Külföld
„Az EU együttműködik Törökországgal a menekültkrízis megoldásában”
A németek csaknem fele egyetértene a határellenőrzés visszaállításával
Az Anadolu török hírügynökség csütörtöki jelentése szerint az uniós politikus kifejtette: a helyzet megoldásának első feltétele a nemzetközi összefogás, az egymás elleni vádaskodás nem visz előre.
A közel-keleti régiónak és Szíriának Törökország hozhat újból stabilitást - hangsúlyozta Tusk. Hozzátette, hogy határozott lépésekre van szükség a terrorizmussal szembeni harcban, ugyanakkor a menekültekkel iránt továbbra is Európa és Törökország lesz a legbefogadóbb.
A terrorellenes fellépésről szólva az EU-tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke bírálta a török nacionalisták támadásait a kurdbarát Népi Demokrata Párt (HDP) és a Hürriyet török napilap központjai ellen.
Recep Tayyip Erdogan török elnök a sajtótájékoztatón megerősítette: terrorszervezet nem lehet a kurd nép szócsöve, egyszerűen nem képviselheti annak érdekeit.
Azok a politikusok, akik nyilatkozataikkal a "terror malmára hajtják a vizet", még inkább megnehezítik a helyzet rendezését. Törökországnak nem provokátorra, hanem felelős politikusokra van szüksége - összegezte megszólalását Erdogan.
UNHCR-képviselő: a mostani válságot a donorok szűkkeblűsége is okozta
A menedékkérők mostani beözönlése Európába részben annak tulajdonítható, hogy a donorok az elmúlt években nem biztosítottak megfelelő mennyiségű segélyt a közel-keleti országokban menedéket kereső szíriaiaknak - fejtette ki egy csütörtöki nyilatkozatában Andrew Harper, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) jordániai képviselője. Az AP által idézett tisztségviselő abban látja az Európát érintő mostani menekültválság egyik okát, hogy a donorok az "olcsóbb megoldást" választották. Ahelyett, hogy két-három évvel ezelőtt megfelelő értékű felajánlásokat tettek volna a segélyszervezeteknek a Libanonba vagy Jordániába menekült szíriaiak megsegítésére, alig csordogáló segélyekkel kényszerítik e szervezeteket a legsúlyosabb humanitárius helyzet kezelésére - mondta. "(A donorok) évtizedeken keresztül azt hitték, az a legolcsóbb megoldás, ha rágcsálni való mogyoróval látnak el bennünket" - mondta Harper, utalva arra, hogy a Szíriával szomszédos országokban mintegy négymillió szír menekültet próbálnak ellátni. Csakhogy az erősen alulfinanszírozott segélyszervezetek alaposan megcsappant élelmiszer- és pénzsegélyeket tudtak csak szétosztani. Az UNHCR is az idén ötven százalékos, mintegy 500 millió dolláros hiánnyal küszködik a szíriai válság megoldására szánt segélykereten belül. Ez az oka annak, hogy oly sokan Európa felé veszik az irányt - vélekedik az ENSZ-tisztségviselő. Jordánia ráadásul megszigorította a menedékre váró szíriaiak befogadásának a menetét. Ez az ország egyébként már jelenleg is 630 ezer szíriai menekültnek ad otthont - állapítja meg az AP.
A németek csaknem 50 százaléka egyetértene a határellenőrzés visszaállításával
Németországban a lakosság csaknem 50 százaléka üdvözölné, ha a menekültek szabályozatlan áramlása miatt visszaállítanák a határok ellenőrzését a schengeni övezetben, és majdnem kétharmada szerint a berlini vezetés eddig nem reagált megfelelően az európai menekültválságra - mutatta ki egy csütörtökön ismertetett felmérés.
Az N24 hírtelevíziónak készített reprezentatív felmérésében az Emnid közvélemény-kutató intézet kimutatta, hogy a német lakosság 51 százaléka szerint nem lenne megfelelő a határellenőrzés visszaállítása a schengeni övezetben, 47 százalék viszont támogatná ezt a lépést.
A volt NDK területén élők körében az országos átlagnál jóval magasabb, 61 százalékos a határellenőrzés visszaállítását pártolók aránya, és csak 38 százalék ellenezné az intézkedést.
A Merkel-kormány válságkezelő tevékenységével a többség elégedetlen. A megkérdezettek 26 százaléka szerint a berlini vezetés eddig nagyon rosszul, 38 százaléka szerint pedig inkább rosszul kezelte a válságot. Mindössze 8 százalék véli úgy, hogy a kormány nagyon jól teljesített eddig, és 27 százalék szerint inkább jól, mint rosszul.
A németek 50 százaléka szerint a segítőkészség hulláma - a menekültek iránti nagy lakossági szolidaritás - a következő időszakban alábbhagy. Ugyanakkor 32 százalék szerint a lakosság továbbra is a mostani odaadással törődik majd a menekültekkel, és 18 százalék szerint tovább erősödik az áldozatvállalási hajlandóság.
Abban a kérdésben megosztottság mutatkozik, hogy a kormány megfelelő módon segíti-e a menekülteket. A németek 38 százaléka szerint a szövetségi kormány pontosan az elvárható mértékben támogatja a menekülteket, de szintén 38 százalék szerint túl kevés segítséget ad. További 27 százalék szerint túl sok segítséget kapnak a migránsok a német kormánytól.
Az Emnid szerdán készítette a felmérést mintegy ezer ember megkérdezésével.
Obama elrendelte a felkészülést 10 ezer szíriai befogadására
Barack Obama amerikai elnök elrendelte, hogy a kormányzat készüljön fel legkevesebb 10 ezer szíriai menekült befogadására az október 1-jén kezdődő pénzügyi évben - közölte csütörtökön Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője. Earnest szerint ez a szám azt tükrözi, hogy az Egyesült Államok jelentősen fokozza elkötelezettségét a menekültek befogadása iránt a polgárháború sújtotta országból.Amerikai hivatalnokok szerdán úgy nyilatkoztak, hogy John Kerry külügyminiszter a törvényhozás tagjaival közölte: az Egyesült Államok 2016-ban 70-ről 75 ezerre, vagy annál is többre növeli az általa a világból befogadandó menekültek számát, akik közül legkevesebb 5 ezer szíriai lesz. A The New York Times diplomáciai forrásból úgy értesült, hogy az amerikai menekültkvóta akár 100 ezer fölé emelkedhet, de ez nem jelenti azt, hogy az akár 30 ezres plusz keretből csak a szíriaiaknak részesülnének. Earnest a csütörtöki sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy a befogadandó szíriai menekültek számának megnövelése jelentős, a kongresszus által jóváhagyandó pénzügyi terhekkel és nemzetbiztonsági óvintézkedésekkel jár majd. A szóvivő ez utóbbiakkal kapcsolatban kifejezte meggyőződését, hogy az elnök nem tesz majd kompromisszumokat az amerikaiak és az ország biztonságának kérdésében. Az amerikai külügyminisztérium szerint a belbiztonsági tárcának rendszerint másfél-két évre van szüksége egy-egy személy bűnüldözési és terrorelhárítási átvilágításához, annak megállapításához, hogy a menekült jogosult-e a betelepítésre. A szíriai polgárháború több mint négy éve alatt az Egyesült Államok mindössze mintegy másfél ezer szíriai menekültet fogadott be. Az Amerikába befogadott menekültek legnagyobb csoportjait jelenleg a burmaiak, az irakiak és a szomáliaiak képezik. Washington jövőre hivatalos források szerint a szíriaiak mellett az áttelepítendő afrikaiak számát is növelni kívánja.
Megkezdte a Törökországban lévő menekültek megsegítését az EU különalapja
Megkezdte a törökországi menekülttáborokban lévő szíriai menekültek megsegítését az Európai Unió külön erre a célra létrehozott alapja - közölte csütörtökön az Európai Bizottság. Az alapvetően uniós forrásokból, emellett pedig olasz és német felajánlásokból működő alap első akciója keretében 240 ezer Szíriából elmenekült ember, többségében kisgyermek számára igyekszik oktatást, illetve élelmiszert biztosítani. "Szíria egy egész nemzedéket veszíthet el a háború és a száműzetés miatt. Egy toll és egy könyv reményt adhat a szíriai gyerekeknek. Ezek a legjobb fegyverek a gyűlölet és a radikalizálódás ellen. Jövőt teremthetnek egy egész ország számára" - idézi a brüsszeli testület közleménye Federica Mogherinit, az EU külügyi főképviselőjét, aki szerint az alap tevékenysége azt jelzi, hogy az EU törődik a menekültekkel és az őket befogadó országokkal egyaránt.
A bizottság becslése szerint az alapnak köszönhetően 200 ezer szíriai menekült gyerek juthat arab nyelvű oktatáshoz, kaphat pszichológiai támogatást, tanszereket, és oktatási intézmények is megújulhatnak. Emellett a pénzből tanárokat is képeznek majd. Emellett három táborban élő több mint 40 ezer menekült kaphat havi élelmiszerjegyeket, kiegészítve ezzel a hosszú ideje folyó uniós humanitárius segítségnyújtást, továbbá tompítva a segélyszállítmányok érkezésében tapasztalható zavarok hatásait.
A szíriai konfliktus kirobbanása óta több mint 11,5 millió ember kényszerült elhagyni otthonát a közel-keleti országban, közülük négymillióan menekültek a környező országokba. A törökországi menekülttáborokban mintegy kétmillióan vannak. Az EU saját költségvetéséből 175 millió euróval támogatja Törökországot a helyzet kezelésében, amiből 55 milliót már folyósított. Az Európai Unió és tagállamai a szíriai konfliktussal kapcsolatos humanitárius segítségnyújtás legjelentősebb hozzájárulói. Brüsszel és a tagországok 4 milliárd euróra rúgó összeget mozgósítottak már ennek érdekében. Ebben az összegben a Szíriában lévők, valamint a Libanonba, Törökországba, Jordániába és Egyiptomba menekültek megsegítése is benne van.
Times: súlyos hiba a migránsok befogadása
Súlyos hibának nevezi a The Times szemleírója az Európába érkező menekültek befogadását. Melanie Phillips a tekintélyes konzervatív brit napilap csütörtöki kiadásának véleményrovatában közölt öthasábos cikkében azt írta: Orbán Viktor miniszterelnököt már "nácinak" is bélyegezték a menekültek befogadásával kapcsolatos álláspontja miatt, ám éppen az ilyen megbélyegzésekkel lehet elérni, hogy Európában a fasizmus realitássá váljék. Ha ugyanis a "liberális uralkodó osztály" nácinak bélyegez mindenkit, aki kultúráját akarja megvédeni, azzal az embereket az igazi rasszisták és fasiszták karjaiba hajtja. Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetője ki fogja aknázni a jelenlegi folyamatok táplálta dühöt, csakúgy, mint Magyarországon "az ultranacionalista Jobbik", Görögországban az Arany Hajnal, vagy Belgiumban a Vlaams Belang - olvasható a The Times kommentárjában.
A szemleíró szerint a válság mibenlétének megjelölése is hibás. Nem humanitárius menekültválságról, hanem politikai migránsválságról van szó, hatalmas, példátlan méretű népvándorlásról a fejlődő térségből a fejlett világ felé, amely elöntéssel fenyegeti Európát. A szerző úgy véli: a migránsok többsége nem felel meg a menekültek jogállását meghatározó 1951-es konvenciónak sem, mivel zömük nem az életét féltve menekül. Melanie Phillips ugyanakkor érthetőnek nevezi, hogy a migránsok ott akarják hagyni hazájukat, mivel tudják, hogy ott nincs jövőjük. Az arab és a szélesebb muszlim világ káosz, háború és terror közepette esik éppen darabjaira, a Nyugat által exportált nemzetállami modellt törzsi háborúskodás söpri el; egy haldokló kultúra fordult gyilkos módon saját maga ellen, miközben egyidejűleg a világot is meg akarja hódítani - fogalmaz csütörtöki cikkében a The Times szemleírója. Ebben a helyzetben "látványos tévedés" az az álláspont, hogy Nagy-Britanniának és Európának "erkölcsi kötelezettsége" befogadni a konfliktustól érintett százezreket. "Először is miért a mi felelősségünk ez, amikor az Öböl menti (arab) országok egyetlen menekült befogadását sem vállalták. (...) A jelenlegi migráció nem tekinthető-e elsődlegesen az arab és a muszlim világ felelősségének?" - teszi fel a kérdést a The Times szemleírója. Hozzáteszi: néhány kelet-európai ország kivételével Európa keresztény országai nem törődnek az iszlám terror elől menekülő keresztényekkel, miközben megnyitják határaikat több százezer muszlim előtt.
Török nagykövet: minden országnak tennie kell a megoldásért
A bevándorlási válság globális probléma, amelyre globális választ kell adni, minden országnak erőfeszítéseket kell tennie a helyzet kezelése érdekében - mondta Sakir Fakili budapesti török nagykövet csütörtöki sajtótájékoztatóján.
A diplomata elmondta: kétmillió szíriai menekült van Törökországban, ezzel hazája az egyik legtöbb menekültet befogadó ország.
Ellátásukra eddig több mint hatmilliárd dollárt költöttek, miközben mindössze 417 millió dollár támogatást kaptak a nemzetközi közösségtől, "ami minden várakozást alulmúl" - közölte. Hangsúlyozta: ez a helyzet nem tartható fenn, elvárják a nemzetközi közösség segítségét a tehermegosztás elve alapján.
Sakir Fakili megjegyezte: az év eleje óta a török parti őrség csaknem 50 ezer menekültet mentett ki a tengerből, ez rendkívül költséges feladat, havonta ötmillió eurót fordítanak a parti őrség műveleteire.
Kiemelte: Törökország történelme során mindig is menedéket nyújtott azoknak, akiknek védelemre volt szükségük - köztük zsidóknak, magyaroknak, lengyeleknek, krími tatároknak, kurdoknak, szíreknek - és most is nyitva tartja határait a szíriai menekültek előtt.
Sakir Fakili úgy látja, a válság okait is kezelni kell, és a menekültek tekintetében nincs helye vallási vagy etnikai diszkriminációnak.
A közelmúlt történelmének legnagyobb humanitárius katasztrófája a mostani, a közös válaszra sokkal nagyobb szükség van, mint eddig bármikor. Törökország minden erőfeszítésre kész, hogy eleget tegyen kötelességeinek - jelentette ki.
Mint mondta, jelenleg 260 ezer szíriai él a 25 törökországi ideiglenes táborban, ahol ételhez, oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz jutnak, emellett az 1,8 millió ugyancsak Törökországban lévő szíriai menekült is ingyenes egészségügyi ellátást kap. Az országban tartozódó szíriai csoport létszáma gyorsan nő, már csaknem 100 ezer gyermek született Törökországban a válság kezdete óta, és a menekültek közül 1,2 millió 18 év alatti.
A nagykövet kifejtette: Törökország korábban forrás- és tranzitországként jelent meg a migráció folyamatában, de ma már célállomás is, aminek oka az erősebb gazdasága is.
Az elmúlt években növekedett a Törökországban benyújtott menedékkérelmek száma - tette hozzá.
Törökország intézkedéseire példaként említette a bevándorlási törvény megváltoztatását, valamint a nemzetközi együttműködés megerősítését elsősorban Bulgáriával, Görögországgal, Olaszországgal, az EU-val és az ENSZ-szel.
A diplomata komoly problémaként emelte ki az embercsempészetet, mint mondta, ez a nemzetközi szervezett bűnözés egyik legfőbb bevételi forrása.
A dzsihadisták szerint bűnt követnek el az Európába menekülő muzulmánok
Az Európába menekülő muzulmánok súlyos bűnt követnek el azzal, hogy kiteszik gyermekeiket az ateizmusnak, a kábítószereknek, az alkoholnak és a szexuális szabadságnak - írta propagandakiadványában az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezet. Idén csak eddig százezrek menekültek Európába a Közel-Keleten tomboló háborúk elől, sokan az Irakban és Szíriában nagy területeket uraló Iszlám Állam jelentette veszély miatt hagyták el az otthonukat. A legtöbben Szíriából, Irakból és Líbiából érkeznek az öreg kontinensre, és az idén már kétezer-ötszáznál többen haltak meg a Földközi-tengeren át Európába igyekvő menekültek közül. Szakértők szerint a mostani az egyik legnagyobb menekülthullám a második világháború óta. "Sajnos néhány szíriai és líbiai hajlandó kockáztatni a gyerekei életét és lelkét, feláldozva sokukat a veszélyes úton a háborúskodó kereszteseknek az ateizmus és szemérmetlenség törvényei által uralt földjére" - olvasható a szélsőséges iszlamista csoport Dabik című propagandalapjában. Az angol nyelvű kiadvány cikkében azt írták, hogy legtöbben a szíriai kormányerők vagy a kurd fegyveresek uralta területekről menekülnek Európába. A radikálisok azt hangsúlyozták, hogy az Iszlám Állam földjeit önként elhagyók súlyos bűnt követnek el. A dzsihadisták úgy vélik, hogy a keresztény országokba költözéssel a muszlimok "a fajtalankodás, a szodómia, a kábítószerek és az alkohol állandó fenyegetésének teszik ki gyerekeiket vagy unokáikat". "Ha nem is esnek bűnbe, elfelejtik a Korán nyelvét - az arabot -, amely körülveszi őket Szíriában, Irakban, Líbiában és máshol, s így nehezebb lesz a visszatérés a valláshoz és annak tanításaihoz" - írták az interneten elérhető kiadványban
Olaszország eritreai és szíriai bevándorlókat akar átadni a többi EU-tagországnak
A római kormány tervei szerint az Európai Unió tagállamai között szétosztandó mintegy 40 ezer olaszországi illegális bevándorló kizárólag eritreai és szíriai lesz. Ezzel egy időben további több tízezer bevándorlót osztanak szét országon belül is, az egyes tartományok között.
A Corriere della Sera című napilap csütörtöki számának értesülései szerint az olasz kormány már tudja, hogy az utóbbi időszakban érkezett migránsok közül mely csoportokat kívánja átadni az őket befogadó európai tagállamoknak. Az EU által bejelentett kvótarendszer értelmében mintegy 40 ezer bevándorló áthelyezésével csökkentenék Itália migrációs terheit.
A migránsok "átadása" két év alatt zajlana le, és Itáliában kizárólag az eritreai és szíriai bevándorlókat érintené. Az idén az olasz partokra érkezett több mint száztízezer bevándorló között az eritreaiak képviselik a legnépesebb csoportot.
Továbbra is problémát jelent azonban az országban maradó többi illegális bevándorló elhelyezése, miközben ezek többsége még regisztrálásra vagy menekültkérelmének elbírálására vár. Az olaszországi befogadópontokon több mint 115 ezren szoronganak. További 10 ezer - szülői kíséret nélkül érkezett - kiskorú bevándorlót úgynevezett védett intézményekben szállásoltak el.
Az olasz belügyminisztérium az első fázisban húszezer bevándorlót akar szétosztani a tartományok között - azok népessége és az egy főre eső bruttó jövedelem (GDP) arányában. Ennek alapján ötezer bevándorlót az észak-olaszországi, gazdagabb Lombardia és Veneto tartománynak kell befogadnia. A tízmillió lakosú Lombardiában jelenleg valamivel több mint 12 ezer bevándorlót látnak el, kétezerrel kevesebbet az előírtnál.
Az északnyugati Valle d'Aosta eddig egyetlenegy bevándorlót fogadott a Rómából sürgetett több mint négyszáz helyett. Mindhárom tartomány elnöke már nyár elején jelezte, hogy nem kíván több bevándorlót befogadni. Luca Zaia, Veneto elnöke, az Északi Liga párt politikusa korábban úgy fogalmazott, hogy tartománya megtelt.
A Corriere beszámolója szerint a bevándorlás gazdasági serkentőerőként is hathat. Calabriában, az olasz csizma orrában levő Vibo Valentiába, Olaszország negyedik legszegényebb megyéjébe az utóbbi hetekben több mint 4 ezren érkeztek. A bevándorlók ellátásának szükségessége újraindította a helyi kereskedelmi és szolgáltatási hálózatot. A korábban bezárt üzletek megrendeléseket kaptak, az üresen álló kempingek megnyitották kapuikat, és a bevándorlás munkahelyeket teremtett. A helyi gazdaság számára a bevándorlók fejenként 35-40 euró napi bevételt jelentenek. Vibo Valentia olasz és EU-forrásokkal együtt négymillió euró (1,2 milliárd forint) támogatásban részesül a migránsok ellátására.
A csehek nem tudnak terroristagyanús migránsokról
A cseh hatóságoknak nincsenek olyan információik, miszerint a Csehország területén őrizetbe vett menekültek közül bárki is kapcsolatban volna az Iszlám Állammal - közölte Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök a nemzetbiztonsági tanács ülése után csütörtökön Prágában.
Sobotka szerint ugyan valószínűsíthető, hogy az Iszlám Állam és szövetségesei valamilyen módon jelen vannak a menekültek körében, de tevékenységükről Csehországban a hatóságoknak semmiféle információ nincs birtokában.
"Ami a csehországi helyzetet illeti, nincs olyan információnk, miszerint konkrétan a Cseh Köztársaságban olyasvalakit vettek volta őrizetbe, aki a menekülthullámmal kapcsolatban terrorista tevékenységgel lenne gyanúsítható" - mondta újságíróknak a cseh kormányfő, akinek szavait Milan Chovanec belügyminiszter is megerősítette.
Chovanec szerint a Csehországba érkező migránsok hulláma az utóbbi napokban gyengült. Csehországnak ugyanakkor elegendő szabad kapacitása van a migránsok elszállásolására.
"Jelenleg több mint 300 szabad férőhelyünk van. Október elsején az észak-csehországi Drahonicében nyílik meg egy új tábor 220 férőhellyel, újév után pedig a Pilsenhez közeli Balkovában 200 férőhellyel" - fejtette ki a belügyminiszter. "Arra számítunk, hogy a migrációs hullám a közeljövőben újra felerősödik, majd október után enyhülni fog. Tavasszal új hullámra számítunk" - jelentette ki Milan Chovanec.
Andrej Babis cseh kormányfőhelyettes csütörtökön élesen bírálta a NATO-t, amiért a szervezet nem kíván bekapcsolódni a migrációs válság kezelésébe. Babis, aki szerdán Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is tárgyalt Prágában, már korábban felszólította a NATO-t, hogy kapcsolódjon be aktívan az embercsempészek ellen a Földközi-tengeren indított akciókba. A cseh kormányfő helyettes úgy véli, amennyiben a NATO nem lép fel az embercsempészek ellen, akkor ezt szervezet európai tagállamai hadseregeinek kellene megtenniük.
"A NATO szelektíven viselkedik. A szomáliai kalózok ellen fellépett, mert a NATO tagállamok gazdasági érdekei ezt kívánták" - mutatott rá Andrej Babis. "A menekültek a NATO-t nem érdeklik, holott azok a NATO-tag Törökország területén lépnek be Európába, és az embercsempészek is aktívak Törökország területén" - tette hozzá.
A csehországi látogatáson tartózkodó Jens Stoltenberg szerdán Prágában azt mondta, hogy Európának haladéktalanul reagálnia kell a migrációs válságra, míg a NATO-nak inkább a migrációs probléma hosszú távú gyökereire kell összpontosítani.
Iohannis: Románia ellenzi a kötelező befogadási kvótákat
Románia elégedetlen azzal a "bürokratikus" megoldással, amelyet az Európai Bizottság elnöke javasolt a migrációs válságra, és továbbra is elutasítja a kötelező befogadási kvótákat - jelentette ki csütörtökön Klaus Iohannis román államfő.
A román elnök bírálta az Európai Bizottságot, amiért a tagországok megkérdezése nélkül tett közzé "kötelezőnek szánt" kvótákat, vagyis olyan részleteket közölt a különböző tagországoknak szánt menekültek számáról, amelyekre megítélése szerint "ebben a szakaszban nem lett volna szükség".
Arra a kérdésre, hogy azt kívánja-e ezzel megüzenni: Románia semmiképpen nem hajlandó 1785 menedékkérőnél többet befogadni (amennyit júliusban felajánlott), Iohannis azt mondta: nem puszta számokról van szó. "Nem alkatrészekről beszélünk, amelyeket meg kell számolni, hanem emberekről, az Európába érkező bevándorlókról" - jegyezte meg Iohannis.
Rámutatott: Románia kinyilvánította már szolidaritását, felajánlotta, hogy lehetőségeihez mérten viszonylag nagyszámú menekültet befogad, de nem tartja megoldásnak, hogy "bürokratikus módon kiszámított" kötelező kvóták alapján, "könyvelői stílusban" osszák szét a menedékkérőket.
Hozzátette: az unió igazságügyi és belügyminisztereinek hétfői rendkívüli tanácskozásán Romániát a belügyi tárcát is vezető Gabriel Oprea fogja képviselni, azzal a mandátummal, hogy ne támogassa bizottság kötelező kvótákra vonatkozó javaslatát.
Romániának, a júliusban vállalt 1785 menedékkérő mellett 4646 Európába érkezett bevándorlóról kellene gondoskodnia.
Ismét járnak a vonatok Németország és Dánia között
Ismét megindult a vasúti forgalom csütörtök reggel a német-dán határon, Flensburg és Padborg között, de a német Fehmarn és a dán Lolland-sziget között a vonatokat szállító kompok nem járnak. A közlekedést szerdán állították le a Svédországba igyekvő menedékkérők miatt.
Az ARD országos köztelevízió összeállítása szerint továbbra is korlátozott a vasúti forgalom Németország és Dánia között, csak regionális járatok közlekednek a flensburgi határátkelőn, és egyelőre nem tudni, hogy mikor áll helyre a szokásos menetrend.
A Flensburgból csütörtök reggel elindult első vonaton nagyjából 50 menedékkérő utazott. Őket a dán határvárosban, Padborgban több tucat rendőr fogadta, az ellenőrzés után a vonat továbbindult Koppenhága felé.
A flensburgi pályaudvaron körülbelül 120 migráns éjszakázott, az NDR regionális közszolgálati médiatársaság szerint helyi lakosok takarókat, ennivalót, ruhákat vittek nekik.
A dán hatóságok továbbengedik a Lollandon fekvő kikötővárosba, Rodbybe az utóbbi napokban érkezett menedékkérőket is. Csütörtökre virradó éjszaka 240-en indultak el vonattal észak felé. Egy szálláshelyen még 300-an tartózkodnak, közülük többen már csütörtök délelőtt útra kelnek.
Vasárnap óta körülbelül 3 ezer menedékkérő érkezett Padborgba és Rodbybe. Sokan nem akarják regisztráltatni magukat Dániában, hanem szeretnének továbbutazni Svédországba, hogy ott kérjenek menedékjogot.
Befogadásukra a dán kormány egy eseti megállapodást javasol a svéd kormánynak, amely azonban az uniós menekültügyi szabályokra hivatkozva ezt elutasította.
Flensburg és Fehrmarn a két legfontosabb átkelőhely a német-dán határon. A vasúti összeköttetést szerda délután állították le a dán rendőrség kezdeményezésére.
Padborgban szerdán nagyjából 300 menedékkérő elhagyta a számukra kijelölt szálláshelyet és egy autópályán elindult észak felé, hogy megtegye a több mint 200 kilométert Svédország határáig. Emiatt a hatóságok kénytelenek voltak egyes szakaszokon időlegesen lezárni a forgalmat. Az NDR beszámolója szerint buszokat küldtek értük, de nem akartak felszállni és éjszakára behúzódtak az autópálya melletti erdős területre.
Sarkozy újfajta háborús menekültstátust hozna létre az iraki és szíriai menekültek számára
Az Európai Bizottság által javasolt kvótarendszert a migránsok befogadására továbbra is elutasítja Nicolas Sarkozy volt francia államfő, aki egyúttal új európai migrációs politikára tett javaslatot a politikai menekültstátustól megkülönböztetett háborús menekültstátus bevezetésével.
A Le Figaro című francia napilapban csütörtökön megjelent interjúban az exelnök élesen bírálta utódát, Francois Hollande-ot a kvótarendszerre vonatkozó álláspontjának megváltoztatásáért. Párizs júniusban még nem támogatta a javaslatot, de a hét elején jelezte, hogy befogadja a brüsszeli kvóta alapján neki jutó 24 ezer menekültet. Nicolas Sarkozy szerint ez annak jele, hogy a jelenlegi francia vezetésnek "nincs stratégiája és víziója", Francois Hollande államfő "elvesztette az események felett az irányítást".
A kvótarendszer Nicolas Sarkozy szerint "nem lehet egy új európai bevándorlási politika következménye, és semmiképpen sem az előfeltétele".
"Miután annyifajta bevándorlási politika létezik, mint ahány tagállama van Schengennek, a kvóták meghatározása azt jelentené, hogy olyan külföldieket kellene befogadnunk, akik nem felelnek meg az általunk meghatározott kritériumoknak" - hangsúlyozta.
Az exelnök szerint a francia ellátórendszer nagyvonalúbb más schengeni tagállamok juttatásainál, ezért azok a menekültek is, akiket a többi tagállam fogadna be, előbb-utóbb Franciaországban kötnének ki. Az exelnök szerint háromfajta migráció létezik és mindhárom más választ igényel.
A gazdasági migránsokat Franciaországnak "csak nagyon korlátozott formában áll módjában befogadnia", a politikai menekülteket illetően, akiket "humanista hagyományunk nevében mindig is befogadtunk, elfogadhatatlan lenne módosítani" a francia politikát, a "háborús menekülteket, akik kénytelenek a szétesőben lévő hazájukból átmenetileg elmenekülni, ez a helyzet Irakkal és Szíriával" - pedig a konfliktusok idejére kellene csak befogadni, és a béke helyreálltával ezeknek az embereknek haza kellene térniük - fejtette ki a legnagyobb ellenzéki párt vezetője.
Sarkozy szerint ez utóbbiakat meg kellene különböztetni azoktól a politikai menekültektől, akik tízéves tartózkodási engedélyre jogosultak, és "átmeneti háborús menekültstátust" kell létrehozni számukra, amely jelenleg hivatalosan nem létezik.
A volt elnök szerint az Európai Uniónak a schengeni övezeten kívül, kelet-európai és afrikai országokban kellene létrehoznia befogadóállomásokat, és ott eldönteni, hogy ki jogosult ilyen speciális menedékjogra, mert "elviselhetetlen emberi tragédiákat" élnek át azok, akik átkelnek a Földközi-tengeren. Ha viszont a kérelmekről még a bevándorlók útnak indulása előtt döntenek az európai országok, "megóvjuk ezeknek a szerencsétleneknek a testi épségét".
Az exelnök úgy véli, hogy "Schengen nem működik", ezért új alapokra kell helyezni az európai migrációs politikát. Annak pedig előfeltétele szerinte a nem európai állampolgárok számára a szabad áramlás felfüggesztése a schengeni övezeten belül egészen addig, amíg nem születik meg egyfajta "Schengen 2".
Nicolas Sarkozy átmenetileg visszaállítaná a nemzeti határok ellenőrzését.
"Tudtommal még léteznek határok, szerencsére. Arról is tudok, hogy létezik még határrendészet és vámszervek. Vagyis nem túl bonyolult megkérni őket, hogy végezzék el ezt a munkát a nem európai állampolgárok esetében" - fogalmazott. Szerinte mindehhez nem az eszközök, hanem "a politikai akarat" hiányzik Európában.
FT: Juncker terve teljes támogatást érdemel
Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker által szerdán bejelentett terv, amely 160 ezer menekült kötelező kvóták alapján történő elosztását célozza az európai uniós tagállamok között, teljes támogatást érdemel - írta csütörtökön megjelent szerkesztőségi állásfoglalásában a Financial Times (FT) című brit gazdasági-politikai napilap európai kiadása. A lap szerint ez semmiképpen nem tekinthető átfogó megoldásnak, de létfontosságú lépés, amelyet Európának meg kell tennie. A Financial Times úgy véli, hogy az uniós tagállamok megosztottsága "siralmas": Olaszország, Görögország és Magyarország van kitéve a legnagyobb nyomásnak a menekültáradat frontvonalában, de eddig kevés európai szövetséges volt hajlandó enyhíteni terheiken.
A cikk szerint Németország "nemesen" jár el azzal, hogy idén 200 ezer migránsnak kínált menedéket. Lengyelország, az egyik legnagyobb EU-tagállam viszont vonakodik pár ezer menekültnél többet befogadni, és az Egyesült Királyság is csak öt év alatt vállalja 20 ezer ember fogadását a szíriai határnál lévő menekülttáborokból. A brit miniszterelnök, "David Cameron továbbra is rosszul ítéli meg a menekültválság méreteit, amellyel Európa szembesül" - vélekedik a Financial Times. Emlékeztetett: London jelezte, Juncker javaslatának megvalósításában nem vesz részt. Az EU többi tagjának azonban a lap szerint fel kell sorakoznia a terv mögött. Százhatvanezer menekült áttelepítése elegendő, hogy csökkentse a nyomást a többi között Magyarországon, de eltörpül ahhoz képest, hogy mekkora nyomást viselnek el Szíria szomszédjai a Közel-Keleten - áll a cikkben, amelynek szerzője emlékeztet, hogy a 160 ezer ember az unió lakosságának 0,11 százalékát jelenti, míg az ötször szegényebb Libanonban az ottani állampolgárok 25 százalékának megfelelő menekült van.
A lap méltatja Juncker javaslatában, hogy megerősítené az uniós határőrizetet, azokat pedig visszaküldené hazájukba, akik nem jogosultak menekültstátusra. "A tömeges hazaküldés politikája mindig kemény. Ugyanakkor az EU-nak meg kell mutatnia, hogy az Európába vándorlás nem garantált egyirányú belépőjegy, hanem egy szabályozott eljárás" - írja a brit lap. A szerző úgy értékeli, hogy Juncker terve "hűvösen pragmatikus, de emberséges", amelynek alapján az unió elismeri, nem képes jobb életre vágyó gazdasági bevándorlók millióinak otthont adni, de humanitárius hagyományaihoz hűen befogadja azokat, akik a háború és az erőszak elől menekülnek. "Juncker a helyes utat jelölte ki Európa számára" - summázza véleményét a Financial Times.
Már támogatja a franciák többsége a menekültek befogadását
A franciák többsége már támogatja a migránsok és menekültek befogadását. Az álláspont radikális változását a tengerbe fúlt kisfiú, Aylan Kurdi tragédiája váltotta ki, amelynek képe bejárta a világsajtót - derül ki az Elabe közvélemény-kutatóintézet felméréséből, amelyet szerdán hozott nyilvánosságra a BFM hírtelevízió.
Miközben szeptember elején a franciáknak még csak 44 százaléka támogatta, hogy Franciaország befogadjon menekülteket, most már 53 százalékos ez az arány, alig egy hét alatt kilenc százalékos a növekedés.
Az Elabe szerint ezt a látványos változást a szíriai Aylan Kurdi fotója okozta. A hároméves gyermek, bátyja és anyjuk vízbe fúlt a török partoknál, amikor megpróbált a család Európába jutni.
"A Németországból érkező képek, több (francia) művész felhívása és a francia kormány pedagógiai jellegű magyarázatai is valószínűleg hozzájárultak ehhez a jelentős változáshoz" - ismertette a hírtelevízió.
"Tudja-e, hogy az Európai Unió elsősorban Szíriából érkező migráns- és menekülthullámmal néz szembe? Ön szerint Franciaországnak be kellene-e fogadnia ezeknek a migránsoknak és menekülteknek egy részét?" - ez volt a kérdés, amelyet a felmérésben feltettek a megkérdezetteknek.
Leginkább a baloldali szavazók álláspontja változott, ők és a centristák többsége egyértelműen igennel válaszolt. A legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Köztársaságiak szavazóinak 60 százaléka továbbra is ellenzi a befogadást, a szélsőjobboldali Nemzeti Front táborának pedig 84 százaléka válaszolt nemmel.
A reprezentatív felmérés kedden és szerdán készült ezer francia nagykorú állampolgár megkérdezésével.
Francois Hollande államfő hétfőn jelentette be, hogy Franciaország 24 ezer menekültet befogad a következő két évben. A francia hatóságok még aznap jelezték, hogy szolidaritásból a következő napokban Franciaország átvesz ezer olyan menekültet Németországból, akik az elmúlt napokban érkeztek a szomszédos országba. A francia menekült- és hontalanügyi hivatal (OFPRA) munkatársai azonnal Münchenbe utaztak egy átmeneti befogadóhelyre, hogy megszervezzék az önkéntes jelentkezők utazását, akik közül szerdán közel kétszázan már meg is érkeztek. A szíriai, iraki és eritreai menekülteket átmenetileg három, Párizs környéki településen szállásolták el a Francia Vöröskereszt és humanitárius szervezetek segítségével. A menekültkérelmek gyorsított elbírálása után önkormányzatok által önkéntes alapon felajánlott lakásokba költöztetik őket.
Közel-keleti menekültek befogadását ajánlotta fel négy latin-amerikai ország
Chile, Brazília, Venezuela és Paraguay is felajánlotta, hogy befogad közel-keleti menekülteket - írta csütörtökön összefoglalójában a Hszinhua hírügynökség.
Michelle Bachelet, Chile elnöke kedden közölte, országa felkészül arra, hogy képes legyen jelentős számú menekültet befogadni, mivel országa tisztában van azzal, hogy a menekültválság "az egész emberiség tragédiája". Az elnök bejelentése után Heraldo Munoz külügyminiszter közölte, a kormány mihamarabb kidolgoz egy "megvalósítható tervet".
A helyi média arról számolt be, hogy a chilei kormány száz-százötven szíriai család befogadásának felajánlását fontolgatja. A latin-amerikai országban jelenleg 80 ezer szíriai él a Prensa Latina kubai hírügynökség szerint. A közel-keleti menekültek befogadása nem új keletű dolog Chilében, hiszen a latin-amerikai ország ad otthont a közel-keleti térségen kívül élő legnagyobb, mintegy 450 ezer tagú palesztin közösségnek.
Nicolás Maduro venezuelai elnök 20 ezer szíriai menekültnek ajánlott fel menedéket országában. Chiléhez hasonlóan a Venezuelai Bolívari Köztársaság sem először fogadna be bajbajutottakat: a 2014-es izraeli-palesztin konfliktusban megsebesült vagy elárvult palesztin gyerekeket vett magához az olajban gazdag latin-amerikai ország.
Brazília, amely a szíriai konfliktus 2011-es kirobbanása óta kétezer menekültet fogadott be, ugyancsak nyitva tartja ajtaját a menekültek előtt. Az ország elnöke, Dilma Rousseff közölte, országa a válságos idők ellenére tárt karokkal fogadja a menekülteket.
A brazíliai GloboNews hírcsatorna internetes felülete szerint Sao Paulóban jelentős szír közösség él. A szíriai bevándorlók a 19. században érkeztek az amerikai kontinens legnépesebb városába, és jelentősen hozzájárultak a város fejlődéséhez.
A Brazíliát választó menekültek humanitárius vízumot igényelhetnek a latin-amerikai ország bejrúti konzuli hivatalában.
Oscar Cabello Sarubbi, Paraguay külügyminisztere ugyancsak úgy nyilatkozott a minap, hogy a kormány "nyitott a menekültek fogadására, de csak észszerű mértékekben, amennyit az ország ténylegesen be tud engedni".
G7-es csúcstalálkozót kezdeményez Németország
A G7 csoport külügyminiszteri szintű találkozóját fogja kezdeményezni Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter, aki a fórumra arab országokat is meghívna, hogy közösen keressenek megoldást a Szíriával szomszédos országokban lévő menekülttáborokat érintő pénzügyi problémákra.
Steinmeier a német Bundestagban szerdán felháborítónak nevezte, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) annyira alulfinanszírozott, hogy a Szíriával szomszédos országokban lévő menekülttáborokban az élelmiszer-fejadagokat a felére kellett csökkentenie.
Elmondása szerint az ENSZ következő, szeptember közepére tervezett közgyűlésén kezdeményezi, hogy a G7 csoport arab országok részvételével külügyminiszteri találkozót tartson. "Ha ezeknek az embereknek a sorsa fontos számunkra, akkor biztosítanunk kell azt, hogy az ENSZ-ügynökség megkapja a szükséges pénzt a napi élelmiszeradagok kiosztásához" - mondta Steinmeier.
Eközben Erna Solberg norvég miniszterelnök levelet küldött Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak, amiben a szíriai menekültek megsegítése céljából egy donorkonferencia megrendezését javasolta Norvégiában.
Jean-Claude Juncker EB-elnök szerdán az Európai Parlament előtt adott évértékelő beszédében javasolta további 120 ezer - így összesen 160 ezer - menekült átvételét a menekültválságban leginkább érintett tagállamokból.
Juncker javaslatára reagálva Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök közölte, országa kész kivenni a részét a menekültválság megoldásából. Hozzátette, országa 2800 menekült befogadását ajánlja fel. Rasmussen azonban hangsúlyozta, hogy vasárnap óta háromezer menekült érkezett Németországból a skandináv királyságba, aminek értelmében "Dánia már többet is tett, mint amennyi a kötelessége lett volna". "Eljött az ideje, hogy más államok is felelősséget vállaljanak" - tette hozzá.