Az ENSZ menekültügyi konferenciáján közös nyilatkozatot fogadtak el a humanitárius segítség növeléséről és jobb összehangolásáról.
Az ENSZ New York-i magas szintű menekültügyi nemzetközi konferenciáján hétfőn este közös nyilatkozatot fogadtak el a humanitárius segítség növeléséről és jobb összehangolásáról.
Ban Ki Mun, a leköszönő ENSZ-főtitkár "áttörésnek" minősítette a 193 ENSZ-tagállam képviselője által aláírt deklarációt, amely alapvetően általánosságokat fogalmaz meg a menekültek megsegítésének elveiről, de kevés konkrétumot tartalmaz, és a benne foglaltak nem is kötelező érvényűek.
Az egynapos csúcskonferencia újdonság volt annyiban, hogy történetében először a világszervezet most rendezett először ilyen témával foglalkozó konferenciát. Az elemzők azonban inkább a kedden a washingtoni Fehér Házban tartandó menekültügyi tanácskozástól várnak több konkrétumot. Annak a találkozónak Barack Obama elnök a házigazdája, ám csak néhány ország képviselőit hívták meg: Kanada, Svédország, Németország, Jordánia, Etiópia és Mexikó képviselője lesz jelen.
Szijjártó Péter kétoldalú tárgyalásokon vett részt
A menekültválságról, gazdasági együttműködésről és diplomáciai képviselet megnyitásáról folytatott egyeztetéseket Szijjártó Péter hétfőn New Yorkban az ENSZ menekültügyi konferenciája alkalmával tartott kétoldalú tárgyalásain. A külgazdasági és külügyminiszter tárgyalt Julie Bishop ausztrál, Gibran Bászil libanoni, María Ángela Holguín Cuéllar kolumbiai külügyminiszterrel és Josaia Voreqe Bainimaramával, aki a Fidzsi-szigetek miniszterelnöke és egyben külügyminisztere is.
Szijjártó Péter az ausztrál és a libanoni külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseinek fő témája a menekültválság volt. Ausztrália és Magyarország vezetői is elsődlegesnek tartják a határok védelmét és nemzeti szuverenitást, s mind Canberra, mind Budapest álláspontja a menekültkérdésben az, hogy meg kell akadályozni, hogy a jog adta lehetőségekkel visszaéljenek. Ausztrália is megerősítette a határvédelmet, és szigorította vonatkozó jogszabályait. Az ausztrál kormányt ugyanolyan nemtelen támadások, kritikák érik, mint Magyarországot - húzta alá Szijjártó Péter.
A menekültválság volt a magyar-libanoni külügyminiszteri eszmecsere témája is. Szijjártó Péter és Gibran Bászil egyetértett abban, hogy mindent meg kell tenni a menekültek mielőbbi hazatérése érdekében, s abban kell segíteni nekik, hogy a nehéz időszakot az otthonaikhoz közeli országokban és térségekben vészelhessék át. A két politikus abban is egyetértett, hogy Törökország mellett Jordániának, Libanonnak és az észak-iraki kurd autonóm régiónak nagyobb segítséget kell nyújtani, hiszen ezek az országok nagyon sokat vállalnak a menekültválság enyhítésében. Szijjártó Péter ezzel összefüggésben fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is, hogy Magyarország hárommillió eurót fizetett be a Madad Alapba. (A Madad Alap Szíria és a környező országokban élő menekültjeinek támogatására hivatott, s az Európai Unió hívta életre.)
A Fidzsi-szigetek kormányfő-külügyminiszterével és a kolumbiai külügyminiszterrel a magyar külgazdasági és külügyminiszter gazdasági kérdésekről egyeztetett. Josaia Voreqe Bainimaramával az Európai Unió és a csendes-óceáni térség szorosabb együttműködésének fontosságáról, María Ángela Holguín Cuéllar asszonnyal pedig a kolumbiai gazdaság diverzifikálásával megnyíló új lehetőségekről. "Az Európai Unió, Kolumbia, valamint Peru között megkötött szabadkereskedelmi megállapodás új lehetőségeket kínál a magyar gazdaság számára is" - szögezte le az MTI-nek adott nyilatkozatában Szijjártó Péter, aki azt is elmondta: megállapodott kolumbiai kollégájával abban, hogy Bogotában újranyitják a magyar nagykövetséget. Erre a jövő nyáron kerül sor.
