Biztonsági válsággal nézünk szembe”

MTI/KKM)

A biztonság kérdésének mindent felül kell írnia, amit az a helyzet váltott ki, hogy a bevándorlás nyomán rendkívülivé vált a terrorfenyegetettség, a bűnözési helyzet romlott, és nőtt a nők elleni erőszakos cselekmények száma is – mondta el a közmédiának Szijjártó Péter, aki pénteken érkezett Pozsonyba az uniós külügyminiszterek kétnapos, informális találkozójára. A külügyi tárcavezető hozzátette: „mindez kiegészülve a keleti szomszédságunkban zajló háborúval azt eredményezte, hogy ma már nem túlzás azt mondani, az európai biztonsági helyzet válságos, Európa biztonsági válsággal néz szembe”. A miniszter nyomatékosította: mindezért a biztonságnak kell lennie az első számú szempontnak, amely meghatározza az európai politikák összeállítását.

A magyar külügyminiszter szerint az európai biztonsági helyzet javításához öt elképzelés megvalósítására van szükség. Ezek közül az első egy közös európai hadsereg létrehozása. Kifejtette: azzal, hogy Nagy Britannia kilép az EU-ból, némileg meggyengül a transzatlanti szövetség európai pillére, s ennek a pillérnek a megerősítésére szolgálna az, hogy megkezdődjenek egy közös európai hadsereg létrehozásának előkészületei.

A második pont kapcsán Szijjártó Péter elmondta: mivel még mindig nem jött létre a külső határok védelmével kapcsolatos közös európai stratégia, Brüsszelnek „békén kell hagynia” azokat az országokat, amelyek lépéseket tesznek saját határaik megvédése céljából. Szijjártó Péter harmadik pontként a törökországi puccskísérlet és az azt követő elszámoltatás kapcsán a török vezetést ért kritika beszüntetését jelölte meg. Hozzátette: a negyedik lépésnek annak kell lennie, hogy támogatni kell azokat a közel-keleti és észak-afrikai országokat, amelyek még vagy részben stabilak, és képesek arra, hogy megállítsák a tőlük induló vagy rajtuk keresztül érkező bevándorlókat. Az ötödik lépésként a külügyminiszter szerint folytatni kell az EU bővítését a Nyugat-Balkán irányába, mivel ebben a térségben „egyre aggasztóbb jelenségeket” lehet megfigyelni. „A Nyugat-Balkán stabilitásához vezető egyedüli út az európai integráció útja, ezért az EU bővítését fel kell gyorsítani” – tette hozzá. A miniszter arról is beszélt, hogy Magyarország a jövőben is határozottan ellenezni fogja a kényszerbetelepítési kvótarendszert, és a bevándorlók elosztása helyett a bevándorlást megszüntető megoldásokat fogja támogatni.

Közben Bécs is az uniós határok biztosítását központba helyező politikát szorgalmaz. Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter egy lapinterjúban elmondta, a migrációs nyomás továbbra is erős marad, ezért az embereket elsősorban az unió külső határain nem szabad átengedni. Ha azonban ez megtörténik, akkor az országhatároknál kell megállítani őket – tette hozzá.

Erdogan: Az unió megszegi a szavát

Ismételten kifogásolta a török államfő, hogy a migránsok ellátására megígért hatmilliárd euróból Ankara eddig csak 183 milliót kapott meg az Európai Uniótól. „Mi történt?” – tette fel a kérdést Recep Tayyip Erdogan, mielőtt útnak indult a kínai G20-csúcstalálkozóra, hozzátéve: „Egyetlen ország sem képes egyedül helytállni ebben a válságban. Sajnos az ezen a téren tett ígéreteket nem tartják be”. Maja Kocijancic, az EU illetékes szóvivője közölte: az EU a milliárdok jelentős részét már mozgósította, de a pénzt nem Törökország kapja, hanem a menekültek és az őket befogadó közösségek. Márciusban, amikor az EU és Törökország megállapodott a migrációs válság kezeléséről, az egyezség úgy szólt, hogy az uniós forrásokat „a török kormánnyal szorosan együttműködve” használják majd fel. Az Európai Unió és tagállamai tavaly novemberben, majd idén márciusban 3-3 milliárd eurót ígértek arra a célra, hogy javítsák a többnyire Szíriából Törökországba menekült 2-4 millió ember életkörülményeit. (ŐM)

Röviden
Zágráb nem épít kerítést szerbiai határán

- Az Iszlám Állam magára vállalta azt a még szerdán történt koppenhágai lövöldözést, amelyben két rendőr és egy civil megsérült. A terrorszervezet közleményében „az Iszlám Állam harcosának” nevezte a lövöldözőt. A támadó is súlyosan megsérült, pénteken belehalt sérüléseibe a koppenhágai kórházban.

- Horvátország nem épít kerítést Szerbiával közös határán, és egyelőre nem látja a veszélyét egy újabb migránsválságnak – jelentette ki Vlaho Orepic horvát ügyvezető belügyminiszter pénteken a szerb határ melletti, kelet-szlavóniai Tovarnikban. Mindazonáltal hozzátette: fel vannak készülve egy esetleges újabb migránshullám feltartóztatására.

- A francia kormány folytatja a calais-i migránstábor fokozatos felszámolását – mondta Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter a Nord Littoral című lapban pénteken megjelent interjúban. A politikus közölte, hogy „a legnagyobb eltökéltséggel, lépésről lépésre szeretné folytatni” a dzsungelnek nevezett tábor megszüntetését.

- Augusztusban kevesebb menedékkérő érkezett Németországba, mint eddig az év bármelyik hónapjában, Finnország pedig azt fontolgatja, hogy két éven belül bezárja fogadóközpontjai többségét, mert egyre kevesebb menedékkérő érkezik, ahogy a határok fokozatosan bezárultak előttük Európában – közölték pénteken a hatóságok.

- Újabb, Szerbia felől érkező határsértő csoportot fogtak el péntek hajnalban a román határrendőrök a szerb–magyar–román hármas határ közelében – tudatta honlapján a román hatóság.