Az ENSZ az ukrán és a szakadár oldalt is kínzással vádolja

„A fegyveres csoportok által ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken mindennaposak a rejtélyes eltűnések, önkényes fogva tartások, kínzások és a könyörtelen bánásmód, de ugyanez jellemzi a kormány felügyelete alatt álló térségeket is” - mutatott rá az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága.

A több mint két éve tartó ukrajnai konfliktusról szóló 53 oldalas dokumentum élesen bírálta a kijevi hatóságok és az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) eljárásait.

„Az ukrán hatóságok által a fegyveres konfliktussal kapcsolatban őrizetbe vett embereket kínozzák, rosszul bánnak velük, és rendszeresen megsértik a tisztességes eljáráshoz és ügyük pártatlan elbírálásához való jogukat is” - húzta alá a jelentés.

„Az ukrán hatóságok gyakran vétenek az egyenlő bánásmód elve ellen, és politikájukkal teljesen vagy részlegesen korlátozzák a konfliktuszónákban élők alapvető, illetve társadalmi-gazdasági jogait” - tette hozzá.

A kínzások megelőzéséért munkálkodó ENSZ-küldöttség májusban felfüggesztette ukrajnai látogatását, miután az ukrán kormány megtagadta tőle a hozzáférést több fogdához.

Az ENSZ-jelentés ugyancsak jogsértésekkel vádolta a mintegy 2,7 millió ember sorsáért felelős donyecki és luhanszki szeparatista hatóságokat.

„A szeparatisták önkényes szabályrendszereket állítanak fel, és kínozzák, illetve könyörtelenül bánnak a foglyaikkal”, így próbálnak elnyomni bármiféle szembeszegülést - írta a főbiztosság.

A jelentés szerint 2014 áprilisa óta 9371 ember vesztette életét az ukrán erők és az oroszbarát felkelők konfliktusában, és 21 532-en sebesültek meg.

Porosenko: meghiúsult a káosz és az anarchia forgatókönyve Ukrajnában

Meghiúsult "a káosz és az anarchia forgatókönyve" Ukrajnában, és győzött a felelősségtudat a populizmus fölött - jelentette ki Petro Porosenko ukrán elnök pénteki kijevi sajtótájékoztatóján, amelyet először tartott azóta, hogy áprilisban megoldódott a belpolitikai válság és új kormány lépett hivatalba. Az államfő utoljára januárban tartott sajtóértekezletet. Oroszországra célozva utalást tett arra, hogy szerinte kívülről próbáltak válságot szítani a kijevi vezetésben. "A kísérlet azonban az állami politikai erők szervezett ellenállásába ütközött, és meghiúsult" - hangsúlyozta. 

 A kelet-ukrajnai válsággal kapcsolatosan Porosenko leszögezte, hogy idén a konfliktus rendezésében elért eredmény "szinte egyenlő a nullával", sőt a fegyveres szembenállás még fel is erősödött az utóbbi időszakban. 

A Moszkva által támogatott szakadárok által ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken az államfő szerint addig nem lehet helyhatósági választásokat rendezni, amíg nem szavatolt a biztonság. Hangsúlyozta, hogy erre az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) jelenleg Ukrajnában működő megfigyelői küldöttsége láthatóan nem képes. A tiszta és demokratikus választások lebonyolításához ezért megismételte azt az álláspontját, hogy fegyveres EBESZ-es rendőri missziónak kell a Donyec-medence egyes régióiban biztosítani a rendet. Hozzátette: ragaszkodik ahhoz, hogy a rendőri misszió kérdésében a "normandiai négyek", azaz Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország egyeztessenek. Reményét fejezte ki, hogy még idén ebben a formátumban döntés születik. 

Az ország gazdasági helyzetét illetően Porosenko kijelentette idén legalább 1,1 százalékos növekedésre számít 12 százalékos infláció mellett. Utóbbi előrejelzése szerint jövőre 8 százalékra csökkenhet. Ezzel összefüggésben közölte: biztos abban, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetése kedvező döntést hoz júliusban, így Ukrajna időben megkapja az újabb hitelrészletet, mintegy 1,7 milliárd dollárt. Az IMF küldöttsége májusban tekintette át Kijevben, hogyan teljesíti Ukrajna a 2015-ben kötött hitelprogram feltételeit. Az államfő meggyőződését fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy Ukrajna még idén megkapja a vízummentességet az Európai Uniótól.