Külföld

Békemenet Srebrenica emlékére

Oroszország megvétózta az ENSZ BT határozatát a népirtásnak nyilvánításról

Európa egyik legszörnyűbb mészárlására emlékezik mától szombatig több ezer demonstráló és nyolcvanöt külföldi delegáció a srebrenicai vérengzés 20. évfordulóján. Az orosz vétó miatt az ENSZ BT nem ismerte el népirtásként a történteket.

Srebrenica békemenet 20150709
Tízezer embert várnak a huszadik évfordulós menetelésre (Fotó: Reuters - Antonio Bronic)

Több ezren – egyes várakozások szerint tízezren – vesznek részt a tegnap indult srebrenicai békemenetben, amelynek három napja során az emlékezők száztíz kilométert tesznek meg gyalog. A menet reggel indult a boszniai Tuzla melletti Nezuk faluból, és péntek este érkezik meg a Srebrenicától északra fekvő Potocari faluban kialakított emlékhelyre, ahol szombaton megemlékezést tartanak. A résztvevők az ellenkező irányba járják végig azt az utat, amelyet a szerb csapatok elől Srebrenicából Tuzlába menekülő lakosság járt be egykor. A menet legfiatalabb tagja öt-, a legidősebb pedig hetvenöt éves, a menettel egy időben kerékpáros- és futómaratont is rendeztek, amelyen több mint 250 biciklis és harminc futó vesz részt.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják.

Oroszország tegnap megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt a brit határozatjavaslatot, amely népirtásként ítélte volna el a tömegmészárlást. A tervezet szövegét Kína és Oroszország is kifogásolta, mégis vitára bocsátották: végül négy tartózkodás mellett tíz igen és egy nem szavazatot kapott, s mivel Oroszország állandó tag, ezért el tudta buktatni a javaslatot. Vitalij Csurkin ENSZ-nagykövet szerint a tervezet „nem konstruktív, hanem konfrontatív és politikailag motivált. Előző nap Tomislav Nikolic szerb elnök II. Erzsébet brit királynőt levélben kérte, hogy London vonja vissza a javaslatot.