Szíriáról, az orosz atrocitásokról, az ukrán helyzetről, a Brexitről és a CETA-ról tanácskoznak az uniós állam- és kormányfők csütörtökön és pénteken Brüsszelben. Csütörtök késő délután kezdődött meg a csúcstalálkozó.
A találkozó napirendjének első helyén a migráció kérdése szerepel, amelyről csütörtökön délután tárgyal az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács. Az ülésen áttekintik a válság kezelése céljából hozott határozatok végrehajtását, illetve a migrációs áradat csökkentésére vonatkozó további lépéseket.
A tanácskozáson vita várható az elfogadásra váró szöveggel kapcsolatban, amely azt mondaná ki, hogy az illegális migrációt "le kell lassítani". A tagállamok egy része ugyanis várhatóan azt az álláspontot fogja képviselni, hogy azt nem lelassítani, hanem megállítani kell.
A csütörtöki munkavacsora középpontjában az Oroszországgal való kapcsolatok áttekintése áll majd. Az uniós vezetők ezzel összefüggésbena szíriai konfliktus rendezéséről és a humanitárius válság megoldásáról is tárgyalni fognak. A kiszivárgott szövegtervezet kilátásba helyezi a Bassár el-Aszad szíriai elnök vezette rezsim támogatóinak szankcionálását, Oroszország megnevezése nélkül.
A csúcstalálkozó első napján szó lesz ezek mellett az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási szerződésről, valamint a Brexit kérdéséről is.
Meghívást a szabadkereskedelmi egyezményről szóló vitára a vallon parlament elnöke
Sajtóértesülések szerint meghívást kapott Paul Magnette, a vallon parlament szocialista elnöke a Kanadával tervezett szabadkereskedelmi egyezményről szóló vitájára. A La Libre Belgique belga napilap úgy tudja, a vallom parlament csütörtökön délután újabb ajánlatot kapott az Európai Bizottságtól a Kanadával tervezett szabadkereskedelmi egyezmény részleteivel. Magnette az RTBF belga közszolgálati rádió és televíziónak elmondta, megvizsgálja az új ajánlatot. "Nehéz lesz péntekig döntésre jutnia a vallon parlamentnek, de "a politikában semmi sem lehetetlen" - fogalmazott az elnök. Uniós diplomáciai források szerint csütörtök este nyolc órára megbeszélésre hívták az uniós országok brüsszeli állandó képviseleteit vezető (Coreper) nagyköveteit a Kanadával tervezett szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatban. A nagyköveteknek várhatóan Magnette-tel folytatnak tárgyalásokat a megegyezés érdekében.
Orbán Viktor: Meg kell adni Ukrajnának a vízummentes beutazás lehetőségét
Ideje volna valamit tenni Ukrajnáért, az pedig egy dolog lehet, hogy megadjuk Ukrajnának a vízummentes beutazás lehetőségét - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben. Orbán Viktor elmondta, minden jogi akadály elhárult, a politikai döntéseket azonban az unió hónapok óta nem hozza meg. "Azt fogom indítványozni, hogy hozzuk meg azt a döntést, hogy Ukrajna minden állampolgára az Európai Unió területére vízummentesen szabadon beléphessen" - fogalmazott a miniszterelnök.
A menekültek kvóták alapján történő tagországok közötti elhelyezéséről elmondta, az Európai Bizottság kötelező kvótákra vonatkozó javaslatának semmi esélye sincs, hogy konszenzusos támogatást kapjon, mivel azt Magyarország sosem fogja támogatni. "Azt vonják vissza, tegyenek új javaslatot és új alapokról kezdődjön újra a tárgyalás" - hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tusk: Az uniónak nyitva kell hagynia az Oroszország elleni szankciók lehetőségét
Az Európai Uniónak egyetlen opciót sem szabad elvetnie, nyitva kell hagynia a szankciók lehetőségét is Oroszország ellen a szíriai beavatkozás miatt - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a találkozót megelőzően. Sajtótájékoztatóján az uniós állam- és kormányfőket tömörítő tanács elnöke kijelentette: fontolóra kell venni a büntetőintézkedéseket, amennyiben folytatódnak a "bűncselekmények" a szíriai Aleppóban.
Donald Tusk emellett az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) kérdését is érintette, hangsúlyozva, hogy "ez lehet az EU utolsó ilyen megállapodása, ha nem sikerül meggyőzni arról az embereket, hogy az érdekeiket képviseljük".
Schulz: A kilépés szándékának bejelentése nem azonos a kilépés eljárásának beindításával
Az Európai Unióból történő kilépés szándékának bejelentése nem azonos a kilépési eljárás beindításával - jelentette ki Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke. A kilépést a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye szabályozza, ennek aktiválása indítja el a kilépési folyamatot. Schulz kijelentette, nem szabad csapdába esni, "a szándék bejelentése még nem tény". Nagy-Britannia arról döntött, hogy kilép az európai közös piacról, de az Európai Unió elhagyása ellenére teljes hozzáférést kíván annak belső piacához. Ez csak az európai alapjogok teljes elfogadása mellett lehetséges - mondta Schulz.
Merkel: Embertelen, ami a Aleppóban történik
Teljességgel embertelen, ami a szíriai Aleppóban történik, mielőbb tartós tűzszünetre van szükség a polgárháborúba süllyedt országban - fogalmazott Angela Merkel német kancellár. Sajtóértekezletén Merkel arról számolt be, hogy a mai tanácskozáson mindössze röviden fogják érinteni a Brexit kérdését. "Arra várunk, hogy az Egyesült Királyság hivatalosan is bejelentse kilépési szándékát. A brit miniszterelnök azt mondta, hogy erre március végéig fog sor kerülni, ma tehát nem kell ezzel részletekbe menően foglalkoznunk" - közölte.
Kern: Megsértik az emberi jogokat Szíriában
Christian Kern osztrák kancellár szerint "világosan ki kell mondanunk, hogy megsértik az emberi jogokat Szíriában, a szankciók elfogadása azonban nem valószerű".
May: Határozott fellépés kell a szíriai orosz atrocitásokkal szemben
Határozott és egységes uniós fellépésre van szükség az orosz hadsereg által Szíriában elkövetett "atrocitásokkal" szemben - jelentette ki Theresa May brit miniszterelnök a találkozó előtt. "Létfontosságú továbbra is azon dolgozni, hogy nyomást gyakoroljunk Oroszországra annak érdekében, hogy beszüntesse szörnyű és undorító atrocitásait Szíriában" - mondta újságíróknak a brit kormányfő. Hozzátette, bár országa a kilépés mellett döntött, a kiválási tárgyalások lezárulásig teljes jogú tagja marad az Európai Uniónak, és azt követően is biztos és erős partnere kíván lenni az EU-nak.
