Külföld
Az EB eltörölné a schengeni vízumkényszert Ukrajnával szemben
Stoltenberg: az ukrán válságra vonatkozóan nem közeledtek az álláspontok
A vízummentesség csak azokra vonatkozna, akik biometrikus azonosítóval ellátott útlevéllel rendelkeznek és félévente legfeljebb kilencven napot terveznek tartózkodni a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet tagországaiban.
A brüsszeli testület tavaly decemberben állapította meg, hogy Kijev teljesítette az úgynevezett vízumliberalizációs akcióterv minden előírását.
Dimitrisz Avramopulosz migrációs politikáért felelős uniós biztos kijelentette: „a vízummentes utazás még egyszerűbbé teszi az emberek közti kapcsolatokat és megerősíti az üzleti, társadalmi és kulturális kapcsolatokat az Európai Unió és Ukrajna között”.
Hozzátette, a szerdai javaslat elismeri az ukrán hatóságok erőfeszítéseit a kiterjedt és nehéz reformok végrehajtására, ami jelentős hatással van a jogállamiságra és az igazságszolgáltatásra.
„Rendkívül elégedett vagyok az elért haladással, ez fontos fejlemény az ukrán állampolgárok számára, és remélem, hogy az Európai Parlament és a tanács mihamarabb elfogadja a javaslatunkat” - fogalmazott a görög uniós biztos.
A javaslatot az Európai Parlamentnek és a szakminisztereket tömörítő tanácsnak kell jóváhagynia.
Ukrajna régóta reméli, hogy az EU mielőbb eltörli a vízumkényszert, amit egyúttal reformtörekvéseik elismerésének tekintenek. A bizottság ajánlásának elnyeréséhez az ukrán szerveknek az európai normákhoz kellett igazítaniuk az adatvédelmi rendszerüket, valamint az útlevelekre vonatkozó előírásokat. Egyúttal garantálniuk kellett a többi között azt is, hogy a bűnüldözés terén készek az EU-val való zökkenőmentes együttműködésre.
Stoltenberg: Moszkvának tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot
A felek rendkívül hasznos és őszinte megbeszélést folytattak - közölte Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára a NATO-Oroszország Tanács szerdai ülése után.
"Komoly nézeteltérések vannak a NATO és Oroszország között, ezen a mai tárgyalás sem változtatott" - hangsúlyozta brüsszeli sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg a legutóbb csaknem két éve, 2014-ben ülésező NATO-Oroszország Tanács nagyköveti szintű találkozóját követően.
"Számos szövetséges nem ért egyet azzal, hogy Oroszország polgárháborúként próbálja meg ábrázolni (az ukrán válságot). Oroszország destabilizálja Kelet-Ukrajnát, támogatást nyújt a szakadároknak, lőszert, pénzt, felszerelést, valamint irányítást" - szögezte le a NATO-főtitkár.
Stoltenberg kiemelte, a NATO nem ismeri el a jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget Oroszország általi annektálását. Hozzátette, rendkívül aggasztónak tartják a kelet-ukrajnai fegyverszüneti megállapodás egyre gyakoribb megsértését. Mint mondta, a NATO tagországai határozottan támogatják Ukrajna szuverenitásának és területi egységének megőrzését.
A katonai szervezet vezetője megismételte korábbi kijelentését, amely szerint a NATO nem fog visszatérni a Moszkvával folytatandó rendes együttműködéshez, mint ha mi sem történt volna, amíg Oroszország nem kezdi ismét tiszteletben tartani a nemzetközi jogot.
A főtitkár tájékoztatása szerint a szerdai ülésen az ukrán válság kérdései mellett az afganisztáni helyzetről, a terrorizmus elleni harcról, valamint a katonai tevékenységek átláthatóságáról és kockázatcsökkentéséről is tárgyaltak Alekszandr Gruskóval, Oroszország NATO-nagykövetével. Utóbbi téma kapcsán Stoltenberg közölte, a hadsereg átláthatóságának növelése fokozná Európa biztonságát, ami a felek mindegyikének érdekében áll.
Stoltenberg elmondta továbbá, arra számít, hogy hamarosan újra össze fog ülni a NATO-Oroszország Tanács, egyelőre azonban nem állapodtak meg konkrét időpontban.
A katonai szövetség befagyasztott minden gyakorlati együttműködést Moszkvával 2014 márciusát követően, amikor Oroszország magához csatolta a Krímet.
A NATO-Oroszország Tanácsot 2002-ben hozták létre az egykori hidegháborús ellenségek közötti bizalomépítés érdekében. Utoljára nagyköveti szinten a testület 2014 júniusában ülésezett, azóta a párbeszédet befagyasztották. A Nyugat azzal vádolja Moszkvát, hogy a Krím félszigetet a nemzetközi jog megsértésével csatolta el, illetve hogy Oroszország szeparatista erőket támogat Kelet-Ukrajnában.
