Brüsszel: Napi kétezer alá csökkent a Törökországból érkezők száma

Az EPP és a PES csúcsértekezletének középpontjában is a migráció állt
Az Európai Néppárt (EPP) és az Európai Szocialisták Pártja (PES) is csúcsértekezletet tartott csütörtökön, az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek tanácskozása előtt Brüsszelben, és mindkét pártcsalád találkozóján a migráció kérdése állt a középpontban. Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke a tanácskozás után kijelentette, "jelen pillanatban az EPP egyik fő prioritása az emberek szabad mozgásának garantálása Európán belül, a nyitott belső határok megléte azonban azt jelenti, hogy biztosítanunk kell külső határainkat". A balközép pártokat tömörítő PES-hez tartozó állam- és kormányfők, politikai vezetők elsősorban a menekültválság, a terrorizmus elleni harc, a brit referendum, valamint a populista és szélsőjobboldali erők megerősödésének ügyéről tárgyaltak. A találkozón egyetértés volt abban, hogy a "populista és szélsőjobboldali erők megpróbálják kihasználni a menekültválságot, a magas munkanélküliséget és a félelmet a terrortámadásoktól, hogy idegenellenes, pánikkeltő üzeneteiket terjesszék, és veszélybe sodorják az európai projekt jövőjét" - közölte Szergej Sztanisev PES-elnök.

Horvátország az Európai Bizottsághoz fordult a szlovén drótkerítés miatt

Vesna Pusic horvát külügyminiszter Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság (EB) első alelnökének eljutatott levelében azt kéri, hogy az EB indítson eljárást a szlovén pengés drótkerítés eltávolítása érdekében, amely Zágráb álláspontja szerint ellentétben áll az uniós környezetvédelmi jogszabállyal. A horvát-szlovén határszakaszon felállított pengés drótból készített kerítés veszélyezteti a vadon élő állatok migrációs útvonalát, továbbá a természetes környezet, valamint a flóra és fauna életterének megőrzését Európa egyik védett természeti területén - áll a levélben. 

A külügyi tárca vezetője szerint a pengés drót nemcsak a védett állatfajokra nézve veszélyes, hanem a helyi lakosok jószomszédi kapcsolatainak, a gazdaságnak és az idegenforgalomnak is árt. Pusic abban bízik, hogy Szlovénia a külföldről és belföldről érkező számos kritika után, az európai és a jószomszédi viszony szellemében, leállítja a kerítésépítést Horvátországgal közös határán, és eltávolítja a már telepített drótakadályt. 

A V4-ek készek segítségek nyújtani Macedóniának
A visegrádi országok készek segítséget nyújtani Macedóniának az illegális bevándorlás elleni küzdelmében - jelentette be Martin Stropnicky cseh védelmi miniszter a négy visegrádi ország tárcavezetőinek csütörtöki prágai találkozója utáni sajtóértekezleten.
A miniszter szerint nem lehet kizárni egy olyan helyzet kialakulását sem, amelyben Macedóniának a rendőrökön kívül "katonákat és katonai felszerelést is küldeni kell". "Csehország és Magyarország már kapott is kérést Macedóniától a segítségnyújtásra" - mondta Stropnicky újságíróknak. Csehországtól rendőrökön kívül "gyakorlati dolgokat", például sátrakat és tehergépkocsikat kértek a macedónok. Prága mindezt januárban tervezi elküldeni Macedóniába. A küldeményt a cseh katonák egy kisebb csoportja is elkísérné, akik betanítanák a macedónokat a technika kezelésébe. Azzal, hogy a katonák bizonyos ideig Macedóniában maradnának, Prága egyelőre nem számol. Hasonló segítséget nyújthatna Macedóniának Magyarország és Lengyelország is - hangzott al a sajtóértekezleten.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten azt közölte, hogy Magyarország a közeljövőben 50 fős rendőri egységgel járul hozzá a macedón határvédelmi erőfeszítésekhez.
A "határok kerítéssel való fizikai lezárása" is részét képezte a macedónok kérésének - közölte Prágában Simicskó István, a magyar védelmi tárca vezetője. Azt azonban, hogy készül-e valamelyik visegrádi ország ilyen irányú segítségnyújtásra a macedónoknak, Simicskó nem fejtette ki.
Milan Chovanec cseh belügyminiszter csütörtökön újságíróknak azt mondta, hogy Prága 25 rendőr kiküldését tervezi Macedóniába. Erről várhatóan a hétfői ülésén dönt a cseh kormány. A cseh belügy ugyanakkor 20 millió koronát különítene el Macedónia megsegítésére. Erre reagálva a cseh védelmi miniszter azt közölte, hogy pénzügyi segítség a macedón kérésben nem szerepel.
A négy visegrádi ország ugyanakkor Prágában megállapodott abban, hogy 2019-ben újra közös visegrádi katonai egységet (V4 battle group) ajánlanak fel az Európai Uniónak - közölte Milos Koterec, a szlovák védelmi minisztérium államtitkára.
Simicskó István szerint a visegrádi készenléti egységet több mint 3300 katona alkotná. A magyar hadsereg több mint 600 katonát küldene az egységbe. 

Finnországban 2700 menekült visszavonta menedékkérelmét 
Mintegy 2700 menekült visszavonta menedékkérelmét Finnországban - közölte Päivi Nerg, a finn belügyminisztérium titkárságának vezetője csütörtökön.
"Jelenleg országosan 2700 ilyen emberről tudunk. Becsléseink szerint az év végéig ez a szám elérheti a 3 ezret is" - mondta Nerg a YLE finn közszolgálati televízióban.
A menedékkérelmüket visszavonó migránsok többségükben szeptemberben és októberben érkezett irakiak. A migránsok eltérő válaszokat adtak arra, hogy miért tettek így, mindazonáltal azt mondták, hogy vissza kívánnak térni hazájukba.
Számos menekült azzal indokolta döntését, hogy a finn szociális ellátás mértéke és az életkörülmények is eltérnek attól, amit mondtak nekik érkezésük előtt - mondta a finn illetékes.
A finn belügyminisztérium adatai szerint az év végéig mintegy 35 ezer menedékkérő érkezhet Finnországba. Korábban a tárca ennél több, 50 ezer menekült érkezésére számított. 2014-ben a bevándorlók száma még csak mintegy 4 ezret tett ki, idén év eleje óta azonban már több mint 30 ezer migráns érkezett, főként Irakból. Többségük Svédországból, az északi határon át lépett be Finnországba, de több mint 300-an a finn-orosz határon át érkeztek, a Raja Jooseppi és Salla határátkelőkön.

Szakadatlanul érkeznek a migránsok Horvátországba
Nem enyhül a Horvátországra nehezedő migrációs nyomás, továbbra is szakadatlanul érkeznek a közel-keleti bevándorlók a horvát-szerb határra, ahonnan rövid időn belül a szlovéniai Dobovára szállítják őket a horvát hatóságok - közölte a horvát belügyminisztérium csütörtökön honlapján.
Decemberben átlagban naponta 2-3 ezer migráns érkezett az országba. Ugyanakkor a horvát kormányalakítás körüli tárgyalások háttérbe szorították az ezzel foglalkozó híreket. Horvátországban november 8-án tartottak parlamenti választásokat, és azóta sem az új összetételű parlament, sem az új kormány nem tudott megalakulni.
Szerdán 21 óráig 3177 migráns lépte át a szerb-horvát határt, csütörtökön 9 óráig pedig újabb 1053 ember érkezett az országba. A zágrábi belügyminisztérium adatai szerint a magyar-szerb zöldhatár szeptemberi lezárása óta Horvátországban 510 452 migránst vettek nyilvántartásba.
Annak ellenére, hogy Ljubljanában és külföldön is többen tiltakoznak a kerítés építése ellen, a szlovén kormány nem áll el tervétől. Szlovénia 16 járásban 140 kilométer hosszú pengés drótkerítést épített Horvátországgal közös határán. A tiltakozók szerint a kerítés kárt okoz az idegenforgalomnak, a vadon élő állatoknak, a halászatnak és a mezőgazdaságnak - írta a szlovén közszolgálati televízió (RTV) honlapján.
Szlovéniába szerdán 3214 migráns érkezett. Csütörtökön 12 óráig további 2051 migráns lépte át a horvát-szlovén határt. Az országban október közepe óta 333 344 menekültet regisztráltak a legfrissebb ljubljanai adatok szerint. Ausztriába október 20. óta 320 245 ezer migráns utazott tovább Szlovéniából.

Több mint 800 menekült próbált Angliába jutni a Csalagúton keresztül
Mintegy 800-1000 menekült próbált Angliába jutni csütörtök délután a Csalagúton keresztül az észak-franciaországi Calais közelében - jelentette az AFP francia hírügynökség. A helyi hatóságok beszámolója szerint sok migráns a forgalmat lassítva próbált feljutni az alagút környéki kamionokra.
Néhányan átvágták a ponyvákat és feljutottak a teherautók - közölte a hírügynökség egyik fotósa.
A helyszínre vezényelt rendőröket megdobálták, akik könnygázt vetettek be, hogy a helyzetet ellenőrzésük alatt tartsák.
Körülbelül 4500, többségében Kelet-Afrikából, a Közel-Keletről és Afganisztánból érkezett menekült él kétes körülmények között a Calais központjától egyórányi sétára található nyomornegyedben. Június eleje óta tizennyolcan vesztették életüket, miközben az "ígéret földjének" tekintett Angliába próbáltak eljutni.

Az ujjlenyomatvétel ellen tüntettek a bevándorlók Lampedusa szigetén
 Mintegy kétszáz eritreai bevándorló demonstrált a dél-olaszországi Lampedusa szigetén csütörtökön az Európai Unió által előírt regisztráció ellen, vagyis az ujjlenyomatvétel ellen tiltakozva.
Az eritreaiak csoportja szabadon elhagyta a szigeten levő befogadó-állomást, amely néhány napja regisztrációs központként (hot spot) működik. A bevándorlók végigvonultak Lampedusa utcáin egészen a városházáig, ahol csendes ülő tüntetést tartottak. Többen bejelentették, hogy éhségsztrájkba kezdenek.
A migránsok az ujjlenyomatvétel ellen tiltakoztak. Elutasítják, hogy Olaszországban regisztrálják őket, mivel nem itt, hanem más európai államokban akarnak menekültstátust kérni. Attól tartanak, hogy ha az olasz hatóságok regisztrálják őket elsőként Európában, hónapokat kell az olaszországi befogadó-állomásokon tölteniük és esetleg végül nem is csatlakozhatnak az Európai Unió más tagállamaiban élő rokonaikhoz.
Az olasz partokra érkező bevándorlók regisztrációja miatt napok óta vita zajlik Brüsszel és Róma között. Az Európai Bizottság december 10-én bejelentette, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Olaszországgal szemben a bevándorlók hiányos regisztrációja miatt. Az EU adatai szerint az olasz hatóságok a bevándorlóknak csak kevesebb mint felét regisztrálják.
Matteo Renzi olasz miniszterelnök az EU állam- és kormányfőinek csúcstalálkozójának csütörtöki kezdete előtt úgy nyilatkozott Brüsszelben, hogy Olaszország a bevándorlók több mint kilencven százalékát regisztrálja. Matteo Renzi hangsúlyozta, hogy az olasz hatóságok nem csak ujjlenyomatot vesznek, hanem le is fényképezik a migránsokat. Ugyanakkor az olasz kormányfő "szürreálisnak" nevezte az ujjlenyomatokról folytatott vitát és a Rómával szemben bejelentett kötelezettségszegési eljárást is. Kijelentette, hogy ennél sokkal fontosabb, hogy az EU-nak konkrét stratégiája legyen a migráció megoldására és kezelésére és ne "napról napra" intézkedjen. Matteo Renzi szerint "miközben Olaszország a bevándorlók több mint kilencven százalékát regisztrálja, az EU a bevándorlók egy százalékát helyezte át". Az olasz miniszterelnök arra a megállapodásra utalt, amelynek értelmében Olaszországból a következő két évben negyvenezer bevándorlót kellene más tagállamokban elosztani. Az októberben kezdődött áthelyezésekkel azonban eddig 160 bevándorló hagyta el Olaszországot. Kizárólag eritreaiakat és szíriaiakat helyeznek át.  
Korábban Angelino Alfano olasz belügyminiszter mondott nemet arra az EU-véleményre, hogy az olasz hatóságoknak akár erő alkalmazásával is regisztrálnia kell a bevándorlókat.

Szerbiában csupán nyolcan kértek menedékjogot
Csupán nyolcan kértek menedékjogot Szerbiában abból a hatszázezer emberből, aki az idei évben áthaladt az országon - hangsúlyozta Vladimir Cucic szerbiai menekültügyi és migrációs biztos a Vreme című szerbiai hetilapban. Kiemelte, hogy a szerbiai befogadó központokban jelenleg körülbelül hatezer embert lehetne elszállásolni, szükség esetén pedig bővíthetők is ezek az objektumok. Nincs szükség bővítésre, Szerbia ugyanis csak tranzitország. Nyugat-balkáni útvonal többi országa sem fogad be ennyi embert. Véleménye szerint ugyanakkor ezek a helyek jól jönnek majd a migránsok elosztására vonatkozó kvóták bevezetésekor, amire néhány éven belül biztosan számítani kell. 

Kompromisszum a burgenlandi konténerfalu ügyében

Nem épül meg az a 450 menekült befogadására alkalmas, a burgenlandi Királyhidára (Bruckneudorf) tervezett konténerfalu, amelynek felállítását több hétig tartó heves tiltakozások kísérték, azonban ötven további menekültet elhelyeznek a településen. A város vezetése és lakói csaknem két és fél héten át azért tiltakoztak, mert az állam saját hatáskörben döntött arról, hogy a településen nyolcvan konténert állít fel, és ott menekülteket helyez el. A szociáldemokrata polgármester szerint nem a migránsok befogadása ellen, hanem a tömegszállás kialakítása miatt tiltakoztak. Szerinte kisebb csoportokat még tudna integrálni az alig háromezer fős település. 

A polgármester, Gerhard Dreiszger bejelentése szerint a tervezett intézkedés helyett 50 menekült féléves betelepítéséről döntött a belügyminisztérium. Így a már itt tartózkodókkal együtt összesen száz embert látnak majd el a burgenlandi településen. A megállapodás szerint hat hónap után a létszámot ötven főre csökkentik. Egyelőre azonban a száz főt befogadó konténereket egy katonai létesítményben helyezik el. 

A salzburgi Wals-Siezenheim településre családok helyett 250 kísérő nélkül érkező kiskorút fognak betelepíteni. A fiatalokat az alsó-ausztriai traiskircheni menekültközpontból szállítják át Salzburgba, hiszen a traiskircheni táborban lévő 1200 fiatal ellátása már meghaladja a létesítmény lehetőségeit. A salzburgi település polgármestere szerint épphogy hozzászoktak volna a polgárok a jelenlegi állapotokhoz, jön egy új szituáció, amelyhez alkalmazkodniuk kell. Januártól még több Salzburg környéki településre helyeznek majd el kísérő nélkül érkező fiatalokat. 

Az Európai Bizottság szerint a számok a menekültválság kezelésében Törökországgal kezdett együttműködés első eredményeit jelentik. A testület elnöke, Jean-Claude Juncker csütörtökön ismerteti az adatokat Brüsszelben, az uniós csúcs előtt az osztrák európai uniós képviseleten tartandó úgynevezett mini csúcson - írta a Bild.

A találkozón Ahmet Davutoglu török miniszterelnökkel egyeztet Ausztria, Belgium, Finnország, Görögország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Svédország állam-, illetve kormányfője és az Európai Bizottság elnöke. A téma az EU és Törökország novemberben elfogadott akciótervén túlmutató együttműködés az EU-ba irányuló menekülthullám csökkentése céljából.