Külföld

Az Európai Parlamentben mondta el a történetét Tóásó

A Bolívíai eseményeket törvénytelen kivégzésnek minősítette

Bolíviai rabságának történetét mondta el Brüsszelben, az Európai Parlementben Tóásó Előd. A vádalkuval kapcsolatban kijelentette: azért fogadta el, mert ő is ember.

toaso_gyors_CSS_3.JPG

A vádalkuról elmondta, hogy azért fogadta el, mert ő is ember, feladta, ki akart jutni a börtönből. Így fegyveres felkelésért öt év tíz hónapot kapott, amit már letöltött, terrorizmusért pedig nem ítélték el. Tóásó most az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróságon és Bizottságnál keresi az igazát és próbálja tisztázni a meggyilkoltak és fogva tartottak nevét. "Amikor Bolíviába mentem, azt sem tudtam, ki az elnök" - mondta Tóásó, aki ellen az eredeti vád az volt, hogy összeesküvésben vett részt, hogy merényletet kövessenek el az államfő, Evo Morales ellen.

A meghallgatáson Michael Martin Dwyer édesanyja is ott volt, aki a könnyeivel küzdve mesélt fiáról. Elmondta azt is, hogy azt sem gondolta volna, hogy Tóásó hazatér. "2009. április 16-án a bolíviai állami rendőrség meggyilkolta Michaelt, és ő már soha nem térhet haza" - mondta az anya, aki szerint fia nem volt politikus alkat, és egyetlen lövéssel ölték meg, amely a szívét érte. Caroline Dwyer úgy tudja, hogy a bizonyítékok szerint fia nem vehetett részt egy harminc perces lövöldözésben, ahogy azt a bolíviaiak állítják. Átlátható nemzetközi vizsgálatot szeretne. Az asszony szerint ami a fiával történt az az élethez való jog lábbal tiprása. "(Michael) ártatlan áldozat, és azt szeretném, ha a gyilkosai megbűnhődnének" - mondta szinte sírva Brüsszelben a huszonnégy évesen agyonlőtt ír férfi anyja.

A meghallgatáson Lukács Csaba, a Magyar Nemzet munkatársa is részt vett, aki baptista segélymunkásként jutott be a börtönbe Tóásóhoz. Ő őrült dolognak nevezte, hogy az EU pénzzel támogatja Bolívia igazságügyi reformját, s közben eltűri, hogy állampolgárait megölik és saját törvényeikkel is szembemenve fogva tartják a bolíviaiak.

Tőkés László, a rendezvény szervezője úgy vélte, hogy ha Bolívia ismét napirendre kerül az EP-ben, akkor fel kell hozni az emberi jogok kérdését.

A szintén fideszes Gál Kinga EP-képviselő - aki annak az EP-határozatnak az egyik beterjesztője volt, amely tisztességes eljárást követelt Tóásónak és társainak, és elmarasztalta Bolíviát - elmondta, hogy véget nem érő történetnek tűnt a bolíviai foglyok megpróbáltatása, csak remélni lehetett, hogy az ügy gyorsan véget ér, sok álmatlan éjszakát okozott.