Törökországnak mihamarabb fel kell oldania a júliusi, kudarcot vallott puccskísérletet követően bevezetett rendkívüli állapotot - jelentette ki Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa a honlapján pénteken közzétett memorandumban.
Nils Muiznieks szeptember végén tett törökországi látogatását követően közzétett feljegyzésében hangsúlyozta, Ankarának a lehető legsürgősebben vissza kell térnie a rendes eljárásokhoz és ügymenetekhez, és a lehető leghamarabb véget kell vetnie a rendkívüli állapotnak.
Sajnálattal állapította meg, hogy Törökország kormánya hétfőn úgy döntött, 90 nappal meghosszabbítja a rendkívüli állapotot, amelyet július 20-án, a kudarcot vallott katonai államcsínykísérlet után öt nappal vezettek be. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy az intézkedés érvényességi ideje lerövidülhet.
Német lap: Több török diplomata menedékjogot kért Németországban
Menedékjogot kért Németországban több török diplomata a hazájukban történt puccskísérlet után - írta pénteken hírportálján a Süddeutsche Zeitung című német lap, kiemelve, hogy az ügy tovább növelheti a feszültséget a berlini és az ankarai vezetés viszonyában. A müncheni lap és két regionális közszolgálati médiatársaság, a Norddeutscher Rundfunk (NDR) és a Westdeutscher Rundfunk (WDR) közös tényfeltáró munkacsoportjának beszámolója szerint török biztonsági szervek úgy tudják, hogy július 15-én éjjel, a törökországi hatalom-átvételi kísérlettel egy időben a berlini török nagykövetségen puccsisták megpróbálták átvenni az irányítást, a külképviselet kormányhű dolgozói pedig elbarikádozták magukat a német főváros kormányzati negyedében álló épületben. A törökországi puccskísérlet bukása után nyolc török diplomatát rendeltek haza Németországból, és legkevesebb hárman nem tértek vissza hazájukba, hanem menedékjogot kértek a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalnál (BAMF). Köztük van a berlini nagykövetség korábbi katonai attaséja is. A BAMF még nem döntött a kérvényekről, az ankarai vezetés pedig egyelőre nem tiltakozott amiatt, hogy hazarendelt diplomatái Németországban tartózkodnak és egy állami intézményhez fordultak, hogy ne kelljen visszatérniük.
Az emberi jogi biztos nem vitatta Ankara döntésének jogosságát a rendkívüli állapot júliusi bevezetését illetően, de megjegyezte, hogy a rendelkezések szinte korlátlan intézkedési jogkört biztosítanak a hatóságok és a végrehajtó hatalom számára, az ilyen hatáskör pedig minden esetben "bizonyos fokú önkényességet okoz és gyengíti a jogállamiságot".
Aggodalmát fejezte ki, hogy a rendkívüli állapot lehetővé teszi, hogy a gyanúsítottakat 30 napnál tovább is fogva tarthassák, és bírálta, hogy egyszerű közigazgatási határozattal médiavállalatokat, egyesületeket, vállalkozásokat zárhatnak be, vagyonukat pedig elkobozhatják.
Nils Muiznieks azt is kifogásolta, hogy Ankara kollektív eljárást folytat a puccskísérlet felelősévé tett, az Egyesült Államokban élő egykori hitszónok, Fethullah Gülen mozgalmához közel állók ellen. Az ombudsman aláhúzza, hogy nem lehet valakit bűnösnek kimondani csak azért, mert rokonszenvez egy törvényesen működő szervezettel, amely Gülen mozgalmához köthető, ha nem is tudott arról, hogy a szervezet erőszakra készül.
Külön kiemeli az ombudsman a jogbiztonság fontosságát, valamint, hogy egy demokratikus társadalomban nem szabad egy gyanúsított családtagjait is automatikusan gyanúsnak tekinteni.
Törökországban, a július 15-én kudarcot vallott államcsíny óta mintegy 70 ezer ember esetében indítottak eljárást Törökországban az átfogó vizsgálatok keretében. A nyomozások a haderő mellett főként a rendőrséget, a csendőrséget, a parti őrséget, az igazságügyet, az oktatást, az egészségügyet és a médiát érintik.
A török kormány hétfőn újabb kilencven nappal meghosszabbította a július 20-án bevezetett rendkívüli állapotot, amelynek értelmében törvényerejű rendeletekkel irányítják az országot. Recep Tayyip Erdogan államfő támogatta a helyzet fenntartását, mert szerinte Ankara így hatásosabb küzdelmet vívhat a terroristák ellen, beleértve a kurd lázadókat és támogatóikat is.
A puccskísérletben török források szerint 246-an vesztették életüket, köztük 179 civil, 62 rendőr és 5 katona.
