Berlin elfogadta a menekültek integrációjáról szóló törvényjavaslatot

A legismertebb német menekültügyi civil szervezet, a Pro Asyl bírálta a törvénytervezetet, álláspontja szerint a kormány szélsőjobboldali hangulatot szít, mert a javaslattal azt sugalmazza, hogy a menekültek nem akarnak beilleszkedni.

A törvényjavaslatban írtak alapján kötelezni lehet a jó eséllyel Németországban maradó menedékkérőket és a menekülteket, illetve a nemzetközi védelem valamilyen más formájában részesített személyeket a hatszáz órás német nyelvi kurzusok, illetve a politikai rendszerről és az alapértékekről szóló úgynevezett integrációs kurzusok látogatására, amelyek az eddigi hatvan tanóra helyett száz órából állnak majd. A törvénytervezet szerint a juttatások csökkentésével büntetik azokat, akik nem tesznek eleget integrációs kötelezettségeiknek.

Német köztelevízió: Magyarországra menekülnek németek a menekültek miatt
Egyre több német telepedik a Balatonhoz a német kormány menekültpolitikája miatti elégedetlenség és a menekültektől való félelem miatt - tárta fel a Bayerische Rundfunk (BR) bajor tartományi közszolgálati televízió Report München című politikai magazinműsora.
A Report München honlapján szerdán közzétett riport szerint ingatlanügynökök a Balaton térségében arról számolnak be, hogy tavaly szeptember óta új jelenség tapasztalható a német ügyfelek körében: a menekülés a menekültek elől.
Egy ingatlanközvetítő azt mondta, hogy tíz német ügyfél közül nyolc a menekültek miatt akar kivándorolni Magyarországra.
A német kivándorlók értékelik, hogy a Balaton környékén nagy német közösség él, jó a klíma, hosszúak a nyarak és olcsó az élet. Újabban viszont az is számít nekik, hogy a magyar lakosság túlnyomórészt keresztény, és "alig vannak migránsok" - áll a riportról készített összefoglalóban, amely szerint a németek cserébe megbékélnek azzal, hogy Magyarország európai összevetésben a szegény tagállamok közé tartozik.
A műsor ugyanakkor bírálta a magyar menekültpolitikát, mondván, tavaly szeptemberben "menekültek ezrei rekedtek emberhez nem méltó körülmények között a magyar főváros szívében".

Csak a dolgozó, németül tudók kapnának határozatlan időre szóló tartózkodási engedélyt 

A javaslat a többi között arról is rendelkezik, hogy a közpénzből finanszírozott, közhasznú munka területén megteremtenek újabb százezerezer álláshelyet menedékkérőknek és menekülteknek.

A kormány szakítana azzal a gyakorlattal, hogy a menekültek öt év után automatikusan határozatlan időre szóló tartózkodási – azaz letelepedési – engedélyt kapnak, a tervezett új szabályozás szerint ilyen engedély csak a dolgozó és németül tudó menekülteknek jár.

"Nem akarunk párhuzamos társadalmakat és gettókat"
Németország nem akar párhuzamos társadalmakat és gettókat, ezért készítette el a kormány a menekültek integrációjáról szóló törvényjavaslatát - mondta Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter, aki kiemelte: most először készül integrációs törvény Németországban, ami "jelentős fordulópont".
A kormány tanult a múlt hibáiból, és el akarja kerülni a társadalmi feszültségek kialakulását, ezért megnyitja a lehetőséget a menekültügyi rendszer révén tartósan Németországban maradó emberek előtt, hogy hozzájáruljanak az ország fejlődéséhez, "de meg is követeljük tőlük" - tette hozzá.

óA kormány nem akar "szívóhatást" kiváltani a munkavállalási lehetőségeket szélesítő jogszabállyal, nem azt üzeni, hogy "gyertek mind ide, mert nagyon jól integrálunk mindenkit", hanem arra törekszik, hogy "hozzuk ki a legjobbat" a menekültválság miatt előállt helyzetből a tartósan Németországban maradó emberek és az egész társadalom számára - mondta a belügyminiszter.
A befogadó társadalom "ésszerű integrációs ajánlatokat" tesz mindazoknak, akik az üldözöttségük miatt tartósan az országban maradnak, és aki azt mondja, hogy ez felesleges vagy túl drága, mert a menekültek csak "vendégek egy időre", az "nem mond igazat", hiszen az integráció mindenkinek, befogadónak és befogadottnak is előnyös. Sikerének alapja a nyelv, a munka és az értékrend elfogadása, ezért a kormány ezen a három területen lép előre az új törvénnyel - mondta Thomas de Maiziere.

 A kormány a közhasznú munka területén létrehoz további 100 ezer álláshelyet mindazok számára, akik valószínűleg maradhatnak az országban, de még várnak menedékjogi kérelmük elbírálására. Ezek az úgynevezett egyeurós - egy euró órabért fizető - állások "a semmittevés alternatíváját" jelentik az érintetteknek, akik még nem léphetnek be a munkaerőpiacra, de a közhasznú tevékenység révén tapasztalatot szerezhetnek a munka németországi világának működéséről - mondta a tájékoztatón Andrea Nahles munkaügyi miniszter.
Az intézkedést főleg az indokolja, hogy a menekültek nem elsősorban a munkaerő-piaci esélyeik alapján választanak lakóhelyet, hanem annak alapján, hogy hol laknak ismerőseik, rokonaik, és úgy gondolják, hogy a legjobban a nagyvárosokban boldogulnak. Ez pedig városi nemzetiségi zárványok, munka nélkül tengődő menekültekből álló gettók kialakulásához vezethet - emelték ki a miniszterek.

A javaslat egy sor további elemet is tartalmaz a menekültek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjáról. Az ellenzéki pártok az egész csomagot elvetették, álláspontjuk szerint a kormány lusta munkakerülőnek állítja be a menekülteket, amivel az előítéleteket erősíti, ahelyett, hogy inkább a támogatásukra törekedne, például gondoskodna arról, hogy legyen elég tanár a nyelvi és integrációs kurzusokhoz.