„Brüsszelben egész pályás letámadás indult a bevándorlásellenes országok ellen”

Paradox módon pontosan a „jogállamiság” fogalmát csúfolja meg, ami történik - mutat rá írásában Morvai Krisztina. A jogállamiság (rule of law, a jog uralma) - leegyszerűsítve - két pilléren nyugszik. Az egyik az ún. anyagi jogi jellegű pillér: világos, egyértelmű és előre megismerhető szabályokkal kell meghatározni a megengedett, illetve a nem megengedett magatartások körét, mind a személyek, mind pedig az állam és annak szervei számára. Senkit nem lehet olyan cselekmény miatt büntetőjogi felelősségre vonni, amely nem került bűncselekményként szabályozásra és tilalmazásra a cselekmény elkövetése előtt – érzékelteti a helyzet visszásságát szakterületéről vett példával a jogász-politikus. Az Európai Parlament olyan dolgokért kívánja felelősségre vonni Magyarországot, amelyeknek nem történt meg előzetesen a szabályozása uniós szinten, illetve amelyek nem is tartoznak az Unió hatáskörébe – teszi hozzá.

A másik pillér az eljárásjogi. Ennek lényege: felelősségre vonásra olyan eljárásban kerülhet sor, amelynek lépései pontosan meghatározottak, garanciákkal körülbástyázottak. A tények megállapítása, az ehhez szükséges bizonyításfelvétel s a további lépések precíz eljárási rendben kell, hogy történjenek. Az ún. 7-es cikkely alkalmazásához – ideértve a Magyarország ellen most folyó eljárást is – hiányzik egy nagyon fontos közbenső lépés, amelyre egyébként már az Európai Parlament maga is többször felhívta a figyelmet: ki kellene alakítani és jogszabályba foglalni a jogállamiság rendszerszintű megsértésének megállapítására irányuló eljárás rendjét. Ez mind ezidáig nem történt meg. Ezért csak szabályozatlan, azaz önkényes eljárásról beszélhetünk. Ebből következően a Magyarországgal szembeni eljárás pontosan annak ékes bizonyítéka, hogy miért is van oly nagy szükség a jog uralmának, a jogállamiságnak az elvére és annak gyakorlatba ültetésére. Leginkább azért, mert ennek hiánya önkényhez vezethet, s mint látjuk, vezet is – fogalmaz a képviselő.

Morvai a jogi aggályok mellett politikai szempontból is elhibázottnak tartja akár Magyarország, akár más tagállam ellen a hasonló „vádlottak padjára ültetést”.

„Közel tíz éves európai parlamenti képviselői tapasztalatom azt mutatja, hogy a 7-es cikkely alkalmazása a mindenkori politikai bosszúállás és sarokba szorítás eszköze lehet, s esetünkben is erről van szó” - írja.

A helyzet megoldására is javaslatot tesz, elképzelése szerint minden egyes EU tagállamnak időszakosan jelentéseket kellene készítenie előre meghatározott és precízen lefektetett vizsgálódási szempontok mentén az előre kialakított normák alapján és ezt minden egyes országra nézve ugyanazon eljárásrendben értékelnék, így elkerülhető lenne a politikai bosszúállás és a kettős mérce gyanúja

Az elmúlt hét brüsszeli eseményei is azt bizonyítják, hogy az Európai Unió jelenlegi fősodratú erői - ideértve a Soros-szervezeteket is - egész pályás, agresszív támadásba kezdtek a migrációellenes, nemzeti szuverenitás párti tagállamok, illetve politikai erők ellen, láthatóan megrémülve a májusi EP választások várható eredményétől – állapítja meg Morvai Krisztina, álláspontja bizonyítására három eseményt emel ki szeptember első hetéből:

Az Európai Néppárt (EPP) néhány képviselője nagyszabású meghallgatást rendezett a lengyel Soros alapítvány képviselői számára. Az előadók egyebek mellett „őrültnek” nevezték a lengyel kormány támogatóit, és párhuzamot vontak a weimari köztársaság idején kialakult „társadalmi mazochizmus”, a nácik támogatásának kezdete és a jelenlegi lengyelországi folyamatok között. Miután a hallgatóság soraiban helyet foglaló, s a Soros-aktivistákkal egyet nem értő lengyel patrióta politikus ellenvéleményének adott hangot, a meghívott aktivisták olyan hangos és kitartó üvöltésbe kezdtek, aminek eredményeként kifejezetten fenyegető légkör uralkodott el a teremben.

Niedermüller Péter magyar képviselő ezt követően együttműködést ajánlott fel a meghívottaknak, hangsúlyozva érdek- és értékközösségüket, rámutatva, hogy „lengyel-magyar szövetségre van szükség a liberális demokráciáért”.

Morvai Krisztina saját felszólalásában rámutatott, hogy az együttműködés bizonyára sikeres lesz, hiszen a demokrácia és a szólásszabadság védelmében fellépő balliberálisok a lengyelek esetében fenyegető üvöltözéssel, a magyarok esetében tömegbe lövetéssel, szemkilövetéssel reagálnak az ellenvéleményekre.

Szintén a héten került sor az európai uniós nagykövetek éves konferenciájára az Európai Parlamentben. A program fókuszában a közelgő európai választások álltak. Valcarcel alelnök a következőképpen fogalmazott: „világszerte a populizmus egy új hullámának vagyunk tanúi, amely leegyszerűsítő megoldásokat kínál, gyűlöletet, xenofóbiát és protekcionalizmust, amelyek nem egyeztethetők össze egy erős, globális kormányzással.” „Olyan időben, amikor a multilateralizmus fokozottan veszélyeztetett, fontosabb mint bármikor, hogy az Európai Unió erős és egységes legyen a szabályokon nyugvó multilaterális rend védelmében.”

Morvai Krisztina írásában arra is felhívja a figyelmet, hogy az Európai Unió illetékes vezető tisztségviselői beszédeikben (a zárt ülésen) azt hangsúlyozták, hogy az általuk gyűlölködőnek és xenofóbnak tartott (más néven migrációellenes és „Európai Egyesült Államok”-ellenes) politikai erőkkel szemben az EU (anyagi, személyi és egyéb) forrásaival nyíltan a migráció-párti és „Európai Egyesült Államok”-párti politikai erőket fogják támogatni a májusi választásokon. Morvai szerint ez a hozzáállás rendkívül problematikus, hiszen az uniós közpénzek felhasználásakor tilos lenne ilyenfajta megkülönböztetést alkalmazni. Ugyanakkor, nekünk magyaroknak jól ismert ez a „megoldás”, például az európai uniós csatlakozásunkról szóló népszavazást megelőző kampányban is megtapasztalhattuk, hogy kizárólag a belépéspárti erők kaptak támogatást és finanszírozást – teszi hozzá.