Külföld
Brüsszel „világos értékelést” küldött Varsónak
EB: Továbbra sincs megoldás a főbb kérdésekben
Erről Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke számolt be a biztosok kollégiumának szerdai ülését követő sajtótájékoztatóján.
Elmondta, hogy a lengyel féllel folytatott intenzív párbeszéd ellenére egyelőre nem sikerült megoldást találni a főbb vitás kérdésekre, ezért világos értékelést küldtek a megoldandó problémákról, és remélik, hogy ennek alapján folytathatják a vitát.
Timmermans leszögezte, hogy a bizottság nem kíván belefolyni a lengyelországi politikai vitákba, az eljárásnak az a célja, hogy gyors és hatékony megoldást találjanak a problémákra, és biztosítsák a jogállamiság működését.
Mint mondta, a bizottság által megküldött dokumentum egy eszköz a párbeszéd fókuszálására, amely segíthet Varsónak abban, hogy valóban a megoldandó problémákra koncentráljon.
Az alkotmánybíróság egyes tagjainak kinevezését kifogásolja az EB
Bár az Európai Bizottság nem tette közzé a jogállamiság lengyelországi helyzetével kapcsolatos állásfoglalásának szövegét, de a testület közleményében világossá teszi, hogy mit kifogásol. A bizottság aggályosnak tartja az alkotmánybíróság egyes tagjainak tavaly decemberi kinevezését, valamint a taláros testület ezzel kapcsolatos döntéseinek végre nem hajtását. Emellett az Európai Bizottság kifogásolja a lengyel alkotmánybírósági törvény tavaly decemberi módosítását, illetve hogy a kormány nem tartja tiszteletben az erről született márciusi alkotmánybírósági ítéletet, valamint az azóta hozott alkotmánybírósági ítéleteket. Ezen kívül a bizottság kivetnivalót lát a 2016-ban elfogadott új jogszabályok alkotmányos felülvizsgálatának hatékonyságában is.
Varsónak mostantól fogva két hét áll rendelkezésére, hogy a dokumentumra választ adjon, majd az Európai Bizottsággal közösen kellene kidolgoznia az azonosított problémák megoldását. Ha ez „ésszerű határidőn belül” nem következik be, a bizottság már maga adhat ki ajánlást a kifogásolt problémák megoldására.
Varsó szavazati jogának felfüggesztésével is járhat az ügy
A bizottsági vélemény közzétételét már két hete kilátásba helyezték, múlt héten azonban Frans Timmermans Varsóba látogatott, ahol kijelentette: egyetért Beata Szydlo lengyel miniszterelnökkel abban, hogy az alkotmánybírósággal kapcsolatos konfliktus Lengyelország belügye, amelyet ott kell megoldani. A kijelentést megfigyelők a bizottsági döntés elnapolásaként értelmezték.
Ha a jogállamiság körüli vitát nem sikerül a jogállamisági mechanizmus keretein belül rendezni, akkor az Európai Bizottság, az Európai Parlament minősített többsége vagy a tagállamokat tömörítő tanácsban a tagországok legalább egyharmada kezdeményezheti az adott ország ellen az uniós szerződés 7. cikkelye szerinti ugyancsak többlépcsős eljárást, amely végső esetben akár Lengyelország szavazati jogának felfüggesztésével is járhat, amihez viszont teljes egyhangúság kell a tagállamok között. Mindazonáltal kérdéses, hogy ehhez meglenne-e az uniós tagországok támogatása. Orbán Viktor miniszterelnök például korábban kijelentette, hogy a magyar kormány nem fog támogatni semmilyen Lengyelországgal szembeni szankciót.
„A ma átadott írásos változat nem hoz semmi újat”
Lengyelország, ahogy az Európai Bizottság is, kezelni akarja a lengyel alkotmánybíróság helyzetét, de saját megoldásokat terjeszt elő - kommentált Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter. Szymanski hangsúlyozta: a lengyel kormány „az állam iránt érzett felelősségtudatból”, nem pedig a nemzetközi intézmények tanácsai miatt akarja megoldani az alkotmánybíróság körüli válságot.
Elmondta: a kabinet ismeri a bizalmas vélemény tartalmát, minthogy hetek óta folyamatos kapcsolatban van a brüsszeli bizottsággal. „A ma átadott írásos változat nem hoz semmi újat” - mondta Szymanski. Hangsúlyozta: Beata Szydlo kabinetje „kész a válságkezelő forgatókönyvekről konzultálni, ez viszont nem jelenti azt, hogy minden egyes megoldásba beleegyezhet”.
A bizottsági állásfoglásra a lengyel államfői hivatal is reagált rövid, a PAP hírügynökségnek átadott közleményben. Eszerint Andrzej Duda elnök - bár egyelőre nem fűz észrevételeket a bizalmas tartalmú dokumentumhoz - abban bízik, hogy az alkotmánybíróság körüli vitát a lengyel parlamenti pártok közötti kompromisszum keretében sikerül megoldani.