Bécs és Berlin rendkívüli uniós csúcs összehívását kezdeményezi

Szijjártó: Magyarország üdvözli a német javaslatterv egy részét
Magyarország üdvözli, hogy az európai menekültválsággal kapcsolatban megfogalmazott német javaslatok között kettő olyan is van, amelyet a magyar kormány is az első számú teendők közé sorol - hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek telefonon nyilatkozva kedden. Szijjártó Péter Sigmar Gabrielnek arra a négypontos javaslattervére reagált, amelyet a német alkancellár az Európai Unióra háruló bevándorlási nyomás hatékony kezelése érdekében vázolt fel.
Szijjártó Péter elmondta: Magyarország támogatja azt a német felvetést, hogy az unió nyújtson pénzügyi támogatást Törökországnak, valamint a Szíriával határos többi országnak a háborús övezetből menekülők ellátásához, elősegítve ezzel azt, hogy a menekülők a konfliktus lezárulásáig az otthonaikhoz minél közelebb maradhassanak.
A magyar kormány egyetért azzal is, hogy a menekültválság megoldásához elengedhetetlen a szíriai tűzszünet elérése, amely lényeges láncszeme az Európa körüli térség stabilizálásának. Szijjártó Péter szerint ahhoz, hogy a közel-keleti országban dúló polgárháború véget érjen, a világpolitika legnagyobb szereplőinek kell megállapodásra jutniuk, vagyis - mint rámutatott - az Egyesült Államoknak és Oroszországnak a tárgyalásokba történő bevonása nélkül nem tud létrejönni tartós tűzszünet.
A magyar külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra sem ért egyet azzal a német állásponttal, hogy Magyarország területén hot spotokat, azaz uniós menedékkérő-regisztrációs központokat kellene felállítani. Mint mondta, Magyarország nem frontország tekintettel arra, hogy minden olyan illegális bevándorló, aki a nyugat-balkáni útvonalon keresztül érkezik az országba, már áthaladt egy másik uniós tagállamon, jelesül Görögországon. Szijjártó Péter kiemelte: a magyar kormány visszautasítja azt a megközelítést, miszerint Görögország alkalmatlanságát úgy kellene feloldani, hogy kötelezettségeit Magyarországra hárítják. A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a dublini egyezmény értelmében az első belépési pontként szolgáló európai uniós országnak kell regisztrálnia a menekülteket, Athén azonban nem látja el ezt a feladatot. A magyar külügyminiszter szerint így ennek a helyzetnek a megoldásához Brüsszelnek létre kell hoznia egy olyan közös erőt, amely képes Görögország és ezáltal az Európai Unió külső határainak megvédésére. Mint hangsúlyozta, ez a leghatékonyabb válasz a bevándorlási válságra, "Magyarország pedig kész arra, hogy egy masszív felajánlást tegyen ebben a tekintetben" - tette hozzá.
Sigmar Gabriel javaslatterve szerint az uniós tagállamoknak 1,5 milliárd eurós (468 milliárd forintos) támogatást kellene nyújtaniuk Törökországnak és a Szíriával szomszédos országoknak, és ugyanilyen mértékű pénzügyi segítségre lenne szükség az Egyesült Államok és az arab országok részéről is.     A német alkancellár szükségesnek tartja továbbá, hogy a menekültek regisztrálására alakítsanak ki hot spotokat három országban, Olaszországban, Görögországban és Magyarországon, majd a nyilvántartásba vétel után történjen meg a menekültek elosztása. Sigmar Gabriel szerint diplomáciai erőfeszítéseket kell tenni a szíriai tűzszünet elérése érdekében, és a német alkancellár úgy látja, hogy "a megoldás kulcsa" nemcsak Moszkvában és Washingtonban, hanem Teheránban is van. Sigmar Gabriel ezenkívül fontosnak tartja a menekültválság kezeléséhez azt is, hogy a német szövetségi kormány további pénzügyi segítséget nyújtson a németországi alsóbb igazgatási szinteknek.

Csütörtökön fogja bejelenteni Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, hogy összehívja-e az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozóját a migrációs válság miatt. Ezt a lengyel politikus maga tudatta kedden az egyik népszerű közösségi oldalon.

Tusk világossá tette, hogy a tagállami vezetőkkel folytatott egyeztetések folyamán többen is kérték, hívjon össze rendkívüli csúcstalálkozót.

Ennek lehetősége már korábban is felmerült, a külügyminiszterek legutóbb, luxembourgi informális tanácskozásáról kiszivárgott információk szerint a német külügyminiszter is azon az állásponton volt, hogy soron kívüli uniós csúcsot kell tartani a migrációs válság miatt. Kedden Angela Merkel és az osztrák kancellár, Werner Faymann berlini tárgyalásukon szintén szorgalmazta, hogy a jövő héten tartsanak uniós csúcsot Brüsszelben.

Elemzők szerint Tusk korábban azért halogatta a döntést a csúcs összehívásáról, mert attól tartott, ha úgy hívja össze a csúcsértekezletet, hogy a tagállamok között gyakorlatilag áthidalhatatlanok az ellentétek, azzal többet árt, mint amennyit használ.

 Nem sokkal Donald Tusk bejelentését követően a tagállamok kormányait tömörítő miniszterek tanácsának soros elnökségét ellátó Luxemburg uniós nagykövetsége tudatta: szeptember 22-éreújabb rendkívüli belügyminiszteri tanácskozást hívnak össze a migrációs és menekültválság megvitatására.

Ezzel egy időben Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke azt közölte, hogy az EP szerdai brüsszeli plenáris ülésén javaslatot fog tenni arra, hogy az uniós parlament sürgősségi eljárással módosítsa a napirendet, vitassa meg az Európai Bizottság által előterjesztett javaslatot, amely a többi között további 120 ezer menekült áttelepítését célozná meg az uniós tagállamok között. Így az EP már csütörtökön délelőtt szavazhatna is a javaslatról - közölte Schulz.

Az uniós előírások értelmében a tagállamok kormányai csak azt követően dönthetnek hivatalosan a javaslatról, hogy az EP támogatását adja ehhez.

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény keddi sajtótájékoztatóján az egyik szóvivő úgy vélekedett, hogy a menetrend szerint október 8-án esedékes újabb belügyi tanácsülés előtt szükség lehet ilyen megbeszélésre. Ezt azonban az EU soros luxemburgi elnökségének jól elő kell készítenie.

A teljes körű megállapodás hiánya arra az európai bizottsági javaslatra vonatkozik, miszerint a korábbi 40 ezer fő mellett további 120 ezer menekültet vegyenek át - meghatározott kvóta alapján - a tagállamok a migrációs nyomásnak leginkább kitett országoktól. A 40 ezer főről szóló májusi bizottsági indítványban még csak Olaszország és Görögország, az újabban előterjesztett 120 ezres elképzelés szerint e két ország mellett Magyarország is a kedvezményezettek közé tartozna. 

Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekben illetékes görög EU-biztos kedden az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt csalódottságának adott hangot amiatt, hogy ez utóbbi javaslatot több tagállam elutasítja. Avramopulosz szerint az ügy az európai szolidaritás "töréstesztje".

Thomas de Maiziere német belügyminiszter egy tévényilatkozatban pénzügyi szankciókat szorgalmazott azon tagállamokkal szemben, amelyek elutasítják a kvótarendszert, az Európai Bizottság szóvivője azonban újságíróknak azt mondta, hogy ilyen intézkedésre nem lát uniós jogi eszközt.

"Ez nem tartozik az opciók közé, amelyeket jelenleg vizsgálunk" - tette hozzá.

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter tévényilatkozatban szólította fel szolidaritásra a visegrádi országokat a menekültek befogadását illetően. António Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa rendkívül csalódást keltőnek nevezte a hétfő esti rendkívüli uniós belügyminiszteri tanácskozás kimenetelét.

"További késedelem nélküli döntő megállapodásra van szükség a szükségletek ellátásához, és a szolidaritáson alapuló bátor közbelépésre a tagállamok mindegyikének részéről" - írta közleményében az UNHCR.

Melissa Fleming, a szervezet szóvivője emellett arról számolt be, hogy hétfőn rekordszámú, mintegy húszezer menekült lépte át Ausztria határát.

A világszervezettől független Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szóvivője pedig közölte, attól tartanak, hogy az Európai Unió döntésképtelensége újabb halálesetekhez fog vezetni az Égei-tengeren. Leonard Doyle szerint minél hosszabb ideig fog tartani az uniós döntéshozatal, annál nagyobb lesz a káosz, annál nagyobb lesz a Görögországra nehezedő teher, és annál több ember próbál meg elmenekülni Szíriából.

"Rendkívül káros hatása lesz a különböző (európai) kormányok által a határellenőrzés bevezetéséről szóló döntéseknek" - hangsúlyozta az IOM szóvivője. Az utóbbi napokban mások mellett Németország és Ausztria is bejelentette, hogy a menekültválság miatt ideiglenesen visszaállítja a határellenőrzést.

Az EU soros elnökségét betöltő Luxemburg arról számolt be, hogy az uniós tagállamok többségének belügyminiszterei hétfőn elvi megállapodásra jutottak az eddigi negyvenezren túl további százhúszezer menedékkérő elosztásáról a tagországok között, a tervet azonban nem támogatta mindenki. A javaslatot hivatalosan az október 8-ai belügyminiszteri ülésen fogadhatják el.

Az IOM közlése szerint az utóbbi néhány napban több mint hetven menekült fulladt vízbe az Égei-tengeren Törökország és Görögország között.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet legfrissebb jelentése szerint idén eddig mintegy négyszázhatvanötezren érkeztek a Földközi-tengeren keresztül Európába. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága arról számolt be, hogy az idén már kétezer-hétszáznál többen haltak meg a Földközi-tengeren át Európába igyekvő menekültek közül.