Berlin és Bécs is „megálljt parancsol”

Tovább kell csökkenteni a Németországba érkező menekültek számát, és meg kell akadályozni, hogy az a tavasszal ismét növekedésnek induljon – hangoztatta Angela Merkel német kancellár szombaton, európai uniós szintű megoldást sürgetve a helyzetre. Merkel az általa vezetett Kereszténydemokrata Unió (CDU) neubrandenburgi rendezvényén leszögezte, hogy a hazájukban folyó háború végével a menekülteknek vissza kell térniük oda. Azt is megjegyezte, hogy a tavaly Németországba érkezett menekültek többsége csak átmeneti védelemben részesül, azaz nem kapott teljes menekültstátust.

Merkel ismételten elmondta, nem elégedett az uniós együttműködéssel, mindazonáltal a menekültválságot csak uniós szinten, az érkezők tagállamok közötti elosztásával lehet megoldani. Arra is figyelmeztetett, hogy a határok lezárása és a schengeni övezet felbomlása komoly gazdasági kárt okozna Németországnak. Megjegyezte továbbá: megérti, hogy a keleti tagállamok nem tudnak akkora terheket viselni, mint Németország, de amikor egy uniós ország nem hajlandó muszlimokat befogadni, azzal a közös európai uniós értékek ellen vét.

A Die Welt című német lap hétvégi száma szerint a német kormány azzal számol, hogy az év végéig 400 ezer menedékjogi kérelmet utasít el a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hatóság (BAMF). A lap úgy tudja: a szövetségi kormány az idei évtől fejenként 670 euró támogatást nyújt a hazatoloncolások költségeire a menedékkérők ellátásáért, valamint az elutasított menedékkérők hazajuttatásáért felelős tartományoknak, és 2016-ra 268 millió eurót különített el erre a célra. Ez azt jelenti, hogy a kormány 400 ezer elutasított menedékkérővel számol, de tartalékol pénzt arra az esetre is, ha még több embert toloncolnak ki a tartományok.

A legnagyobb parlamenten kívüli német párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) vezetője a hét végén úgy fogalmazott: a német rendőröknek szükség esetén fegyverrel kell megakadályozniuk az illegális határátlépést. Frauke Petry a Mannheimer Morgen című lapnak nyilatkozva hozzátette, hogy „ez áll a törvényben”.

Összesen mintegy ötvenezer, vagy­is évente 12 500 menekültet toloncolnak ki Ausztriából 2019-ig az osztrák belügyminisztérium vasárnapi közlése szerint. A tárca álláspontja alapján a fő szempont az, hogy kevesebb menekült legyen Ausztriában, indoklása szerint ugyanis „ez jelenti a megoldást a problémákra”. A menekültekkel szemben gyorsított kitoloncolási eljárást alkalmaznak majd, és szorgalmazzák az országok között érvényben lévő további kiadatási szerződések létrejöttét és a visszaküldés miatt indított járatok sűrítését.

Röviden
A demokráciáért mentek utcára a franciák

- Ezrek vonultak utcára szombaton Párizsban, hogy kifejezzék elégedetlenségüket azzal a tervvel kapcsolatban, amely három hónapra meghosszabbítaná a rendkívüli állapotot Franciaországban. A javaslat ellenzői szerint a rendőrségnek adandó pluszjogosítványok és a tömegrendezvények korlátozása sérti a demokráciát, és nem állítja meg a terrorizmust. A Francois Hollande elnök által előterjesztett alkotmányreform értelmében bizonyos körülmények között megfoszthatnák francia állampolgárságuktól a terrorizmusért elítélt kettős állampolgárokat. Franciaországban a november 13-i párizsi terrortámadások óta van életben rendkívüli állapot.

- Az Európai Unió megértette, hogy a migrációs válság kezelésében változtatnia kell politikáján - jelentette ki Milan Chovanec cseh belügyminiszter abban az interjúban, amelyet a Novinky.cz hírportál közölt szombaton. „Európa álláspontja változóban van. Az Európai Bizottság végre felrótta Görögországnak, hogy a regisztrációs központjai (hot spotok) nem úgy működnek, ahogy kellene. Mi régen mondjuk, hogy ez a probléma létezik, de mindig elhallgattattak. Most egyszerre ez megváltozott. A németországi és a norvégiai vita ma már más, és az államok másképpen viselkednek” - mondta Milan Chovanec. Ha a hozzáállásbeli változás mégsem történik meg, akkor a miniszter szerint az a veszély fenyeget, hogy az újabb migrációs hullám érkeztével megszűnik a keretei között szabad mozgást biztosító schengeni térség.

- Jordánia számára „nagyon, nagyon nehézzé válhat” a szíriai menekültek befogadása, ha az ország nem kap jelentős gazdasági segítséget és nagyobb hozzáférést az európai piacokhoz - jelentette ki a jordániai miniszterelnök szombaton. Abdalláh Enszúr elmondta: nem csak arról van szó, hogy adjanak pénzt vagy segélyt. „Azt akarom, hogy tágabb értelemben véve nyújtsanak gazdasági segítséget, hogy támogassák a költségvetésünket, az exportunkat, termékeinket, mert ha ezeknek az embereknek be kell lépniük az ipari munkaerőpiacra, akkor az iparunknak máshol is el kell tudnia adni termékeit” - mondta a miniszterelnök.

- Több mint tízezer, kísérő nélkül útra kelt kiskorú menekült tűnt el Európában az elmúlt másfél-két évben az európai rendőri együttműködési szervezet (Europol) becslései szerint. A kiskorúak fele Olaszországban tűnt el.

- Legalább harminchárom menekült, köztük öt gyermek fulladt az Égei-tengerbe szombat délelőtt, mert elsüllyedt a görögországi Leszbosz szigete felé induló hajójuk - közölte az Anadolu török állami hírügynökség.

- Görögország ígéretet tett vasárnap arra, hogy felgyorsítja a regisztrációs központok (hot spotok)  létrehozását, miután több alkalommal is felvetődött, hogy ki kellene zárni a schengeni térségből.