Külföld
Az autonómia vonzza a kurdokat Moszkvába
Washington biztonsági zónákat hozna létre a menekülteknek Szíriában és a környező államokban
Néhány napon belül Donald Trump arra utasítja a Pentagont és az amerikai külügyminisztériumot, hogy három hónapon belül készítsen elő egy tervet, amelynek értelmében biztonsági övezeteket alakítanának ki a menekülteknek Szíriában és a környező államokban. Az amerikai elnök az ABC hírcsatornának adott, szerdán sugárzott interjúban kijelentette, „abszolút biztos”, hogy biztonsági övezeteket hozat létre Szíriában. Szavai szerint „Európa óriási hibát követett el, amikor megengedte”, hogy migránsok milliói jussanak el Németországba és a kontinens más országaiba. Az elnök „katasztrófának” nevezte az Európában történteket, és hangsúlyozta: nem kívánja megengedni, hogy hasonló az Egyesült Államokban is megtörténjen. A Reuters hírügynökség birtokába jutott dokumentum szintén azt támasztja alá, hogy a külügyi és a védelmi minisztériumnak a rendelet keltezésétől számított kilencven napon belül elő kell készítenie a tervezetet.
Trump nyilatkozatára reagálva Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő elmondta, „fontos, hogy Washington ne súlyosbítsa a menekültek helyzetét. Ki kellene számítani a lehetséges következményeket” egy biztonsági zóna létrehozásával kapcsolatban – tette hozzá. Elmondta azt is, hogy a kérdésben az amerikaiak nem konzultáltak velük.
Közben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter mára meghívta Moszkvába a szíriai kurdok politikai szárnyának, a Demokratikus Unió Pártjának (PYD) képviselőit. A szíriai kurdok képviselői nem vettek részt a hét elején megtartott, orosz–török–iráni kezdeményezésű asztanai béketárgyalásokon, méghozzá amiatt, mert Ankara ellenezte ezt, terroristának tartván a kurd szervezeteket. A tárgyalásokat Lavrov „meglehetősen jónak” nevezte, ugyanakkor tény, hogy azok kedden kézzelfogható eredmény nélkül, zárónyilatkozat kiadásával fejeződtek be, amely szerint Törökország, Oroszország és Irán „befolyásukat latba vetve” fogják garantálni a szíriai tűzszünet betartását.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a kurdokon kívül más csoport eleget tesz-e a meghívásnak. Korábban Moszkvába még soha nem hívtak olyan szíriai ellenzéki csoportokat, amelyek valamekkora területet ellenőrzésük alatt tartanak a háború dúlta arab országban. Moszkva egyébként Asztanában átadott egy alkotmánytervezetet, amely szerint a kurdok autonómiát kapnának Szíriában, de az ország megőrizné egységes nemzetállami jellegét.
Tulsi Gabbard hawaii demokrata képviselő közben saját költségen hét napot töltött Libanonban és Szíriában, „tényfeltáró” útját összegezve pedig úgy nyilatkozott: eljött az ideje, hogy az Egyesült Államok véget vessen annak az „illegális háborúnak”, amelyet Szíriában folytat. Gabbard elmondása szerint számos civillel, vallási vezetővel és személyesen Bassár el-Aszad szíriai elnökkel is beszélt útja során, hogy közvetlenül az érintett emberektől hallhassa az igazságot. Ezek alapján azt mondta, hogy a helyiek közül sokan úgy vélik, hogy az eredetileg békés szíriai felkelést a Szaúd-Arábia, Törökország és az Egyesült Államok által támogatott Iszlám Állam sodorta a jelenlegi formájába. Az amerikai narratívával szemben a helyiek ráadásul nem tesznek különbséget a „mérsékelt ellenzék” és a dzsihadisták között.
Trump nyilatkozatára reagálva Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő elmondta, „fontos, hogy Washington ne súlyosbítsa a menekültek helyzetét. Ki kellene számítani a lehetséges következményeket” egy biztonsági zóna létrehozásával kapcsolatban – tette hozzá. Elmondta azt is, hogy a kérdésben az amerikaiak nem konzultáltak velük.
Közben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter mára meghívta Moszkvába a szíriai kurdok politikai szárnyának, a Demokratikus Unió Pártjának (PYD) képviselőit. A szíriai kurdok képviselői nem vettek részt a hét elején megtartott, orosz–török–iráni kezdeményezésű asztanai béketárgyalásokon, méghozzá amiatt, mert Ankara ellenezte ezt, terroristának tartván a kurd szervezeteket. A tárgyalásokat Lavrov „meglehetősen jónak” nevezte, ugyanakkor tény, hogy azok kedden kézzelfogható eredmény nélkül, zárónyilatkozat kiadásával fejeződtek be, amely szerint Törökország, Oroszország és Irán „befolyásukat latba vetve” fogják garantálni a szíriai tűzszünet betartását.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a kurdokon kívül más csoport eleget tesz-e a meghívásnak. Korábban Moszkvába még soha nem hívtak olyan szíriai ellenzéki csoportokat, amelyek valamekkora területet ellenőrzésük alatt tartanak a háború dúlta arab országban. Moszkva egyébként Asztanában átadott egy alkotmánytervezetet, amely szerint a kurdok autonómiát kapnának Szíriában, de az ország megőrizné egységes nemzetállami jellegét.
Tulsi Gabbard hawaii demokrata képviselő közben saját költségen hét napot töltött Libanonban és Szíriában, „tényfeltáró” útját összegezve pedig úgy nyilatkozott: eljött az ideje, hogy az Egyesült Államok véget vessen annak az „illegális háborúnak”, amelyet Szíriában folytat. Gabbard elmondása szerint számos civillel, vallási vezetővel és személyesen Bassár el-Aszad szíriai elnökkel is beszélt útja során, hogy közvetlenül az érintett emberektől hallhassa az igazságot. Ezek alapján azt mondta, hogy a helyiek közül sokan úgy vélik, hogy az eredetileg békés szíriai felkelést a Szaúd-Arábia, Törökország és az Egyesült Államok által támogatott Iszlám Állam sodorta a jelenlegi formájába. Az amerikai narratívával szemben a helyiek ráadásul nem tesznek különbséget a „mérsékelt ellenzék” és a dzsihadisták között.