Külföld
Az EP további százmilliót hagyott jóvá a menekültek segítésére
„Iszlámtörvényt” alkotna a CSU
Az EP további százmilliót hagyott jóvá a menekültek segítésére
Jóváhagyta az Európai Parlament szerdán, hogy további százmillió eurót (mintegy háromszáztízmilliárd forint) különítsenek el a menekültek Európai Unión belüli ellátására és kétmillió eurót arra, hogy az európai rendőri együttműködési szervezeten (Europol) belül működő Európai Terrorelhárító Központ (ECTC) új munkatársakat vegyen fel. Az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács által korábban elfogadott javaslat értelmében, az uniós parlament szerdai jóváhagyásával további százmillió euró fordítható a menekültválság okozta kiadásokra.
A képviselők üdvözölték, hogy a menekültek unión belüli ellátására fordítandó összeg miatt nem csökkennek a harmadik országokat segítő programok forrásai, ugyanis a menekültekre szánt pénz a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból (AMIF) származik.
Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy ezeket a ráfordításokat később friss forrásokkal kellene helyettesíteni, amelyhez az EU-n belüli humanitárius segélyek mobilizálása érdekében fenntarthatóbb jogi és pénzügyi keretrendszerre van szükség.
„A politikai iszlám hátráltatja a muszlimok beilleszkedését”
Németországban törvényt kell alkotni a muszlim vallás gyakorlásáról, a jogszabályban rendelkezni kell a többi között arról, hogy tilos a muszlim közösségek anyagi támogatása külföldről - mondta a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) főtitkára egy szerdai lapinterjúban. Andreas Scheuer a Die Welt című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy a „politikai iszlám” hátráltatja a muszlimok társadalmi beilleszkedését, ezért „határozottabban és kritikusabb hozzáállással” kell foglalkozni a témával.
Osztrák belügyminisztérium: A schengeni előírásokkal összeegyeztethető az átkelőpont kialakítása
Nincs szó egyébről, mint az osztrák-szlovén határ mentén lévő, menekültbeléptetési rendszerhez hasonló átléptetőpont kiépítéséről - reagált az osztrák belügyi tárca szóvivője. Hermann Muhr szerint amennyiben a stájerországi átléptetési pont megfelelt a schengeni szabályoknak, úgy a Brenner-hágónál kiépítendő rendszerre is ugyanez érvényes. Az Ausztria déli részénél lévő határirányítási rendszer az év eleje óta működik. Spielfeldnél 3,7 kilométer hosszú kerítést is építettek, továbbá az érkező menekülteket regisztrálják, és nemcsak a személyazonosságukat, hanem a csomagjaikat is ellenőrzik. Az osztrák belügyi tárca szóvivője szerint a határmenti ellenőrzés attól függ, hogy Olaszország mennyire eredményesen tudja visszaszorítani a menekültáradatot.
Meg kell alkotni egy „iszlámtörvényt”, amely véget vet annak a gyakorlatnak, hogy külföldről, főleg Törökországból és Szaúd-Arábiából finanszíroznak mecseteket és egyéb muszlim intézményeket, például óvodákat.
A jogszabályban rendelkezni kell arról is, hogy a hitszónoki állás betöltésének feltétele a Németországban szerzett szakirányú végzettség és a német társadalom alapértékeinek tisztelete, az igehirdetés nyelve pedig a német - mondta az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) testvérpártjának főtitkára.
Hangsúlyozta: a „felvilágosult Európának saját iszlámra” van szüksége, és meg kell akadályoznia „más, részben szélsőséges értékrendek importját”.
Több pénzt kap az osztrák hadsereg
A határvédelem és a terrorizmus elleni küzdelem miatt új kihívás elé néz az osztrák haderő, ezért több pénzt kap az osztrák hadsereg - jelentette be szerdán Werner Faymann. Az osztrák kancellár tájékoztatása szerint 2020-ig további 1,3 milliárd eurót folyósítanak a fegyveres erőknek. A kancellár elmondta: a menekültválság idején a katonák nemcsak rendészeti, hanem humanitárius feladatokat is ellátnak. Jelenleg nem tudjuk, hogy a Törökországgal kötött uniós megegyezés hosszútávon működni fog-e, és az sem egyértelmű, hogy lehetséges-e a menekültek igazságos európai elosztása - jelentette ki Faymann. Indoklása szerint emiatt fel kel készülni arra, hogy ha kiéleződik a helyzet, emberségesen járjanak el és fenn tudják tartani a rendet.
Az olaszok szerint indokolatlan lenne az osztrák ellenőrzés
Az olasz kormány két tagja, Paolo Gentiloni külügyminiszter és Angelino Alfano belügyminiszter a brüsszeli Európai Bizottságnál tiltakozott szerdán az ellen, hogy Ausztria visszaállítaná a határellenőrzést a Brenner-hágón. A tárcavezetők Dimitrisz Avramopulosznak, a bizottság belügyekért és migrációs politikáért felelős biztosának címzett közös levelükben Bécs kerítésépítési tervei ellen emeltek szót.
A két olasz kormánytag a bizottság azonnali beavatkozását követelte „az Európai Unió alapvető értékeinek védelme" érdekében. Gentiloni és Alfano szerint Brüsszelnek azonnal meg kell győződnie arról, hogy Bécs tervezett lépései összhangban vannak-e az uniós joggal, ugyanis Ausztria eddig nem mutatott be olyan dokumentumot, amely indokolná a döntést, és az Olaszország felől érkező migránsok számának növekedését mutatná területén. Az osztrák belügyminiszter azonban arra számít, hogy a balkáni útvonal lezárása miatt mintegy háromszázezer menekült érkezik majd a Földközi-tenger felől Olaszországba, ahonnan a Brenner-hágón át folytathatják útjukat Ausztriába és más nyugat-európai országokba.
Hivatalos adatok szerint egyelőre úgy tűnik, hogy az év eleje óta több migráns érkezett Ausztriából Olaszországba, mint fordítva. Míg január 1. és április 10. között az olasz hatóságok 674 menedékkeresőt küldtek vissza Ausztriába, addig az osztrák fél csupán 179 migránst szállított vissza Olaszországba.
Róma indokolatlannak tartja az osztrák határzárat, mert 2014 óta a két ország rendőrségei szorosan együttműködnek egymással, aminek keretében a határhoz közeli települések utcáin és a határon áthaladó vasúti szerelvényeken közösen járőröznek és igazoltatják a gyanús személyeket.
Tusk: Az EU-Törökországi megállapodás etikai problémákat vet fel
A migrációs válság megoldása érdekében tető alá hozott EU-Törökország megállapodás jogi és etikai problémákat vet fel - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. A lengyel politikus véleménye szerint a megállapodás aláírói mindent megtettek az emberi méltóság tiszteletben tartása érdekében, de minden attól függ, hogyan hajtják végre az egyezséget.
„A Törökországgal kötött megállapodás nem tökéletes. Annak kockázataival és gyengeségeivel tisztában vagyunk” - fogalmazott.
Nincsenek kényelmes és egyszerű megoldások, amelyek meg tudnák állítani a bevándorlók áramlását - mondta.
Kijelentette, hogy a nyugat-balkáni útvonal lezárása későn meghozott intézkedés volt azt követően, hogy északabbra fekvő országok kénytelenek voltak lezárni határaikat a migránsok előtt.
Hozzátette, hogy a megállapodás létrejötte - amelynek fő célja, hogy véget vessen az illegális, ellenőrizetlen beáramlásnak és egy esetleges politikai káosznak Európában - megelőzte a schengeni rendszer összeomlását.
Európa számára politikai katasztrófával járna, ha a „jobboldali radikalizmus győzedelmeskedne” és megszűnne a határok nélküli utazás lehetősége azáltal, hogy nem sikerül biztosítani a külső határok védelmét - vélekedett.
Tusk ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az EU-török megállapodás megerősítheti a líbiai migrációs útvonalat. Hozzátette, nem lehet ugyanazokkal az eszközökkel kezelni az Észak-Afrika irányából érkező migrációs nyomást. Tusk aggasztónak nevezte az utóbbi időben, mennyi migráns érkezik Líbiából, ezért összefogásra szólított fel a Máltának és Olaszországnak nyújtandó segítségnyújtásban.