Orosz harci gépek kedden ismét elkezdték hevesen bombázni a kelet-szíriai Aleppónak a lázadók kezén lévő kerületeit, miután napokig viszonylagos nyugalom volt a városban - közölte a lázadók egyik vezetője és egy aktivistahálózat.
Törökország Oroszországtól vásárolhat légvédelmi rendszer
Ankara közel egy évvel ezelőtt visszamondta a légvédelmi rakétarendszerre kiírt, és 2013-ban nyertesnek nyilvánított kínai pályázatot. A török légvédelmi rendszer kiépítésére korábban az Egyesült Államok és európai országok is nyújtottak már be ajánlatot, és a kínaiak győzelmét felháborodással fogadták, mondván: Törökország azért mégis NATO-tagállam, amelynek haditechnikája összeilleszthető kell hogy legyen a többi tagállam felszerelésével. Recep Tayyip Erdogan török, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfői isztambuli találkozójukon egyetértettek abban, hogy ismét erős gazdasági kapcsolatokat szeretnének kialakítani. Az orosz államfő megjegyezte, hogy a védelmi iparban is kész együttműködni Törökországgal. Az NTV kiemelte: Ankara légvédelem tekintetében nem akar függő helyzetbe kerülni, a technológiát akarja megvenni és a rendszert maga használni. A másik félnek először el kell fogadnia a feltételeket - világított rá a hírtelevízió.
A heves légicsapások főleg Busztan al-Kaszr negyedet érik - mondta a Reuters hírügynökség tudósítójának a Fastakim lázadószervezethez tartozó Zakaria Malhifdzsi.
A kiújult orosz légitámadás tényét megerősítette az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű, londoni székhelyű aktivistahálózat.
Iraki menekülteket helyeztek át Szíriából az iraki Kurdisztánba
A menekültek az észak-iraki Moszulból származnak, és több mint két évet töltöttek a szíriai Al Hol táborban. Pár héttel korábban 700 hasonló menekültet juttattak vissza onnan Irakba az ENSZ-szel és civil szervezetekkel együttműködve. A rászorulók orvosi segítséget kaptak és élelmiszerrel látták el őket. Al Holból rövidesen kimentik a még ott maradtakat - mondta az iraki Ninive tartomány tanácsának egyik tagja.
Az Iszlám Állam 2014 júniusában foglalta el Moszult, és kikiáltotta a kalifátust a Szíriában és Irakban alávetett területeken. A szélsőségesek elől sok ezren elmenekültek. Az iraki hadsereg a nagyváros visszafoglalására készül még az év vége előtt. Az újabb hadművelet valószínűleg ismét menekülthullámot indít el.
Johnson: Oroszország azt kockáztatja, hogy páriaállammá válik
Boris Johnson, britt külügyminiszter a szíriai helyzetről a londoni alsóházban tartott keddi vitanapon kijelentette: minden bizonyíték arra vall, hogy Oroszországot terheli a felelősség az Aleppóba indított segélyszállítmányok konvojait ért légitámadásokért. Johnson nevek említése nélkül hozzátette: nagyon szeretné, ha "azok az emberek", akik e támadásokért felelősek, a nemzetközi büntetőtörvényszék elé kerülnének.
Közölte: szeretné azt is, ha ezúttal a londoni orosz nagykövetség előtt lennének tüntetések. "Hol van ilyenkor a Stop the War Coalition?" - tette fel a kérdést, arra a háborúellenes szervezetre utalva, amely rendszeresen tart demonstrációkat brit és egyéb nyugati katonai beavatkozások ellen.
A brit külügyminiszter ugyanakkor elvetette azt az ötletet, hogy a nyugati szövetségeseknek repüléstilalmi övezetet kellene létrehozniuk Szíriában az orosz légitámadások megakadályozására. "Ezt nem tudjuk vállalni, hacsak nem állunk készen arra, hogy lelőjük a repüléstilalmat megsértő repülőgépeket és helikoptereket. Nagyon gondosan mérlegelni kell ennek következményeit" - fogalmazott alsóházi felszólalásában Johnson.
Ezzel az állásponttal egyetértett a legnagyobb ellenzéki parlamenti erő, a Munkáspárt árnyékkormányának külügyminiszter-jelöltje, Emily Thornberry is, aki a kedd estébe nyúló vitanap után a BBC-nek kijelentette: az általa hallott szakértői vélemények szerint "egyetlen rossz döntés" elég ahhoz, hogy háborús helyzet alakuljon ki az Egyesült Államok és Oroszország között, és ezt minden körülmények között el kell kerülni.
A repüléstilalmi övezet gondolatát a keddi alsóházi vitát kezdeményező konzervatív párti képviselő, Andrew Mitchell vetette fel bevezető felszólalásában. Mitchell még a parlamenti vita előtt a BBC rádiónak kijelentette: senki nem akar tűzharcot Oroszországgal, senki nem akar orosz harci repülőgépeket lelőni, de a nemzetközi közösség felelőssége a civil lakosság védelme, és ha ez azt jelenti, hogy "védelmi jelleggel szembeszállunk az orosz légi tűzerővel az ártatlan civilek érdekében, azt meg kell tennünk".
Mitchell szerint a Szíriában végrehajtott orosz légi hadműveletek ahhoz a támadáshoz hasonlatosak, amelyet a náci Németország légiereje hajtott végre a spanyolországi polgárháború idején, 1937-ben Guernica városa ellen, másfélezernél több polgári lakost megölve.
Oroszország londoni nagykövete kedd este Twitter-üzenetben reagált a vitanapon elhangzottakra. Alekszandr Jakovenko szerint Oroszország tevékenységének mérlege több ezer szíriai falu felszabadítása, és több ezer tonna humanitárius segély eljuttatása. "Nagy-Britannia mit tud felmutatni?" - tette fel a kérdést a londoni orosz nagykövet.
A diplomáciai képviselet Twitter-oldalán egy nem sokkal korábbi üzenetben az áll, hogy Oroszország nem az aleppói gyerekek megmentését vétózta meg, hanem azt, hogy Szíriában is megismétlődjenek a Líbiában történtek. Az üzenet az ENSZ Biztonsági Tanácsában az aleppói bombázások leállítására francia kezdeményezésre előterjesztett határozattervezet hétvégi orosz vétójára, illetve a Líbiában végrehajtott nyugati katonai intervencióra utalt.
