Barack Obama nem kér bocsánatot

Josh Ernest, a Fehér Ház szóvivője ugyanakkor egyelőre csak annyit mondott az úttal kapcsolatban, hogy a program nem végleges.

Arra az újságírói kérdésre, Obama nem gondolja-e, hogy Japán megérdemel formális bocsánatkérést az 1945. augusztus 6-án ledobott atombombáért, a sajtószóvivő határozott és egyértelmű nemmel válaszolt. „Nem, az elnök nem gondolja ezt” - felelte Josh Ernest. A kérdés nem először merül fel, amióta John Kerry - első amerikai külügyminiszterként - április közepén Hirosimában járt, és japán kollégájával, Kisida Fumióval együtt koszorút helyezett el a Béke Emlékparkban. Kerry a vizit alkalmával úgy nyilatkozott az amerikai sajtónak, hogy az élmény torokszorító volt, és okvetlenül kéri Obama elnököt is a látogatásra. „Hirosima mindannyiunkat emlékeztet arra, hogy háború idején milyen összetett és bonyolult döntéseket kell hozni, és arra is, hogy mit művel a háború az emberekkel, a közösségekkel, az egész világgal” - mondta Kerry az áprilisi látogatás utáni sajtóértekezletén. Obama elnök többször is felhozta, hogy szeretné felkeresni Hirosimát és az amerikai atomtámadás sújtotta másik japán várost, Nagaszakit is.

Macui Kadzumi hirosimai polgármester korábban azt mondta, amennyiben Obama úgy dönt, hogy felkeresi a várost, nem fogja őt arra kérni, hogy kérjen bocsánatot az atomtámadásért. „Mi természetesen számon akarjuk kérni ezt, de ez hetven éve történt, és a jövő generációinak ezen túl kell lépniük” - fogalmazott Kadzumi. A polgármester ugyanakkor azt szeretné, ha Obama nemcsak a hirosimai Békemúzeumot keresné fel, illetve virágokat helyezne el a létesítményhez csatlakozó park emlékművénél, hanem találkozna az atomtámadás túlélőivel is.

Amerikai elnök eddig sosem járt Hirosimában.

Atom, gőg, Hirosima

I am sorry – Obamának csupán csak ennyit kellene elmondania Hirosimában. Ennek nincs köze a világháborúhoz, ennek köze csak az emberi tisztességhez van. Hirosimában 90-166 ezer ember halt meg a támadást követő hónapokban, túlnyomórészt civilek, s generációk élete ment tönkre. Pearl Harborban a japán császári flotta amerikaiakat gyalázó tehetséggel katonákat támadott meg. A két dolog nemcsak mennyiségileg, hanem értékrendben sem hasonlítható össze. Ráadásul amikor az Amerikai Egyesült Államok ledobatta az atombombákat, akkor a japán háború már eldőlt. Ott nem Tokiónak, nem a császárnak, nem az utána gátlástalansággal igénybe vett japán nőknek üzentek, hanem Oroszországnak. Ez sem sikerült, amikor Truman Potsdamban odament Sztálinhoz, Sztálin már régen tudott mindent. De ez mind csak politika. A történészeket érdekelheti. A napi üzenete az, hogy a „szabad világ” pillanatnyi ura megvetéssel viszonyul 90-166 ezer ember halálához, semmi veszi őket, csupán csak azért, mert nem képes kimondani azt az egyszerű szót, hogy bocsánat. (MTGY)