Az Egyesült Államok hamarosan újabb szigorú szankciókat jelent be Észak-Korea ellen, hogy rákényszerítse Phenjant a nukleáris- és rakétaprogramja feladására - közölte szerdán Mike Pence amerikai alelnök Tokióban, ahonnan a téli olimpiai játékok színhelyére, Pjongcsangba utazik.
A politikus azután mondta ezt, hogy megbeszélést folytatott Abe Sindzó japán miniszterelnökkel. A világ legzsarnokibb és legelnyomóbb rendszerének nevezte Észak-Koreát, és fogadkozott, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei, beleértve Japánt, addig gyakorolnak a lehető legnagyobb nyomást Phenjanra, amíg nem tesz lépéseket a teljes, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan nukleáris leszerelés irányába.
A kitűzött cél érdekében Pence bejelentette, hogy az Egyesült Államok hamarosan ismerteti az Észak-Korea elleni újabb, legszigorúbb és legkeményebb gazdasági büntetőintézkedéseket.
"Addig fogjuk elszigetelésben tartani Észak-Koreát, amíg nem adja fel nukleáris- és rakétaprogramját egyszer és mindenkorra" - szögezte le Pence.
A japán-amerikai megbeszélést követően Abe Sindzó kijelentette: egyetértettek abban, hogy sohasem fogják elismerni Észak-Koreát atomhatalomnak. Pence pedig megismételte azt a washingtoni álláspontot, hogy semmilyen lehetőség sem kizárt az észak-koreai válság rendezésében.
A Koreai-félszigeten tavaly november végén éleződött ki ismét a helyzet, miután Észak-Korea olyan interkontinentális ballisztikus rakétával hajtott végre kísérletet, amelyről azt állította, hogy atomtöltettel szerelhető fel, és elérheti az Egyesült Államok bármely szegletét. Válaszul az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb szankciókat vezetett be ellene. A phjongcshangi téli olimpia közeledtével enyhülés kezdődött a két Korea kapcsolatában, de Washington és Phenjan ellenséges viszonyában ez ne hozott változást.
Oroszország kiutasította az észak-koreai vendégmunkásokat
Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) vonatkozó határozatának megfelelően elkezdte hazaküldeniaz észak-koreai vendégmunkásokat - közölte szerdán az Interfax hírügynökség a phenjani orosz nagykövetre, Alekszandr Macegorára hivatkozva.
Macegora, aki New Yorkban nyilatkozott a témában, kijelentette, hogy az intézkedés csapást jelent az orosz gazdaságra, különösen a Távol-Keleten, de Moszkva maradéktalanul és feltétlenül végrehajtja a BT-határozatokat. A nagykövet szerint észak-koreaiaknak évente 12-15 ezer orosz vízumot adnak ki, főleg ideiglenes munkavállaláshoz. Anélkül, hogy megnevezte volna a pontos időpontot, azt mondta, hogy az Észak-Koreából érkezett oroszországi munkavállalók létszáma 37 ezer körül tetőzött.
A diplomata elmondta, hogy az észak-koreai vendégmunkások nem egyénileg, hanem csoportosan érkeznek. Oroszország egész területén dolgoznak, főleg az építőiparban. Átlagfizetésük mintegy 500 dollár, ami nagyjából megfelel annak a bérnek, amelyet ugyanazért a munkáért az oroszoknak is fizetnek.
Macegora azt hangoztatta, hogy Oroszország erőszakkal senkit sem toloncol vissza Észak-Koreába, aki nem akar oda visszatérni. Moszkva ezeknek az embereknek az ügyét az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával együttműködve kezeli.
AZ ENSZ BT decemberben fogadta el egyhangúlag az észak-koreai vendégmunkások repatriálását előíró szankciós határozatát Phenjan nukleáris és rakétaprogramja miatt. Oroszország elérte, hogy haladéktalanul is tömegesen kelljen őket kitoloncolni; az észak-koreaiaknak két éven belül kell hazatelepülniük.
