Az Egyesült Államok egyetért a brit kormány következtetéseivel, hogy valószínűleg Oroszország tehető felelőssé Szergej Szkripal, a brit külső hírszerzés (MI6) volt orosz ügynöke, az orosz katonai hírszerzés egykori ezredese és lánya, Julija Szkripal megmérgezéséért - közölte keddre virradóra Rex Tillerson amerikai külügyminiszter Nigériából Washingtonba tartó repülőgépe fedélzetén.
Johnson szerdára ígért választ
A brit külügyminiszter szerint London szerdán válaszintézkedéseket jelent be, ha addig nem kap hiteles magyarázatot Oroszországtól a támadással kapcsolatban. Boris Johnson keddi nyilatkozatában megerősítette: a brit kormány kedd éjfélig várja Moszkva magyarázatát arra, hogy miként használhatták az elkövetők a Wiltshire megyei kisvárosban a Novicsok idegméreg-hatóanyagot. Theresa May brit miniszterelnök előző este, a londoni alsóház képviselőit tájékoztatva jelentette be, hogy a brit szakértői vizsgálat megállapítása szerint ezt az orosz fejlesztésű idegmérget használták Szkripal és lánya megmérgezéséhez.
Lavrov tagad
Oroszország "nem bűnös" Szergej Szkripal volt orosz katonai hírszerzőtiszt és a lánya Angliában történt megmérgezésében - jelentette ki az orosz külügyminiszter kedden Moszkvában. Szergej Lavrov azt mondta, hogy Nagy-Britannia nem lépett kapcsolatba Oroszországgal a méreg ügyében, holott a vegyi fegyverek betiltásáról szóló egyezmény értelmében köteles lett volna haladéktalanul ahhoz az országhoz fordulni, amelyet egy ilyen szer alkalmazásával gyanúsít. Hangsúlyozta, hogy az érintett országnak joga van az anyaghoz való hozzáféréshez, hogy azt maga is elemezze. Lavrov szerint London megtagadta Moszkvától a méreganyaghoz való hozzáférést, amit az orosz kormány az után kérelmezett, hogy brit vezetők kijelentették: a mérget Oroszországban állították elő.
"A merénylet európai földön történt"
Az Európai Unió "rendíthetetlenül" támogatja az Egyesült Királyságot Szergej Szkripal egykori orosz katonai hírszerzőtiszt és lánya megmérgezésének ügyében - hangsúlyozta az Európai Bizottság első alelnöke kedden az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. "Rendkívül fontos, hogy a felelősök világosan lássák: Európa egyhangúlag, rendíthetetlenül támogatja a tettesek felelősségre vonását" - közölte Frans Timmermans. A bizottság holland alelnöke felszólította az uniós tagországok állam- és kormányfőit, hogy jövő heti találkozójukon "fejezzék ki teljes szolidaritásukat a britekkel". "Nem engedhetjük meg, hogy idegmérgeket vessenek be társadalmainkban. Ez kollektív európai felelősség, mindannyiunknak reagálnia kell, nem csak a brit kormánynak" - fogalmazott. Felszólalásában Guy Verhofstadt, az Európai Parlament Brexit-ügyi főtárgyalója közös uniós válaszintézkedéseket sürgetett. Mint mondta, a "gyalázatos" támadás a tervezett brit uniós kilépés ellenére "még európai földön" történt. "Úgy vélem, hogy az Európai Tanács következő értekezletén mindenképpen közös választ kell elfogadni, az EU-nak ellenintézkedésekről kell döntenie" - mondta.
Tillerson hozzátette: "egyetértünk abban is, hogy a felelősöknek - akik elkövették a bűncselekményt és azoknak is, akik megrendelték azt - komoly következményekkel kell számolniuk".
A tárcavezető úgy fogalmazott, nem tudja megmondani, hogy a moszkvai vezetésnek volt-e tudomása a mérgezésről, de "világos, hogy Oroszországból jött" az idegméreg. Szerinte nem egy széles körben elterjedt anyagról van szó, amelyhez "mindössze nagyon-nagyon korlátozott számú szereplő" tud hozzáférni.
Tillerson "szörnyű cselekménynek" nevezte a történteket, hozzátéve, "szinte felfoghatatlan", hogy egy állami szereplő ilyen veszélyes szert vessen be közterületen.
Anélkül hogy kifejtette volna, az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta: az incidens "minden bizonnyal válaszlépést fog maga után vonni".
Theresa May brit miniszterelnök hétfőn kora este tájékoztatta a londoni alsóház képviselőit a vizsgálat eddigi eredményeiről, miszerint fegyverekben is használható minőségű, Oroszországban kifejlesztett idegméreggel követték el a délnyugat-angliai Salisbury városában múlt héten történt gyilkossági kísérletet. Tekintettel az idegméreg mibenlétére, valamint arra, hogy Oroszország már korábban is végrehajtott "államilag támogatott" merényleteket, a brit kormány "nagyon valószínűnek" tartja, hogy a Szkripalék elleni támadás mögött is Oroszország áll - mondta a brit miniszterelnök.
A 66 éves Szergej Szkripalt és 33 éves lányát továbbra is válságos állapotban kezelik Salisbury kórházában.
A NATO is aggódik
A NATO komoly aggodalmának adott hangot amiatt, hogy fegyverekben is használható minőségű idegméreggel törtek Szergej Szkripal, a brit külső hírszerzés (MI6) volt orosz ügynöke, az orosz katonai hírszerzés egykori ezredese és lánya, Julija Szkripal életére.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár keddre virradóra tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia megbecsült szövetséges. Mint mondta, ez "az incidens" mély aggodalommal tölti el a NATO-t, hiszen az ilyen harci anyagok használata "megvetendő" és "teljességgel elfogadhatatlan".
Stoltenberg hozzátette: a NATO az ügyben kapcsolatban áll a brit hatóságokkal.
Theresa May brit miniszterelnök hétfőn kora este tájékoztatta a londoni alsóház képviselőit a vizsgálat eddigi eredményeiről, miszerint fegyverekben is használható minőségű, Oroszországban kifejlesztett idegméreggel követték el a délnyugat-angliai Salisbury városában múlt héten történt gyilkossági kísérletet.
Látványos törésre számítanak London és Moszkva viszonyában
Nagy-Britannia a Szkripal-ügy nyomán Oroszország legkeményebb ellenfelévé válhat Nyugaton, a kétoldalú viszony visszazuhanhat a hidegháborús idők vagy a bolsevik forradalom utáni első évek szintjére - írták kedden orosz napilapok.
"Theresa May miniszterelnök bejelentése a brit parlamentben, amely Moszkvának adott ultimátumként hangzott, arról tanúskodott, hogy London kész bármilyen rendkívüli intézkedést megtenni, függetlenül attól, hogy milyen mértékben támogatják majd nyugati szövetségesei" - nyilatkozott a Kommerszant című napilapnak Anatolij Adamisin volt londoni nagykövet.
"A teljességgel negatívan alakuló Szkripal-ügy Londont Moszkva legkeményebb nyugati ellenfelévé teheti. Ezt a szerepet eddig az Egyesült Államok játszotta. Minden afelé halad, hogy az angolok lesznek az utolsók Nyugaton, akik hajlandók lennének megbékélni Oroszországgal" - mondta a diplomata.
Boris Johnson brit külügyminiszter kedd estig kért választ Moszkvától arra a brit felvetésre, amely szerint "nagyon valószínű", hogy Oroszország áll Szergej Szkripal volt orosz hírszerző és lánya angliai megmérgezése mögött. Theresa May miniszterelnök kijelentette: London szerdán tekinti át részleteiben az orosz kormány válaszát, de ha az nem lesz hiteles, akkor a brit kormány azt a következtetést fogja levonni, hogy az orosz állam törvénysértő módon erőt alkalmazott az Egyesült Királyság ellen.
Domitilla Sagramoso, a londoni King's College professzora a Kommerszantnak kijelentette, hogy ami most következhet be a brit orosz-kapcsolatokban, az nem pusztán annak a megismétlődése lesz, ami 2006-ban történt, Alekszandr Litvinyenko volt FSZB-alezredes megmérgezése után.
"Ez annak is köszönhető, hogy a (brit) kormányt amúgy is azzal vádolják, hogy képtelen levonni a Litvinyenko-ügy tanulságait, és hogy Szkripal esetében a szakszolgálatok képtelen voltak megvédeni saját ügynöküket" - mondta Sagramoso.
A Vedomosztyi a Moszkvával szemben bevezetendő lehetséges brit büntetőintézkedések között sorolta a fel az Oroszországban megrendezendő idei labdarúgó-világbajnokság bojkottját, az orosz tisztségviselők és üzletemberek elleni, az amerikai Magnyitszkij-törvényben foglaltakra hasonló szankciókat, orosz diplomaták kiutasítását és a vízumkiadás szűkítését.
A hivatalos orosz politikához közel álló médiumok alapvetően arra hívták fel a figyelmet, hogy Moszkvának az elnökválasztás és labdarúgó vb előtt semmiképp sem volt szüksége egy ilyen incidensre. Úgy vélekedtek, hogy a Szkripal-ügy megrendezése a brit titkosszolgálatnak vagy más olyan országok kémszervezeteinek állhatott érdekében, amelyek Oroszország lejáratására törekednek. Szerintük erre utal az is, hogy a mérgezést éppen a szovjet fejlesztésű Novicsok idegméreggel követték el, amely egyébként a brit álláspont bírálói szerint a volt Szovjetunió más országaiból is származhatott. Rámutattak, hogy arról mindeddig nem hangzott el tájékoztatás, hogy konkrétan kik mérgezhették meg Szkripalt és a lányát.
Egységes választ várnak
Nyugat-Európának közös választ kell adnia, ha Oroszország nem hajlandó együttműködni a brit külső hírszerzés (MI6) volt orosz ügynöke, Szergej Szkripal és a lánya elleni támadás kivizsgálásában - jelentette ki kedden Norbert Röttgen, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) tagja, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke a Reuters hírügynökségnek.
Miután kiderült, hogy "egy orosz harci anyaggal" követték el a délnyugat-angliai Salisbury városában múlt héten történt gyilkossági kísérletet, Moszkva nem utasíthatja vissza, hogy együttműködjön az ügy felderítésében - mondta Röttgen. "Ha Oroszország nem működik együtt, arra közös nyugati választ kell adni" - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy milyen szankciókkal lehetne fellépni Oroszországgal szemben, a német képviselő azt mondta: az esetleges intézkedéseknek az orosz állam, a biztonsági apparátus és a szervezett bűnözés közti homályos határvidéket kellene célba vennie.
"Ez az ügy okot szolgáltathatna Nagy-Britanniának arra, hogy felülvizsgálja a kétes eredetű orosz tőkebeáramlásokkal szemben tanúsított nyitottságát" - mondta Norbert Röttgen.
