Brüsszel több pénzt kér határvédelemre

A tagállamoknak biztosítaniuk kell a szükséges forrásokat az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség folyamatban lévő és a jövőbeli műveletei­hez, valamint a gyors határvédelmi beavatkozásokhoz kapcsolódó eszközállományok vonatkozásában – közölte az Európai Bizottság Brüsszelben, a Frontex alapjaira ősszel épített ügynökség első három hónapjának értékelésekor. Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke arra szólította fel a tagállamokat, hogy bocsássák rendelkezésre a szükséges emberi erőforrást, valamint eszközöket, hogy az uniós ügynökség mielőbb teljeskörűen működhessen. Az ügynökség uniós támogatása a 2016-ban esedékes 250 millió euróról (1 euró mintegy 310 forint) 2020-ra fokozatosan 320 millió euróra emelkedik, az ügynökség személyzetének létszáma pedig a 2016-os négyszázról 2020-ra ezer főre nő.

Dimitrisz Avramopulosz migráció­ért felelős uniós biztos bejelentette, hogy az Európai Bizottság a schengeni övezeten belüli, több uniós tagállam által ideiglenesen bevezetett határellenőrzés további három hónapos meghosszabbítását javasolja. Állásfoglalásuk szerint az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak engedélyeznie kellene a tagállamok számára az egyes ausztriai, németországi, dániai, svédországi és norvégiai, a schengeni övezeten belüli érvényben lévő ideiglenes határellenőrzés további három hónapra történő fenntartását. A bizottság véleménye szerint a helyzet fokozatos stabilizálódása, valamint a külső határok hatékonyabb igazgatása és a schengeni térség védelme érdekében javasolt uniós intézkedések végrehajtása ellenére a schengeni rendszer helyreállítására irányuló ütemterv feltételei, amelyek lehetővé teszik a schengeni térség rendes működését, egyelőre nem teljesültek maradéktalanul.

A bizottság tegnap javaslatcsomagot mutatott be a migrációs nyomás kezeléséhez rövid távú operatív intézkedésekről – az emberkereskedelem elleni küzdelemről, a Líbiában és térségében tartózkodó migránsok életkörülményeinek javításáról, valamint a tengeri életmentésről –, készülve az Európai Tanács február 3-i máltai csúcstalálkozójára Vallettában az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsa ülésezett, s ezzel kapcsolatban Takács Szabolcs, a miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára az MTI-nek elmondta, a hangsúlyt a tanácskozáson arra fektették, hogy a migrációt az unió határain kívül kell feltartóztatni. Erre pozitív tapasztalat is van, mégpedig a Törökországgal kötött megállapodás, tette hozzá. Észak-Afrika esetében a megoldás bonyolultabb, mert olyan országokkal kell megállapodni, mint Egyiptom és Líbia. Ha azonban sikerül ellenőrzés alá vonni a migrá­ciót, az átfogó megoldás már könnyebb lesz. Magyarország ennek érdekében kész minden erőfeszítést megtenni – mondta az államtitkár.

Tagállami szinten is születnek megoldások. A lengyel kormány a menedékjogi eljárás szigorítását tervezi, amelynek értelmében a menedékkérelmeket gyorsított ütemben a határon bírálnák el, anélkül, hogy a folyamodókat Lengyelországba beengednék – jelentette a Rzeczpospolita. Az információt egyelőre nem erősítették meg. Mariusz Blaszczak lengyel belügyminiszter kedden tartott volna ez ügyben sajtóértekezletet, ezt azonban utóbb indoklás nélkül lemondták.

Időközben őrizetbe vettek hét em­bert Brüsszelben a terrorellenes intézkedések keretében tartott házkutatások során. Fegyvereket vagy robbanóanyagot nem találtak a hatóságok – közölte a La Libre Belgique című belga napilap. A rajtaütés az Iszlám Állam szíriai harcaiban részt vett, majd onnan Belgiumba visszatért egykori harcosok felkutatására irányult.