Külföld
Az Iszlám Állam őrültjeitől tartanak az atomhatalmak
Barack Obama: Moszkva visszavetette a leszerelést
A világ konkrét lépéseket tett az atomterrorizmus megakadályozására, de még mindig fennáll az esélye, hogy terroristák nukleáris támadást hajtanak végre – figyelmeztetett Barack Obama amerikai elnök pénteken a washingtoni atomcsúcs záróbeszédében, amelyben kitért az észak-koreai nukleáris törekvések jelentette fenyegetésre, a nukleáris leszerelés orosz fegyverkezési törekvések miatt lelassult folyamatára és az Iránnal kötött nukleáris megállapodással kapcsolatos további teendőkre is.
Obama emlékeztetett arra, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet régóta nukleáris anyagok beszerzésére törekszik, és „a párizsi és a brüsszeli merényletekben érintett személyek filmre vették egy nukleáris létesítmény tisztségviselőjét”. Az amerikai elnök szerint kétségtelen az is, hogy ha az Iszlám Állam „őrültjei” nukleáris fegyverhez jutnának, felhasználnák arra, hogy a lehető legtöbb emberrel végezzenek.
Záró sajtóértekezletén az elnök kitért a Japánban felhalmozott hatalmas mennyiségű nukleáris anyag kezelésével kapcsolatos amerikai programra, nyomatékosította ugyanakkor, hogy Észak-Korea törekvései „jelentik a legközvetlenebb aggodalmakat mindannyiunk számára”.
Az indiai szubkontinensen és a Koreai-félszigeten még bőven van tennivaló az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására – hívta fel a figyelmet. Obama Oroszországot illetően megjegyezte: Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az az igyekezete, hogy a hadsereget továbbfejlessze akár a gazdaság visszaesése árán is, visszavetette a nukleáris leszerelés következő szakaszát. „Én támogatnám, hogy csökkentsük tovább nukleáris arzenálunkat” – jelentette ki az amerikai elnök. A nukleáris biztonságról szóló nemzetközi csúcsértekezlet záró délutánján a résztvevők közös nyilatkozatban kötelezték el magukat ismét az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása mellett.
A csúcson összegyűlt több mint ötven állam- és kormányfő az elfogadott záródokumentumban ugyanakkor bejelentette, hogy az idei volt az utolsó atomcsúcs. A mostani volt a negyedik ilyen konferencia, a kétévenként sorra került csúcsértekezletek ötletét még 2009-ben Barack Obama vetette fel abban a bevallott reményben, hogy elnökségének egyik „öröksége” az atomfegyverektől mentesebb világ lesz. A washingtoni atomcsúcson viszont kontaktcsoport alakult, amely felügyeli és koordinálja a csúcstalálkozón vállaltak végrehajtását.
Magyarország a csúcsértekezleten a kibernetikai védelem fejlesztését vállalta – tájékoztatta a távirati irodát Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki a washingtoni magyar küldöttség vezetését péntek délután vette át Orbán Viktor miniszterelnöktől.
A csúcs munkáját és a magyar részvételt összegezve a miniszter az MTI-nek elmondta: a világnak ma a valaha volt legbrutálisabb terrorfenyegetéssel kell szembenéznie, hiszen az Iszlám Állam szervezete, az al-Kaida és az elsősorban Afrikában aktív Boko Haram globális terrorhálózatot hozott létre. Ezért alapvető kérdés a fokozott figyelem, az ellenőrzés és az azonnali cselekvés – fűzte hozzá a miniszter, aki szerint minden korábbinál éberebbnek kell lenni.
Ugyanakkor Magyarország már eddig is sok mindent tett, ha úgy tetszik, sok feladatot elvégzett – fejtette ki. Felszámolta például a magas fokon dúsított uránból felhalmozott készletét, megerősítette a hasadóanyagok biztonságát, és az elmúlt években harminchat sugárzásmérőt telepített a határokra, továbbá a magyar postát is felszerelte sugárzásmérő készülékekkel – sorolta. „Magyarország nukleáris szempontból fejlett, biztonsági rendszere pedig kiváló” – foglalta össze a miniszter a hazánkról kialakult képet és értékelést.
Obama emlékeztetett arra, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet régóta nukleáris anyagok beszerzésére törekszik, és „a párizsi és a brüsszeli merényletekben érintett személyek filmre vették egy nukleáris létesítmény tisztségviselőjét”. Az amerikai elnök szerint kétségtelen az is, hogy ha az Iszlám Állam „őrültjei” nukleáris fegyverhez jutnának, felhasználnák arra, hogy a lehető legtöbb emberrel végezzenek.
Záró sajtóértekezletén az elnök kitért a Japánban felhalmozott hatalmas mennyiségű nukleáris anyag kezelésével kapcsolatos amerikai programra, nyomatékosította ugyanakkor, hogy Észak-Korea törekvései „jelentik a legközvetlenebb aggodalmakat mindannyiunk számára”.
Az indiai szubkontinensen és a Koreai-félszigeten még bőven van tennivaló az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására – hívta fel a figyelmet. Obama Oroszországot illetően megjegyezte: Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az az igyekezete, hogy a hadsereget továbbfejlessze akár a gazdaság visszaesése árán is, visszavetette a nukleáris leszerelés következő szakaszát. „Én támogatnám, hogy csökkentsük tovább nukleáris arzenálunkat” – jelentette ki az amerikai elnök. A nukleáris biztonságról szóló nemzetközi csúcsértekezlet záró délutánján a résztvevők közös nyilatkozatban kötelezték el magukat ismét az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása mellett.
A csúcson összegyűlt több mint ötven állam- és kormányfő az elfogadott záródokumentumban ugyanakkor bejelentette, hogy az idei volt az utolsó atomcsúcs. A mostani volt a negyedik ilyen konferencia, a kétévenként sorra került csúcsértekezletek ötletét még 2009-ben Barack Obama vetette fel abban a bevallott reményben, hogy elnökségének egyik „öröksége” az atomfegyverektől mentesebb világ lesz. A washingtoni atomcsúcson viszont kontaktcsoport alakult, amely felügyeli és koordinálja a csúcstalálkozón vállaltak végrehajtását.
Magyarország a csúcsértekezleten a kibernetikai védelem fejlesztését vállalta – tájékoztatta a távirati irodát Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki a washingtoni magyar küldöttség vezetését péntek délután vette át Orbán Viktor miniszterelnöktől.
A csúcs munkáját és a magyar részvételt összegezve a miniszter az MTI-nek elmondta: a világnak ma a valaha volt legbrutálisabb terrorfenyegetéssel kell szembenéznie, hiszen az Iszlám Állam szervezete, az al-Kaida és az elsősorban Afrikában aktív Boko Haram globális terrorhálózatot hozott létre. Ezért alapvető kérdés a fokozott figyelem, az ellenőrzés és az azonnali cselekvés – fűzte hozzá a miniszter, aki szerint minden korábbinál éberebbnek kell lenni.
Ugyanakkor Magyarország már eddig is sok mindent tett, ha úgy tetszik, sok feladatot elvégzett – fejtette ki. Felszámolta például a magas fokon dúsított uránból felhalmozott készletét, megerősítette a hasadóanyagok biztonságát, és az elmúlt években harminchat sugárzásmérőt telepített a határokra, továbbá a magyar postát is felszerelte sugárzásmérő készülékekkel – sorolta. „Magyarország nukleáris szempontból fejlett, biztonsági rendszere pedig kiváló” – foglalta össze a miniszter a hazánkról kialakult képet és értékelést.