Az Eurócsoport az éjjel nem oldotta meg a görög válságot

Moszkva közvetlen energiaszállítást fontolgat
Oroszország tanulmányozza annak lehetőségét, hogy közvetlen energiaszállítással támogassa Görögország gazdaságának talpra állítását - közölte Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter vasárnap, hozzátéve: Moszkvának az a szándéka, hogy az energetikai együttműködés kibővítésének révén támogassa a görög gazdaság fellendítését. Ezért Oroszország jelenleg vizsgálja annak lehetőségét, hogy a közeljövőben közvetlenül szállítsanak energiahordozó nyersanyagokat a dél-európai országba. A miniszter azt nem közölte, hogy milyen energiahordozókról van szó. Mindössze annyit mondott, hogy minisztériuma arra számít, pár héten belül megállapodnak a görög féllel.
Oroszország többször is támogatásáról biztosította Görögországot. A két ország június 19-én elvi megállapodást írta alá, miszerint kétmilliárd eurós beruházással meghosszabbítják a Török Áramlat gázvezetéket, amelyet korábban csak a török-görög határig terveztek kiépíteni. Az ehhez szükséges forrásokat alapvetően az orosz fél biztosítja.

Alexander Stubb finn pénzügyminiszter, akinek kormánya az éjszaka folyamán sajtóértesülések szerint elzárkózott attól, hogy Athén újabb mentőcsomagot kapjon, elmondta: senki sem akadályozza a megállapodást, viszont Helsinki nem tartja elegendőnek a görögök által előterjesztett biztosítékokat, bizonyítékra van szükségük ahhoz, hogy az ígért reformok meg is valósulnak. Stubb rámutaott, hogy az eurózóna egésze és Görögország finanszírozására is tekintettel kell lenni, figyelembe kell venni az államadósság fenntarthatóságát és alapvető költségvetési kérdéseket egyaránt.
"Nagyon messze vagyunk attól, hogy a kellő feltételek teljesüljenek" - húzta alá Stubb, aki egy tizes skálán 3 és 4 közé saccolta az egyeztetések jelenlegi eredményességét.
Valdis Dombrovkis, az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke elmondta, hogy a tárgyalások nagyon bonyolultak, és "viszonylag valószínűtlennek" tartja, hogy az Eurócsoport felhatalmazást adjon a bizottságnak, hogy egy újabb, harmadik mentőprogram részleteit kitárgyalja Athénnal.
Harisz Georgiadesz ciprusi pénzügyminiszter az elmúlt fél évet elpocsékolt időnek nevezte, ugyanakkor kijelentette, hogy számára a Grexit határozottan nincs napirenden.
Az olasz pénzügyminiszter, Pier Carlo Padoan közölte: folytatják a munkát, hogy az Európai Bizottságnak felhatalmazást adjanak az újabb görög mentőprogram megtárgyalására, és országa szerint ehhez meg is vannak a feltételek.
"Lássuk be: a legnagyobb akadály a bizalom hiánya. Ezért a görög parlamentnek már holnap el kellene kezdenie megvalósítania azokat az intézkedéseket, melyek elsősorban Görögország számára szükségesek, és elindulhatna a bizalom újjáépítése" - vélekedett az olasz politikus, aki szerint sok idő ment pocsékba, és "nem engedhetjük meg magunknak, hogy még többet elpazaroljunk".
Peter Kazimir szlovák pénzügyminiszter arra a kérdésre, hogy mire számít, egyetlen szóval válaszolt: semmire. Kijelentette, hogy nem lehet megállapodni, olyan szintű a bizalomhiány, az Eurócsoport legfeljebb iránymutatást adhat a délután összeülő állam- illetve kormányfőknek.
A tanácskozás folytatására érkezve sem Evklídisz Cakalotosz görög pénzügyminiszter, sem Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke, sem Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója nem nyilatkozott az újságíróknak. Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke hagyományosan nem szokott ilyenkor megszólalni, ezzel a szokásával most sem szakított.

Alexander Stubb finn pénzügyminiszter nem sokkal éjfél előtt tudatta a Twitter közösségi oldalon, hogy az ülés egyelőre véget ért, vasárnap azonban folytatódik. 
Pár perccel éjfél után Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurócsoport elnöke úgy fogalmazott: "Alaposan megvitattuk a görög javaslatokat, a hitelesség és a bizalom kérdését, de persze költségvetési intézkedésekről is volt szó" - magyarázta Dijsselbloem, hozzátéve: "nagyon nehéz, de folyik a munka. Ez minden, amit mondhatok".

Szombaton délután a német Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung hozta nyilvánosságra, hogy a német pénzügyminisztérium két forgatókönyvet is elképzelhetőnek tart, miután a görög javaslatokat nem tekinti megfelelő tárgyalási alapnak egy újabb, hároméves mentőprogramhoz. Vagy a görögök jelentősen javítanak az ajánlatukon, s 50 milliárd eurónyi vagyont letétbe helyeznek egy alapnál, melyből csökkenteni lehetne az adósságukat, vagy öt évre, ideiglenesen kilépnek az euróövezetből, hogy az államadósságot olyan módon is át lehessen alakítani, ahogyan az eurózóna szabályai szerint nem megengedett. Uniós tisztségviselők szerint ugyanakkor ez jogilag nem kivitelezhető.

A finn sajtó azt adta hírül, hogy a helsinki kormány sem támogatja, hogy Görögország újabb mentőcsomagot kapjon. Sajtóinformációk szerint a Timo Soini külügyminiszter vezette, A finnek (korábbi nevükön: Igazi Finnek) nevű koalíciós partner mereven elzárkózik ettől, olyannyira, hogy a kérdés kormányválsággal fenyeget Finnországban.
Az eurózóna pénzügyminiszterei kilenc órán át egyeztettek arról, hogy megfelelő alapnak tartják-e a görög kormány javaslatait ahhoz, hogy elinduljanak a tárgyalások egy újabb mentőprogramról. Miután a tárgyalások megindításához jog szerint egyhangú döntés kell, szóba került, hogy a mentőalap szabályai lehetővé teszik az úgynevezett rendkívüli eljárással való döntést, amelynek során a szavazati súlyok 85 százaléka is elegendő, vagyis Helsinki egyedül nem tudna vétót emelni. Szakértők szerint ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy Finnország egyedül van; a balti államok és Szlovénia is ellene szavazhat a tárgyalásoknak, másrészt ilyen rendkívüli eljárással akkor lehet dönteni, ha az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) úgy értékeli, hogy az eurózóna egészének pénzügyi stabilitása sürgősen elhárítandó veszélyben forog, viszont az elmúlt hetekben Görögországgal összefüggésben mindkét intézmény ennek az ellenkezőjét állította.
A megbeszélések kezdete előtt Dijsselbloem arról beszélt, hogy a görög javaslatokat értékelni hivatott intézményi hármas, a bizottság, az EKB és a Nemzetközi Valutaalap is számos bírálatot fogalmazott meg az előterjesztéssel kapcsolatban, továbbá jelentős probléma a bizalomhiány is. "El lehet-e hinni a görög kormánynak, hogy meg is valósítja, amit megígér? - tette fel a kérdést Dijsselbloem.

Elemző: Konszenzusos döntésekre van szükség
Konszenzusos döntésekre lenne szükség a görög válság megoldásához, ám ezek nehezen születnek meg - mondta Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet elemzője az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában.
A görög gazdasági modell fenntarthatatlan, a reformok elmaradtak, az adósság jelenlegi formájában visszafizethetetlen, ugyanakkor az EU az integráció előrehaladására épül, így nincs jogi precedens arra, hogy egy tagállam kilépjen az eurózónából, miközben tagja marad az uniónak - összegezte. Az uniós tagországok vezetői elsősorban attól tartanak, hogy hiába kap pénzügyi segítséget Görögország, gazdasága nem kerül fenntartható pályára. A finn kormányprogram már tartalmazza, hogy nincs tovább feltétel nélküli pénzügyi transzfer - mutatott rá Fodor Csaba. A helyzet megoldásához szükséges konszenzus azonban főként az európai baloldal megosztottsága miatt egyelőre nem látszik - tette hozzá.

Hónapokig fennmarad a tőkeellenőrzés a gazdasági miniszter szerint
Jeórjiosz Sztatakisz gazdasági miniszter arra figyelmeztetett, hogy még hónapokig fenntartják a tőkekorlátozásokat Görögországban abban az esetben is, ha megállapodnak a nemzetközi hitelezőkkel.
A BBC-nek adott nyilatkozatában a miniszter kijelentette: ha létrejön a megállapodás, a bankok nagyon gyorsan kinyitnak, még azon a héten, hogy az Európai Központi Bank (EKB) emeli - a görög bankok működését lehetővé tévő - sürgősségi likviditási támogatás (ELA) keretösszegét. Ezt a plafont június 26-a óta tartja változatlan szinten, 89 milliárd eurón az euróövezeti jegybank kormányzótanácsa.
A finanszírozás elapadása miatt, illetve a betétkivonások megakadályozásának érdekében a görög kormány kénytelen volt szigorú korlátozásokat bevezetni a tőke mozgására. A görög bankok és a tőzsde június 29-e óta zárva tartanak, csak a bankkártyával nem rendelkező nyugdíjasokat, illetve a bankbetétet elhelyezni kívánókat szolgálják ki személyesen meghatározott fiókokban. Görögországban kibocsátott bankkártyával naponta legfeljebb 60 eurót vehetnek fel készpénzben a tulajdonosok bankjegykiadó automatákból. Sztatakisz megerősítette, hogy megállapodás esetén is "bizonyos ideig" érvényben maradnak a korlátozások. A vállalatok közötti tranzakciókat "azonnal helyreállítják", de továbbra is érvényben marad a készpénzfelvételre és a külföldi utalásokra való tilalom, kivéve az exportőröket és hajózási szektort. A turizmussal kapcsolatos külföldi devizamozgás "nagy részét" is engedélyezik - mondta a miniszter. 

Görögországnak csütörtökig kellett leadnia reformterveit, amit időben meg is tett. Az Athén által összeállított javaslatcsomag sokban hasonlított arra, amelyet június végén Görögország hitelezői állítottak össze, s amelyre a július 5-i népszavazáson a görög választók döntő többsége nemet mondott.
A csomag, amely szerint Athén a korábban elvárthoz hasonló költségvetési pályát, elsődleges többletet látszik hajlandónak vállalni, tartalmazza az áfa- és a nyugdíjrendszer, valamint az adóbeszedés átalakítását, s végső soron effektív adóemelkedéssel és nyugdíjcsökkenéssel járó intézkedéseket is. Emellett egy sor támogatást, juttatást, költségvetési transzfert eltörölnének, és új adókat is bevezetnének, illetve a már korábban bevezetett adóterhek körét is bővítenék.
A javaslat Görögország védelmi kiadásainak csökkentését is előirányozza, igaz, jelentősen kisebb mértékben, mint azt a hitelezők korábban elvárták volna: idén 100, jövőre 200 millió euróval. A hitelezők éves szinten 400 milliós vágást tanácsoltak.
A javaslatcsomagban továbbra is szerepel a társasági adó 26-ról 28 százalékra emelése, a tévéreklám-adó, valamint a frekvenciák elárverezése és a privatizáció.