Lengyelország, ahogy az Európai Bizottság is, kezelni akarja a lengyel alkotmánybíróság helyzetét, de saját megoldásokat terjeszt elő - így kommentálta Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes, hogy az EB szerdán elfogadta a lengyel jogállamiságról szóló bíráló véleményét.
A lengyel kormány „az állam iránt érzett felelősségtudatból”, nem pedig a nemzetközi intézmények tanácsai miatt akarja megoldani az alkotmánybíróság körüli válságot – jelentette ki tegnap Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes, miután az Európai Bizottság (EB) szerdán hivatalosan elindította Lengyelországgal szemben a jogállamisági mechanizmus alkalmazását, elküldve a lengyel hatóságoknak az alkotmánybíróságra vonatkozó törvénymódosításokkal kapcsolatos álláspontját. A külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta: Beata Szydlo kabinetje „kész a válságkezelő forgatókönyvekről konzultálni, ez viszont nem jelenti azt, hogy minden egyes megoldásba beleegyezhet”.
Bár az Európai Bizottság nem közölte a jogállamiság lengyelországi helyzetével kapcsolatos állásfoglalásának szövegét, de a testület közleményében világossá tette, hogy mit kifogásol: aggályosnak tartja az alkotmánybíróság egyes tagjainak tavaly decemberi kinevezését, valamint a taláros testület ezzel kapcsolatos döntéseinek végre nem hajtását. Nem ért egyet a lengyel alkotmánybírósági törvény tavaly decemberi módosításával, illetve azzal, hogy a kormány nem tartja tiszteletben az erről született márciusi alkotmánybírósági ítéletet, valamint az azóta hozott alkotmánybírósági ítéleteket.
Az ellenzéki Nowoczesna (Modern) párt elnöke, Ryszard Petru úgy vélte: Lengyelország „nagyon éles konfliktusba keveredik az Európai Unióval”. Szerinte Brüsszelben hamarosan szavazni is fognak a Lengyelország ellen kivetendő szankciókról, s ezért a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) talán Orbán Viktor védelmére számít. Ezzel a magyar miniszterelnök korábbi nyilatkozatára utalt, miszerint Magyarország nem fog támogatni semmilyen Lengyelországgal szembeni szankciót.
Időközben a Mladá Fronta Dnes közölte azt az interjút, amelyet Witold Waszczykowski adott a cseh liberális napilapnak. Ebben a lengyel külügyminiszter kifejtette: „Nincs egyetlen demokráciamodell. Minden országnak megvannak a maga politikai hagyományai, és joga van a saját egyedi megoldásaira. Egy ország berendezkedésének elsősorban a lakosság akaratával kell összhangban lennie” - mutatott rá arra a kérdésre válaszolva, hogy Magyarországhoz hasonlóan Lengyelországban is véget ért-e a liberális demokrácia korszaka. Waszczykowski kijelentette, hogy a liberális demokráciának is többféle modellje van. „A jogi berendezkedés lehet liberális-demokratikus, míg az értékrendszer, amelyhez az ország tartja magát, lehet inkább konzervatív. Ez azonban nem függhet az ideológiától, a divattól vagy a nemzetközi nyomástól” - fejtette ki a lengyel politikus.
Bár az Európai Bizottság nem közölte a jogállamiság lengyelországi helyzetével kapcsolatos állásfoglalásának szövegét, de a testület közleményében világossá tette, hogy mit kifogásol: aggályosnak tartja az alkotmánybíróság egyes tagjainak tavaly decemberi kinevezését, valamint a taláros testület ezzel kapcsolatos döntéseinek végre nem hajtását. Nem ért egyet a lengyel alkotmánybírósági törvény tavaly decemberi módosításával, illetve azzal, hogy a kormány nem tartja tiszteletben az erről született márciusi alkotmánybírósági ítéletet, valamint az azóta hozott alkotmánybírósági ítéleteket.
Az ellenzéki Nowoczesna (Modern) párt elnöke, Ryszard Petru úgy vélte: Lengyelország „nagyon éles konfliktusba keveredik az Európai Unióval”. Szerinte Brüsszelben hamarosan szavazni is fognak a Lengyelország ellen kivetendő szankciókról, s ezért a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) talán Orbán Viktor védelmére számít. Ezzel a magyar miniszterelnök korábbi nyilatkozatára utalt, miszerint Magyarország nem fog támogatni semmilyen Lengyelországgal szembeni szankciót.
Időközben a Mladá Fronta Dnes közölte azt az interjút, amelyet Witold Waszczykowski adott a cseh liberális napilapnak. Ebben a lengyel külügyminiszter kifejtette: „Nincs egyetlen demokráciamodell. Minden országnak megvannak a maga politikai hagyományai, és joga van a saját egyedi megoldásaira. Egy ország berendezkedésének elsősorban a lakosság akaratával kell összhangban lennie” - mutatott rá arra a kérdésre válaszolva, hogy Magyarországhoz hasonlóan Lengyelországban is véget ért-e a liberális demokrácia korszaka. Waszczykowski kijelentette, hogy a liberális demokráciának is többféle modellje van. „A jogi berendezkedés lehet liberális-demokratikus, míg az értékrendszer, amelyhez az ország tartja magát, lehet inkább konzervatív. Ez azonban nem függhet az ideológiától, a divattól vagy a nemzetközi nyomástól” - fejtette ki a lengyel politikus.
