Ausztria június 1-jétől szigorítja a Brenner ellenőrzését

Merkel: a menekültválság kezelése nem érinti a véleményszabadságot
A menekültválság Törökországgal együtt folytatott kezelése és a véleményszabadság ügye teljes mértékben független egymástól - mondta Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben azzal kapcsolatban, hogy Ankara egy német televíziós műsorvezető felelősségre vonását kéri a német kormánytól egy, Recep Tayyip Erdogan államfőt sértegető vers miatt.
Angela Merkel a mexikói államfővel, Enrique Pena Nietoval folytatott megbeszélése után tartott sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva kiemelte, hogy a vélemény, a művészet és a tudomány szabadsága az alaptörvényben rögzített alapvető érték, és nem érintik őket a "politikai problémák, amelyeket egymással megbeszélünk".
E problémák közé tartozik a "menekültek témája is", a megoldás pedig az Európai Unió és Törökország közös érdeke, de mindez "semmilyen kapcsolatban nincsen" a Németországban garantált alapjogokkal.
A török államfőt durva szavakkal sértegető vers körüli botrány miatt egyre nagyobb a nyomás a német kancelláron, főleg azért, mert világosan állást foglalt az ügyben. Szóvivőjének tájékoztatása szerint az előző héten Ahmet Davutoglu török miniszterelnökkel egy más ügyben folytatott telefonbeszélgetésén kifejtette, hogy szerinte az alkotás szerzője szándékosan meg akarta sérteni a török államfőt.
Az ellenzéki Zöldek és a Baloldal szerint nem a kormányfő, hanem a bíróságok dolga megítélni, hogy hol húzódik a határ a szólás- és véleményszabadság, és a sértegetés között. A kancellárt politikusok mellett művészek, újságírók, közszereplők is bírálják, számosan úgy vélték, hogy a menekültválság miatt a török kormánytól függő, kiszolgáltatott helyzetbe került, és emiatt alapvető szabadságjogok csorbulásával járó engedményeket tesz Ankarának.
A török kormány hétfőn hivatalosan felkérte a német kormányt, hogy indítsa meg az alkotó - a ZDF neo országos közszolgálati csatorna Neo Magazin Royale című szatirikus műsorának vezetője, Jan Böhmermann - felelősségre vonását. A berlini vezetés tanulmányozza a kérést.
Jan Böhmermann alkotása a büntetőtörvénykönyv azon paragrafusába ütközhet, amely tiltja más országok intézményeinek és képviselőinek sértegetését. Ezért három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A török kormány által kezdeményezett eljárás akkor indulhat el, ha a német kormány felhatalmazza annak megindítására az illetékes ügyészséget.
Az Angela Merkel vezette jobbközép CDU-val és bajor testvérpártjával (CSU) kormányzó szociáldemokraták (SPD) szerint egyszerűen meg kell semmisíteni a büntetőtörvénykönyv vonatkozó, 103. -  a XIX. századból származó, úgynevezett felségsértési - paragrafusát. Az SPD szerint a parlament (Bundestag) már a következő héten dönthet az ügyben, és így a kormánynak nem kellene eleget tennie Ankara követelésének. A Zöldek és a Baloldal jelezte, hogy támogatja a felvetést, a CDU/CSU még nem foglalt állást.

A Corriere della Sera azt írta, a határ osztrák oldalán megkezdődött a beléptető kapuk felállítása és az osztrák fél szögesdrótot telepít az Olaszországgal közös autósztrádán és országúton. Ausztria az idei év elején jelentette be, hogy az Olaszországgal közös határátkelőknél, így a Brenner-hágónál is szigorítja az ellenőrzést az Olaszországból érkező illegális bevándorlók feltartóztatására. Osztrák adatok szerint 2015-ben 27 ezer migránst lépett át Olaszországból Ausztriába. 

"Ausztria úgy kezeli Olaszországot mintha Görögország lenne, vagyis szabadég alatti menekülttábor" - jegyezte meg a lap. Az újság emlékeztetett, hogy Johanna Mikl-Leitner Rómában aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy idén nyáron 300 ezer bevándorló érkezhet az olasz partokra, ezért "Róma nem számíthat arra, hogy a Brenner-hágó nyitva marad". 

A Corriere della Sera úgy fogalmazott, hogy a Brenner-hágó szögesdrótja hetven évvel ezelőtti sebeket tép fel. "Ez a fal nemcsak Északot választja el a Déltől, Európa két részét, Olaszországot és Ausztriát. Több ez annál: az apró tiroli világ széttörése régi rémálom, amelyet nem Róma, hanem Bécs vált valóra. Váratlan trauma. Amelyet sokan árulásként élnek meg" - írja az olasz napilap. Az újság felidézte, hogy a második világháború után Ausztria és Olaszország között felosztott tiroli térség a schengeni övezet 1995-ös bevezetésével nyerte vissza korábbi egységét. 

"Aggódunk. Schengen halálra van ítélve!" - nyilatkozta Aldo Kompatscher, az olaszországi Dél-Tirolban fekvő Bolzano kormányzója a La Repubblicának.

Sobotka: fel kell készülni a migrációs útvonalak megváltozására
Az Európai Uniónak és a NATO-nak is időben fel kellene készülnie az Európába irányuló migrációs útvonalak esetleges megváltozására -  jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök kedden Prágában, miután Heinz Fischer osztrák államfővel tárgyalt a kérdésről.  
Heinz Fischer államfői mandátuma lejártával  kétnapos búcsúlátogatást tett Csehországban.
Sobotka szerint különösen az Olaszország és Líbia közti tengeri útvonalat kell ellenőrizni. A cseh kormányfő egy esetleges NATO-akciót is el tud képzelni ebben a térségben.  
"Úgy tűnik, hogy hála a Törökországgal megkötött megállapodásnak, sikerült jelentősen lefékezni a migránsok beáramlását a török-görög határon át. Ez ugyan jó hír, de várható, hogy új migrációs útvonalak bukkannak fel" - mondta újságíróknak a cseh miniszterelnök. Úgy vélite, hogy az egyik jövőbeni migrációs útvonal Észak-Afrika és Olaszország között jöhet létre.  Miután ez nagyon valószínűnek tűnik, a huszonnyolcaknak fel kell készülniük erre az eshetőségre.
"Az Észak-atlanti Szerződésnek erre fel kellene készülnie. Késznek kellene lennünk a Frontex megerősítésére az Olaszország és Afrika között elterülő tengeren. Talán jó lenne ott egy NATO-bevetést is előkészíteni, ha bebizonyosodik, hogy a migrációs átvonal Líbián keresztül Olaszország felé mozdult el" - fejtette ki Sobotka.
A cseh miniszterelnök ugyanakkor megértését fejezte ki afelett, hogy Ausztria megkezdte az előkészületeket a Brenner-hágó hozzá tartozó részének a bekerítésére. Ez a hágó az Olaszország és Ausztria közti közlekedés szempontjából kulcsfontosságú. Bécs már korábban jelezte, hogy legkésőbb június elsejéig megszigorítja ennek a határszakasznak az őrzését. 

Varsó: Késik a migránsok átirányítása Lengyelországba 
Az olaszországi és görögországi menekültügyi ejárások akadozása miatt késik a migránsok átirányítása Lengyelországba - derül ki abból a kedden közzétett válaszból, amelyet a lengyel belügyi tárca a lengyel ombudsmannak adott a tavaly szeptemberi uniós menekültelosztási kvóta teljesítését illetően.
A lengyel belügyminiszter-helyettes, Jakub Skiba  - az emberjogi hivatal honlapján közölt -  levele a tárca tavaly decemberi bejelentésére vonatkozik. Annak keretében Lengyelország készségét jelezte, hogy a kvótateljesítés első fázisában 65 migránst vállal át Görögországtól, 35-öt pedig Olaszországtól.
A tavalyi év végén  megindított menekültügyi eljárások "egy sor, az áttelepítésben közreműködő lengyel hatóságoktól független nehézségbe ütköznek" - áll a közleményben. A lengyel belügyi tárca szerint ezek többek között a hot-spotok "szabálytalan működésével" állnak összefüggésben, valamint azzal, hogy Görögország és Olaszország "elégtelen módon vezette be" azokat a biztonsági eljárásokat, melyek az átvállalandó személyek "megfelelő ellenőrzését és azonosítását" célozzák.
Skiba aláhúzta, hogy Lengyelország tudatában van az eddig vállalt, a migránsok  befogadását célzó kötelezettségének, ugyanakkor megjegyezte: az áttelepítés "szorosan összefügg az ellenőrző eljárás pozitív eredményével".
Mint hozzátette, az ellenőrzés különös jelentőséggel bír a tavaly novemberi párizsi, valamint a márciusi brüsszeli terrortámadások kontextusában. "Amíg a Közel-Keletről Európába beáramló személyeket nem ellenőrzik megfelelően, fennáll a veszély, hogy az áttelepített külföldiek között a terrorizmussal kapcsolatban lévő személyek akadhatnak" - áll a közleményben.
Az előző lengyel kormány tavaly szeptemberben beleegyezett az Európai Bizottság egyszeri menekültelosztási kvótájába, vállalva mintegy hétezer migráns befogadását 2017 végéig. Ezt a döntést a tavaly novemberben kormányra lépő Jog és Igazságosság (PiS) - tiszteletben tartva a jogfolytonosságot - maga is vállalja, azzal a kitétellel, hogy nemzetbiztonsági szempontokat érvényesít a menedékjogi kérelmek felülbírálásakor.
A lengyel szejm április elején ugyanakkor a szeptemberi kvótát bíráló határozatot fogadott el. Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter pedig múlt pénteken, Trócsányi László igazságügyi miniszterrel való krakkói tárgyalása után bejelentette: országa Magyarország oldalán kapcsolódik be abba a perbe, amelyet a magyar kormány az Európai Bíróságnál  kezdeményezett az egyszeri menekültátirányítási kvóta ügyében.