Külföld
Az uniós–török alku megvalósításának java még hátra van
Merkel nem hazája érdekeinek megfelelően tevékenykedik egy német író szerint, Varsó is lerótta „tiszteletkörét” Ankarában
A migrációs válságról, azon belül az Európába irányuló szabályozatlan menekültáradat megfékezését célzó török–uniós egyezményről és biztonságpolitikai kérdésekről tanácskozott tegnap egynapos ankarai látogatásán a lengyel külügyminiszter Recep Tayyip Erdogan török államfővel, valamint Ahmet Davutoglu kormányfővel. Witold Waszczykowski tárgyalópartnereinek leszögezte, Lengyelország belátható időn belül az Európai Unió tagjaként szeretné látni Törökországot. Erdogan köszönetet mondott a lengyel külügyminiszternek a török csatlakozási törekvések támogatásáért, valamint „kivételesnek” nevezte a két ország közötti nagy múltú kapcsolatot.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke közben tegnap arról beszélt, hogy meredeken csökkent az Európai Unió határát illegálisan átlépők száma az Európai Unió és Törökország közötti migrációs egyezmény életbe lépése óta. A megállapodás március 20-i életbe lépése óta 5847 menedékkérő érkezett Törökországból a görög szigetekre, az azt megelőző három hétben viszont 26 878. Az értékelésben ugyanakkor figyelmeztettek, hogy a helyzet megszilárdításához, valamint a menedékkérők visszatoloncolását és áttelepítését célzó műveletek összehangolt kivitelezéséhez további erőfeszítésekre lesz szükség. Mint írták: a „végrehajtás nagyobbik része még előttünk áll”.
Az egyik legismertebb német közíró, Thilo Sarrazin új könyvében úgy vélekedik: Angela Merkel német kancellár nem a német érdekeknek megfelelően tevékenykedik, szemléletmódja „internacionalista”. Merkel a tömegesen érkező menedékkérők regisztrációját és elhelyezését állította a közéleti viták középpontjába, amikor kiadta a Megoldjuk! (Wir schaffen das!) jelszót, és ezzel elterelte a figyelmet a sokkal fontosabb kérdésekről, mindenekelőtt arról, hogy „mennyire jók (vagy rosszak)” az érkezők társadalmi, kulturális és munkaerő-piaci beilleszkedési kilátásai.
Hozzátette, hogy a menekültek döntő többsége muzulmán, és olyan afrikai vagy közel-keleti országból érkezik, ahol alacsony az oktatás színvonala, „kognitív profiljuk” pedig a már Európában élő muzulmán bevándorlókéra hasonlít. Így feltételezhető, hogy az oktatási rendszerben nyújtott teljesítményüket, munkaerő-piaci integrációjukat tekintve is hasonló fejlődési pályát futnak be – írta.
Erdogan sértegetésére írt ki verspályázatot a Spectator
Tiltakozik az Erdogan török elnököt versben sértegető német humorista perbe fogása ellen – írta Douglas Murray, a liberális demokrácia eszméinek globális terjesztése céljával alakult londoni szellemi műhely, a Henry Jackson Society igazgatóhelyettese. Murray egyúttal vezető publicista a The Spectator brit konzervatív lapnál, amely most pályázatot írt ki olyan versekre, amelyek „a lehető legmocskosabb, legsértőbb” módon támadják a török államfőt. A pályázat előnyben részesített műfaja az ötsoros angol versforma, a limerick, mivel bármiféle olyan sértés, amely „egyáltalán szóra érdemes”, általában belefér „e gyönyörű, finom versforma” öt sorába. Murray nem talált szponzorokat a pályázók díjazására, ám a magazin egyik olvasója felajánlott ezer fontot (390 ezer forintot) a legjobbnak ítélt limerick szerzőjének.
(ŐM)