányuló menekültáradatnak. Ezt Musztafa Laklaib, a Líbia nyugati részét uraló tripoli kormány igazságügy-minisztere közölte csütörtök este újságírókkal.
Líbia a háborúk és a szegénység elől menekülő migránsok egyik fő tranzitországává vált az utóbbi években. Miközben az országnak két rivális kormánya is van, az embercsempészek kihasználják az ebből a helyzetből fakadó biztonsági vákuumot, és Egyiptomon keresztül szíriai, Nigeren, Szudánon és Csádon keresztül pedig fekete-afrikai menekülteket szállítanak Líbiába. A líbiai partoknál pedig gyakran rozoga hajókra vagy csónakokba teszik őket, és elirányítják Olaszország felé. "Líbia egyedül nem tudja megállítani a menekültáradatot, Líbia csak egy tranzitország" - jelentette ki a miniszter.
„Prágában arról fogunk tárgyalni, hogyan segítsünk Magyarországon”
Ezt Rafal Trzaskowski lengyel külügyi államtitkár jelentette ki. Trzaskowski rövid sajtótájékoztatót tartott, melyen a lengyel kormány álláspontját ismertette. Elmondta, hogy Lengyelországnak elsősorban a már elvállalt kötelezettségét kell teljesítenie, azaz kétezer menekült befogadását 2016-2017-ben. Hangsúlyozta: még "túl korán" van ahhoz, hogy ennek a számnak növeléséről beszéljenek. Trzaskowski ezzel azokra a csütörtök esti lengyel sajtóértesülésekre reagált, melyek szerint az Európai Bizottság hét-nyolcezer további menekült befogadását fogja követelni Lengyelországtól. A lengyel sajtóhírek az AFP francia hírügynökség közlésére utalnak, mely szerint a brüsszeli bizottság a hónapokkal korábban javasolt negyvenezer migráns átvételén túl további százhúszezer menekült befogadására kéri az EU-tagállamokat.
A prágai "visegrádi" csúcstalálkozót megelőzően Beata Szydlo, a legerősebb lengyel ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) kormányfőjelöltje a TVN24 hírtelevízióban elmondta: a magyarországi helyzet azt mutatja, hogy "az EU nem tudja kezelni az migrációs kérdést, az EU vezetők csődöt mondtak". Szydlo úgy értékelte: "az úgynevezett régi unió erős államai mindenáron saját érdekeiket próbálják érvényesíteni, felkészületlenek az ilyen menekülthullám befogadására".
Az ellenzéki politikus egyetértett Orbán Viktor csütörtökön Brüsszelben megfogalmazott véleményével, miszerint illúzió a kvótarendszer. "Nagyon pontosan fogalmazott - értékelte Szydlo - kimondta hangosan azt, amit sok vezető gondol, de a politikai korrektség miatt ezt nem mondják ki."
A magyar határvédelem változtathat a migráció útvonalán
Amennyiben Magyarország szigorít a határvédelmen, megváltozhat az Ázsiából és Afrikából az Európai Unióba tartó migránsok útvonala - jelentette ki Mitar Djuraskovic, a szerbiai határrendészeti igazgatóság osztályvezetője. Véleménye szerint amennyiben a migránsok már nem tudnak Magyarországon áthaladni, akkor az eddig Törökországon, Görögországon, Macedónián és Szerbián át vezető utat egy Bulgárián vagy Albánián keresztül vezető útra változtathatják meg.
Szerinte a szeptember 15-től szigorodó magyar törvények nem vonatkozhatnak a politikai menekültekre, csak az illegális bevándorlókra, amelyből sokkal kevesebb van. "A legtöbben menedékjogot fognak kérni, és velük szemben nem lehet majd intézkedni" - vélekedett a szerbiai határrendészet képviselője. Hozzátette, hogy Szerbia a jövőben is együttműködik a magyar, az osztrák, a német és a macedón határőrséggel.
Hatvanhat szír menekültet vettek őrizetbe Csehországban
Hatvanhat szíriai menekültet vett pénteken őrizetbe a cseh rendőrség egy Szlovákiából érkezett nemzetközi vonaton Dél-Morvaországban - közölte Katerina Rendlová, a cseh idegenrendészet szóvivője.
A héten ez már a második nagyobb számú menekültcsoport, amelyet a csehek őrizetbe vettek. Kedden szintén Breclavban 214 menekültet vettek őrizetbe két nemzetközi szerelvényen. Közülük 196 állította, hogy szír állampolgár. Prágában pénteken 25 külföldit vettek őrizetbe, akik azonban nem alkottak szervezett csoportot.
A cseh rendőrség szerdán jelentette be, hogy a szír menekültek esetében Csehország módosítja eddigi hozzáállását.
A hatályos nemzetközi egyezmények szerint a Csehországban őrizetbe vett szíreket Magyarországra kellene visszaküldeni, de Prága szerint a magyar hatóságok pillanatnyilag képtelenek megbirkózni a menekültek áradatával, és nem tudják átvenni a külföldieket. A cseh törvények szerint ezeket 42 napig menekülttáborban kell tartani, majd szabadon kell engedni őket.
A cseh hatóságok közölték, hogy ezentúl nem veszik őrizetbe azokat a szír állampolgárokat, akik korábban menedéket kértek Magyarországon, hanem felajánlják nekik a csehországi menedéket, és ha ezt nem fogadják el, továbbengedik őket Németországba.
Katerina Rendlová szerint a cseh döntés reagálás arra, hogy Magyarország nem fogadja vissza a cseh területen őrizetbe vett menekülteket. "Németországba vezető útjuk ezzel felgyorsul" - magyarázta a szóvivő.
Az őrizetbe vett menekültek ideiglenes elszállásolására a cseh belügyminisztérium Breclav mellett 300 személy befogadására alkalmas sátortábort létesített.
Éjszaka mintegy négyezer migráns érkezett Macedóniából Szerbiába
Mintegy négyezer migráns érkezett az éjszaka folyamán a szerb-macedón határhoz közeli Presevóba - közölték a helyi befogadó tábor illetékesei pénteken.
A szerbiai közszolgálati televízió honlapjának beszámolója szerint a migránsok megnövekedett száma ellenére a befogadó központban van elég élelmiszer, víz és gyógyszer az ellátásukra.
A migránsok Görögországból Macedóniába mennek, ahol 72 órán át tartózkodhatnak, onnan pedig Szerbiába, ahol szintén 72 órájuk van arra, hogy továbbmenjenek. Ez idő alatt határ menti Presevóból Belgrádba, majd a szerb-magyar határhoz közeli Szabadkára és Magyarkanizsára utaznak, hogy onnan útra kelve kíséreljenek meg átjutni a zöldhatáron.
Szerbián több mint 115 ezren haladtak át ebben az esztendőben.
Nem aggódnak a németek
ARD német országos közszolgálati televízió megbízásából készült felmérés eredménye azt mutatja: a németek ötvenkilenc százalékának nincsenek félelmei a menekültválság miatt. Az ARD-DeutschlandtTrend című kutatás alapján a németek harmincnyolc százaléka aggódik a menekültek nagy száma miatt. Az aggodalom az ország keleti részén erősebb, mint a nyugati tartományokra: míg a volt NDK területén élők negyvenhat százaléka fél a nagyszámú menekült miatt, a nyugati országrészben élők 36 százalékára jellemző az aggodalom.
A németek nyolcvanhat százaléka pénz-, vagy egyéb adománnyal támogatja, vagy kívánja támogatni a menekülteket, hatvanhét százaléka pedig önkéntes munkával - mutatta ki a felmérés, amelyet az ARD csütörtök késő esti híradójában ismertettek. A németek kilencvenkét százaléka támogatja a menekültek európai uniós tagállamok közötti elosztását szolgáló kvótarendszer bevezetését. A németek nyolcvanöt százaléka szerint meg kell teremteni a legális beutazás lehetőségét, hogy a menekülteket megkíméljék az EU-ba vezető út veszélyeitől. A határellenőrzés visszaállítását a németek 45 százaléka tartja megfelelő megoldásnak, ötvenkét százalék elutasítja ezt.
Hazaszállították az elhunyt három éves kisfiú testét
Hazaszállította Szíria kurd területeire gyerekei és felesége holttestét annak a holtan talált szíriai menekült kisfiúnak az apja, akinek a fényképe bejárta az internetet és a világsajtót, hatalmas felháborodást keltve. A törökországi Bodrum-félsziget tengerpartján fekvő gyerek holttestéről készült felvétel előbb az interneten terjedt és sokkolta a világot, később pedig számos európai napilap közölte. A hároméves Aylan Kurdi mellett testvére, az ötéves Galip, és édesanyjuk, a huszonhét éves Rihanna is vízbe fulladt, miközben megpróbáltak Törökországból a görögországi Kósz-szigetre jutni. Abdullah Kurdi, a gyerekek apja szülővárosukban, az észak-szíriai Kobaniban temette el halott családtagjait.