Fotókiállítás nyílt hétfőn az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc emlékére az amerikai Kongresszus egyik épületében.
A kiállítást Szemerkényi Réka, Magyarország washingtoni nagykövete nyitotta meg, majd - két amerikai-magyar szervezet képviselőjének megszólalása után - beszédet mondott Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, Horváth János, aki 2005 és 2015 között a magyar törvényhozás rangidős politikusa volt, Megyesy Jenő, Orbán Viktor miniszterelnök külpolitikai tanácsadója, és Marion Smith, a Kommunizmus Áldozatainak Emléke Alapítvány igazgatója.
Seszták Miklós miniszter 1956 történelmi jelentőségét méltatta, kiemelve egyebek között, hogy a magyar '56 adott muníciót és ihletet a lengyel '68-nak is, és annak ellenére, hogy elbukott és Magyarország szovjet megszállás alá került, az '56-os szabadságharc történelemfordító esemény volt.
Horváth János volt kisgazda politikus, aki 1956 után elhagyni kényszerült az óhazát, s az Egyesült Államokban élt és egyetemen tanított, személyes élményeit idézte fel, csakúgy, mint Megyesy Jenő, a magyar kormányfő külpolitikai főtanácsadója.
A főtanácsadó szintén "56-os": szüleivel kényszerült menekülni Budapestről. Az egyébként denveri ügyvédként ismertté vált - és a magyar ügyet jótékonysági akcióival éveken keresztül szolgáló - Megyesy Jenő azt is felelevenítette, hogy a szüleivel éjjel hogyan indultak neki a határnak egy taxival, hogyan leltek menedékre egy parasztgazdánál, majd menekültként mi és hogyan történt velük a bécsi táborban. Mint elmondta: a család szabadságot és lehetőségeket kapott Amerikában, s az új életet Oklahomában kezdte el.
Marion Smith, a Kommunizmus Áldozatainak Emléke Alapítvány igazgatója a fiatal amerikai szemével láttatta a magyar '56-ot, és Örkény Istvánt idézte: Budapest belvárosában, a Kossuth téren a golyólyukak a falban arra emlékeztetnek, hogy Budapest nemcsak egy város, hanem "a hősiesség jelképe".
A történész Marion Smith - csodásnak nevezve a vasárnap az új washingtoni magyar nagykövetség épülete előtt felavatott Pesti srác szobrot - hangsúlyozta, hogy '56 után lelepleződött a világ előtt is a szocialista utópia igazi természete, s csak azok állíthatták azt, hogy a marxizmus a nyomorúságon kívül mást is adott, akik szándékosan nem vettek tudomást a rendszer brutális természetéről. Marion Smith hangsúlyosan elevenítette fel azt is, hogy a kommunista rezsim Magyarországon hogyan üldözte a keresztény egyházakat és általában a vallásos hitet, és hősiesnek - és mártíromságnak - nevezte sok magyar vallási vezető kiállását az üldöztetések idején. Név szerint Mindszenty József bíborost és Márton Áron püspököt említette. "Az emberi szellem erejét nem lehet könnyen összeroppantani" - szögezte le a történész. Majd utalt arra, hogy a mai ifjabb nemzedékek feladata a kommunizmus megértése és az emlékezés a halált hozó ideológia áldozataira. Ez szerinte ma sürgetőbb, mint valaha.
A New York-i ENSZ-palotában emlékezett a magyar misszió
A New York-i magyar ENSZ-misszió, történetében először, a kerek évfordulóra való tekintettel a világszervezet palotájában emlékezhetett meg az 1956-os forradalomról és szabadságharcról. A magyar misszió az 1956-os emlékbizottsággal együttműködve tartotta meg az ünnepi megemlékezést hétfőn, s a csaknem 300 vendég között jelen voltak a 193 ENSZ-tagállam nagykövetei, a világszervezet vezetői, valamint New York város politikai és művészeti életének képviselői. Az ünnepséget Mikola István biztonságpolitikáért és nemzetközi együttműködésért felelős külügyi államtitkár nyitotta meg, majd Bogyay Katalin ENSZ-nagykövet köszöntötte az egybegyűlteket.
Mikola István a szabadságharcot méltatva kiemelte, hogy Magyarország az a nemzet, amely számára különösen értékes a szabadság, s a magyarok igazán tudják, hogy ez mit jelent, hiszen történelmük során sokszor kellett megküzdeniük érte. "Ez az egyik oka, hogy szószólói lettünk annak: minden nemzetnek joga van döntenie a saját önállóságáról és a sorsáról" - hangsúlyozta. Benjamin Franklint, az Egyesült Államok egyik alapító atyját idézve a nemzetközi együttműködés fontosságáról beszélt, kitérve korunk globális problémáira, a migrációra is. Felhívta a figyelmet arra, hogy félrevezető lehet mindenfajta párhuzam a jelenlegi migrációs válság és az 1956-os magyar menekülthullám között. Viszont leszögezte: Magyarország szeretné aktívan kivenni részét a globális menekültválság megoldásából, s ezt a megoldást a fenntartható fejlődés megvalósításában látja, amit az ENSZ is célul tűzött ki.
A vendégeket köszöntő beszédében Bogyay Katalin - Bibó Istvánnak, a Nagy Imre-kormány államminiszterének a segélykérő szavait idézve - emlékeztetett arra, hogy a forradalom és szabadságharc leverésekor az ENSZ Biztonsági Tanácsa képtelen volt időben és megfelelően olyan döntést hozni, amellyel biztosította volna hazánk szabadságát. A nagykövet részletesen felidézte a korabeli eseményeket, és beszámolt azokról az új keletű kutatásokról, amelyek '56 ügyéről folynak az ENSZ-ben és a Columbia Egyetemen. Hangsúlyozta, hogy az ENSZ főtitkársága magyar kérésre éppen e történelmi jelentőségű évben tette lehetővé a magyar forradalommal kapcsolatos, több mint 400 oldalnyi dokumentum titkosításának feloldását és kutathatóságát. Beszédében egyúttal javaslatot tett arra, hogy digitalizálják az ENSZ-nek az 1956-os forradalommal kapcsolatos archívumát, és tegyék hozzáférhetővé a világszervezet honlapján.
Az ünnepi rendezvény díszvendégeként Lady Valerie Solti - Sir George Solti (Solti György) özvegye - mondott beszédet, amelyben felhívta a figyelmet a művész által még az ENSZ fennállásának 50. évfordulójára létrehozott World Orchestra for Peace máig érvényes üzenetére. A zenekart Sir George Solti a világ minden tájáról érkező zenészekből hozta létre, s ezzel akart példát mutatni a világ politikusainak arra: milyen a valódi nemzetközi együttműködés. Beszédében Lady Solti kiemelte, hogy a magyarokban a legnagyobb nehézségek közepette is mindig erős volt a túlélési ösztön, és hangsúlyozta azt is, hogy elengedhetetlenül szükségesnek tartja a magyar nyelv, kultúra és tudomány védelmét.
