Az Egyesült Államok kész megvédeni önmagát és szövetségeseit minden rendelkezésére álló eszközzel, akár nukleáris erővel is - közölte Donald Trump amerikai elnök Abe Sindzo japán kormányfővel telefonbeszélgetésükkor, amelyet hírügynökségek idéztek fehér házi forrásokra hivatkozva.
Kína elítéli Trump fenyegetőzését
Elfogadhatatlan és méltánytalan Donald Trump amerikai elnök külkereskedelemmel kapcsolatos fenyegetőzése Észak-Koreával kapcsolatban - jelentette ki hétfőn Keng Suang, a pekingi külügyminisztérium szóvivője. Trump Phenjan hatodik, eddigi legnagyobb erejű kísérleti atomrobbantása után vasárnap a Twitteren közölte, hogy az Egyesült Államok több lehetőség között azt is fontolóra veszi, hogy minden kereskedelmi kapcsolatot megszakít azokkal az országokkal, amelyek "Észak-Koreával üzletelnek". A világtól elzárkózó kommunista diktatúra legnagyobb, szinte egyetlen kereskedelmi partnere Kína. "Elfogadhatatlan az a helyzet, hogy egyrészt a kérdés békés rendezésén dolgozunk, másrészt saját érdekeinket szankciók fenyegetik és sodorják veszélybe" - húzta alá Keng. "Ez nem objektív, és nem is fair" - tette hozzá a szóvivő. A Kína elleni amerikai gazdasági bojkott az amerikai és a kínai gazdaság számára is radikális lépést jelentene. A Kínából az Egyesült Államokba irányuló export havi szinten ugyanis mintegy 40 milliárd dollárra (10,3 ezer milliárd forint) tehető.
A jelentések szerint Trump ismételten megerősítette, hogy Washington kész megvédeni önmagát és szövetségeseit, "felhasználva a rendelkezésre álló diplomáciai, hagyományos katonai és nukleáris eszközök egész sorát". Trump megerősítette a japán kormányfőnek, hogy Washington elítéli Észak-Korea "folytatódó destabilizáló és provokatív akcióit".
Vasárnap délután - az amerikai sajtó által példátlannak minősített lépésként - a védelmi miniszter tett közzé a Fehér Házban rövid nyilatkozatot. James Mattis leszögezte: az Egyesült Államok ugyan "nem keresi Észak-Korea megsemmisítésének lehetőségét", de a konkrét fenyegetéseket megtorolja. Kifejtette, hogy az Egyesült Államoknak megvan a katonai képessége arra, hogy megvédje önmagát és szövetségeseit, és a Dél-Korea és Japán iránti elkötelezettsége "kőbe vésett". A lehetséges katonai választ Mattis "hatékonynak és elsöprőnek" nevezte.
Ballisztikus rakétát lőtt ki Dél-Korea
.Ballisztikus rakétával hajtott végre hadgyakorlatot hétfőn Dél-Korea, így válaszolt a vasárnapi észak-koreai kísérleti atomrobbantásra – közölte a dél-koreai hadsereg vezérkara.
A hadgyakorlaton légi és szárazföldi erők vettek részt, Hjonmu típusú ballisztikus rakétát, illetve F-15K vadászgépről kilőtt, nagy hatótávolságú levegő-föld rakétát vetettek be.
A vezérkar szerint a kilőtt rakéták pontosan eltalálták a Japán-tengerben kijelölt célpontokat, amelyek meghatározásakor figyelembe vették annak az észak-koreai gyakorlótérnek a fekvését, ahol végrehajtották az újabb atomrobbantást.
A hadgyakorlaton csak a dél-koreai fegyveres erők vettek részt, de a vezérkar hangsúlyozta, hogy újabb közös hadgyakorlatokra készülnek az amerikai hadsereggel.
Phenjan vasárnap jelentette be, hogy sikeres kísérletet hajtott végre hidrogénbombával. A kísérleti atomrobbantás már a hatodik, minden korábbinál nagyobb erejű volt, és két erős földrengést váltott ki. Szakértők egyelőre nem tudják kétséget kizáróan megerősíteni, hogy a tesztelt bomba valóban hidrogénbomba volt. Ez utóbbit termonukleáris bombának is nevezik, és jóval pusztítóbb az atombombánál.
Amerikai rakétavédelmi rendszert telepítenek Dél-Koreában
Az észak-koreai fenyegetések ellen Dél-Korea telepíteni fogja a THAAD amerikai rakétavédelmi rendszer négy további ütegét a már hadrendbe állított kettő mellé, mert megkapta hozzá a környezetvédelmi hatóság ideiglenes engedélyét - jelentette be hétfőn a szöuli védelmi minisztérium.
Kína tiltakozása ellenére Dél-Korea és az Egyesült Államok a két THAAD-üteget májusban állította hadrendbe az ország déli részén, Szöultól 190 kilométerre. Szöul tárgyalt további négy üteg telepítéséről is, de helyi lakosok panaszt tettek, miszerint az előző kormány túl gyorsan hozta meg a döntést, hatástanulmány nélkül, és kár érheti a környezetet. Ezért a környezetvédelmi hatóság leállíttatta a telepítést, és hatásvizsgálatot indított. A hatóság a vasárnapi észak-koreai föld alatti kísérleti atomrobbantás miatt most ideiglenes engedélyt adott a négy rakétaüteg telepítésére. A végleges telepítés a környezetvédelmi hatóság hatástanulmányának eredményétől függ - közölte a védelmi minisztérium.
Azt nem közölték, hogy a talajelőkészítő munkák után pontosan mikor telepítik a négy üteget.
Kína a bejelentésre ismét tiltakozott diplomáciai úton a THAAD-rendszer dél-koreai telepítése ellen.
Dél-Korea és az Egyesült Államok tavaly júliusban állapodott meg először egy THAAD-üteg Dél-Koreába telepítéséről, ami nemcsak Észak-Koreát, de Kínát is feldühítette, mert Peking saját biztonságát érintő fenyegetésnek tekinti a rakétarendszer nagy hatótávolságú radarjait. A hsziameni BRICS-csúcstalálkozón tartózkodó Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kijelentette hétfőn: az újabb THAAD-ütegek telepítésére Oroszországnak reagálnia kell "a katonai egyensúly" fenntartása érdekében. Hozzátette, hogy az Észak-Koreával szembeni esetleges ügyetlen lépések csak tovább ronthatják a helyzetet. "Politikai megoldás kell, és az erősebbeknek, okosabbaknak önmérsékletet kell tanúsítaniuk" - mondta újságíróknak. Észak-Koreához címezve pedig felszólította Phenjant, hogy hagyjon fel a provokatív cselekedeteivel, amelyek destabilizálják a a térséget.
Csakis a legerőteljesebb szankciók állíthatják meg Phenjant - hangsúlyozta Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli ülésén.
A vasárnap végrehajtott újabb észak-koreai rakétakísérlet miatt összehívott ülésen Nikki Haley felsorolta a világszervezet eddig hozott intézkedéseit. Rámutatott arra, hogy a 2016 óta hozott szankciók hatástalanok voltak, és az ENSZ BT-nek most már "a lehető legerőteljesebb intézkedéseket kell meghoznia".
Észak-Korea nukleáris programja "fejlettebb és veszélyesebb, mint valaha" - szögezte le.
Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete kijelentette, hogy Washington nem akar háborút, de "türelme nem végtelen".
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülését azt követően hívták össze, hogy az észak-koreai rezsim kísérleti atomrobbantást hajtott végre, A föld alatti hidrogénbomba-robbantás a hatodik kísérlet volt, a korábbiaknál nagyobb erejű és két erőteljes földrengést is kiváltott.
Svájc lehet a közvetítő
Svájc kész közvetíteni a felek között az észak-koreai válság politikai rendezésében, amelyhez a helyszínt is hajlandó biztosítani - közölte hétfőn Doris Leuthard svájci államfő.
Az elnök szerint a diplomácia területén régóta semleges álláspontot képviselő Svájc alkalmas lehet a közvetítői szerep betöltésére, de a válság rendezéséhez az is szükséges, hogy Kína és az Egyesült Államok is felelősségteljesen álljon a kérdéshez.
Készek vagyunk felajánlani közvetítői szerepünket - mondta egy sajtótájékoztatón Leuthard, aki hozzátette: "itt az ideje tárgyalóasztalhoz ülni."
