Külföld
Az Amnesty International elkezdett vizsgálódni traiskircheni menekülttáborban
A német SPD munkavállalási vízum bevezetését javasolja a bevándorlás csökkentésére +VIDEÓ
A Bécshez közeli traiskircheni táborban a legfrissebb jelentések szerint mintegy négyezer-ötszázan vannak, és közülük ezerötszáz embernek nincs ágya. Július végi adatok szerint a befogadóközpontban ezernyolcszáz kiskorú él kísérő nélkül.
Az osztrák sajtó továbbra is nagy terjedelemben foglalkozik a menekültügyi helyzettel. A Der Standard című napilapban csütörtökön megjelent interjúban Franz Löschnak egykori belügyminiszter dilettánsnak nevezte országa menekültpolitikáját. Ő a délszláv háború alatt volt hivatalban, és abban az időben száztizenötezren menekültek az egykori Jugoszlávia tagállamaiból Ausztriába. Löschnak szerint a menekültek elhelyezésével akkor nem volt gond. A szociáldemokrata politikus bírálta a jelenlegi - néppárti - minisztert, mert szerinte már régen ki kellett volna dolgozni egy cselekvési tervet, hiszen a szakértők már korábban figyelmeztettek a menekültek várható áradatára. Löschnak elmondta: az ő hivatali idejében is előfordult, hogy tüntetett egy település a menekültek befogadása ellen, azonban most a kormányban is belső konfliktus kíséri a kérdés kezelését. Példaként említette a belügyi és a védelmi tárca között a kaszárnyák megnyitásáról szóló vitákat, amelyek a nyilvánosság előtt zajlanak.
A Die Presse című napilap csütörtöki számában közölt információk szerint az alsó-ausztriai tartományi rendőrség vezetője a belügyminisztériumnak arról panaszkodott, hogy a rendőrök számos alkalommal nem tudnak megfelelő erőkkel jelen lenni, mivel legfőképp a menekülthelyzetre koncentrálnak, és egyéb esetekben csak ügyeleti készültséget tudnak ellátni. A belügyminiszter úgy reagált, elképzelhetőnek tartja, hogy a hadseregnek kell támogatnia a rendőrség munkáját. Ezzel a javaslattal a védelmi miniszter is egyetértett. Hasonló tervezettel állt elő korábban Hans Niessl burgenlandi tartományi kormányfő is.
A legfrissebb adatok szerint Ausztriában az év első hat hónapjában több mint huszonnyolcezer menekültkérelmet nyújtottak be, ezekből hatezret pozitívan bíráltak el.
Cseh jogászok: Prága gesztust tehetne, és befogadhatná a menekültek egy részét
Csehország humanitárius gesztust tehetne az illegális bevándorlóknak, a menekültekkel teli országokkal pedig szolidaritást vállalhatna azzal, ha a menedékkérők egy részét befogadná - hangoztatták csütörtökön a menekültügyi kérdésekkel foglalkozó cseh szövetség jogászai.
"A dublini egyezmények, ahogy a cseh törvények is, ezt lehetővé teszik" - olvasható a Prágában nyilvánosságra hozott állásfoglalásban. A cseh jogászok úgy vélik: szükség lenne a menekültekkel foglakozó dublini egyezmény átértékelésére, hogy az igazságosabb legyen az Európai Unió azon országaival szemben, amelyek területén keresztül a menekültek az unió területére lépnek. "A mostani migrációs hullám összeurópai probléma, ezért európai szinten kellene megoldást találni rá" - szögezték le a migrációval foglalkozó cseh jogászok.
A szakértők rámutattak: a menekültstátus megszerzését lehetővé tevő cseh törvények nagyon szigorúak. Az idei első fél évben a 784 kérvényező közül csak 32 kapott menekültstátust, tavaly pedig az 1156 kérvényező közül 82. Az eddigi rekordot a 2006-os év jelenti, amikor Csehország 268 embernek adott menekültstátust. A kérvények száma akkor meghaladta a háromezret.
A statisztikák szerint Csehország az Európai Unió azon országai közé tartozik, amelyekben a legkevesebben kérnek menedéket. Míg Csehországban az idei első fél évben 784 idegen kért nemzetközi védelmet, Magyarországon nyolcvanötször többen - mutatott rá tematikus összefoglalójában a CTK hírügynökség. A hírügynökség szerint a csehekénél is kevesebb menedékkérelmet a balti államokban, Szlovákiában és Szlovéniában tartanak nyilván. Csehországban 1990-től az idei év közepéig 94 153 menedékkérelmet regisztráltak a hatóságok.
A német SPD munkavállalási vízum bevezetését javasolja a nyugat-balkáni menedékkérők számának csökkentésére
Németországban a szociáldemokrata párt (SPD) szerint egy új típusú munkavállalási vízum bevezetésével lehetne csökkenteni a menekültügyi ellátórendszert erősen megterhelő nyugat-balkáni menedékkérők számát.
A csütörtökön nyilvánosságra került elképzelés szerint a Nyugat-Balkán Európai Unión kívüli térségének lakói - Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia állampolgárai - munkavállalási vízumot kaphatnak, ha igazolják, hogy rendelkeznek németországi munkaszerződéssel, amelynek révén a minimálbért meghaladó - havi bruttó 1460 eurónál több - jövedelemre tesznek szert.
Az új típusú vízum bevezetéséről intézkedhet a szövetségi munkaügyi hivatal, a javaslat megvalósításához így nem szükséges törvénymódosítás. A kiadható vízumok számát szükség esetén korlátozni is lehetne - áll az Egy szociáldemokrata menekültpolitika sarokpontjai című dokumentumban, amelyről elsőként a Rheinische Post című újság számolt be online kiadásában.
A konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták szerint a munkavállalási vízum bevezetése csökkentené az ösztönzést arra, hogy a nyugat-balkáni országok lakói a menekültügyi rendszeren keresztül - menedékjogi kérelem benyújtásával - próbáljanak jogosultságot szerezni a németországi tartózkodásra.
Jelenleg a menedékjogi kérelmek több mint 40 százalékát nyugat-balkáni országok állampolgárai adják be Németországban. A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) a kérelmek több mint 99 százalékát elutasítja, arra hivatkozva, hogy a kérelmező származási országban nincs háború és a kérelmezőt nem éri üldöztetés, ezért nincs joga a menekült vagy más menedékjogi státusz (befogadott, oltalmazott) megszerzésére. Ugyanakkor a kérelmezők ellátásáról az eljárás végéig - átlagosan 5,3 hónapig - gondoskodni kell, ami egyre nehezebben kezelhető terhet ró a menekültügyi rendszerre.
Az SPD koncepciója azt a konzervatívok által szintén sürgetett javaslatot is tartalmazza, hogy Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Szerbia után a másik három nyugat-balkáni államot is sorolják át az úgynevezett biztonságos származási országok közé. Ez felgyorsíthatja az eljárást, hiszen a BAMF különösebb vizsgálat nélkül, "ránézésre" elutasíthatja a kérelmet és Németország elhagyására kötelezheti a kérelmezőt.
A konzervatívok egyelőre nem reagáltak a javaslatokra. Ugyanakkor a Bild című lap pénteki számának egyik előzetesen ismertetett beszámolója szerint a bajor CSU egyik tekintélyes politikusa, Hans-Peter Friedrich volt szövetségi belügyminiszter, a CDU/CSU parlamenti (Bundestag) frakciójának helyettes vezetője azt sürgeti, hogy a nyugat-balkáni térség egészével szemben vezessenek be a vízumkötelezettséget, és függesszék fel az uniós csatlakozási tárgyalásokat a térség tagjelölt országaival (Albánia, Macedónia, Montenegró, Szerbia), ha azok nem tesznek intézkedéseket a menedékkérők áradatának feltartóztatására.
Júliusban olyan sok menedékkérő érkezett Németországba, mint soha korábban egy hónap alatt: 79 ezer embert regisztráltak. Az év eleje óta pedig már 300 ezernél is több menedékkérőt vett nyilvántartásba a BAMF, ami 100 ezerrel meghaladja a tavaly egész évben regisztráltak számát.
Jelenleg csak Albániával szemben érvényes vízumkötelezettség Németországban az érintett nyugat-balkáni országok közül, a többi ország állampolgárai vízum nélkül utazhatnak be, amennyiben rendelkeznek biometrikus azonosítót tartalmazó útlevéllel.
Gyalog kelt át a Csatorna-alagúton egy menekült Nagy-Britanniába
Gyalog kelt át a Csatorna-alagúton Nagy-Britanniába egy menekült, akit röviddel célba érkezése előtt elfogtak a brit rendőrök
A szigetországot és Franciaországot összekötő alagutat üzemeltető Eurotunnel csütörtökön erősítette meg az erről szóló híreket. A férfi hétfőn indult, kijátszotta a francia hatóságokat, majd nekivágott a csaknem ötven kilométeres útnak. A menekült rendkívüli veszélynek volt kitéve, az alagútban ugyanis 140-160 kilométeres sebességgel száguldanak a vonatok a társaság egyik szóvivője szerint. Nagy-Britanniában ráadásul így már nem is folyamodhat menekültstátusért, mert illegális úton próbált meg bejutni.
A Csatorna-alagút francia oldalán, Calais-ban mintegy háromezer menekült vár a kedvező alkalomra, hogy vonatokra vagy kamionokra felkapaszkodva átjusson a brit oldalra. Az, hogy valaki gyalog vagy futva vág neki az útnak, rendkívül ritka - közölte az Eurotunnel. Néhány éve viszont egy egész csoportot tartóztattak fel. A Calais-nál kialakult helyzet miatt mind a brit, mind a francia hatóságok jelentősen szigorították a biztonsági intézkedéseket. A brit sajtóban megjelent hírek szerint a menekültek egyre nagyobb számban adják fel a reményt, hogy sikerül átjutniuk, és inkább Franciaországban nyújtják be menedékkérelmüket.
Még keresik a Líbia partjainál történt hajóbaleset túlélőit
Egyre kevesebb a remény, de a Szicíliai-szorosban csütörtökön is keresték még annak az egy nappal korábban történt balesetnek a túlélőit, amelyben felborult és elsüllyedt egy migránsokat szállító hajó a Földközi-tengeren.
Előző nap közel négyszáz túlélőt és huszonöt holttestet emeltek ki a tengerből, de túlélők - legnagyobbrészt a polgárháború elől menekülő szíriaiak - beszámolói szerint akár hat-hétszázan is lehettek a bárkán. Feltételezések szerint sokan bent rekedtek az elsüllyedt hajó rakterében és a hajóval együtt a tenger mélyére merültek.
A túlélők között 55 nő és 26 gyermek van. A túlélőket és a holttesteket is csütörtökön szállítják a szicíliai Palermóba.
A bárka Líbiából kelt útra és az észak-afrikai partoktól valamivel több mint tizenöt kilométerre borult fel. A vízbe esett embereknek elsőként egy közelben levő ír hajó és az Orvosok Határok Nélkül (MSF) szervezet nyújtott segítséget. Az MSF két saját hajóval pásztázza a Földközi-tengert, hogy azonnal segítségére tudjon sietni a tengeren átkelő migránsoknak.
Az MSF beszámolója szerint a felborult hajó majdnem azonnal elsüllyedt. A baleset helyszínén a tengeren számtalan gazdátlan mentőmellény úszik. A mentőmellényeket az emberkereskedők adják fel a migránsokra, akik azonban nem tudják őket megfelelően használni, és gyakran lecsúszik róluk.
Az olasz hatóságok csütörtökön őrizetbe vettek egy 46 éves tunéziai férfit a dél-olaszországi Reggio Calabriában. Azzal vádolják, hogy a tengerparti városba néhány napja érkezett közel négyszáz fős migránscsoportot szállító hajó kormányosa volt. A férfi az olasz partokra való megérkezés után a hajó utasának adta ki magát, de az általa szállított emberek beszámolói alapján az olasz rendőrség azonosította.
Négyezer plusz vendég a lagzin
