Külföld
Athén elesett egyik pénzforrásától
Fokozódik az új kormányra nehezedő nyomás
Az EKB kormányzótanácsa tudatta, hogy a görög bankok február 11-től nem férhetnek hozzá az EKB hiteleihez görög államkötvények vagy a görög kormány által garantál kötvények felhasználásával.
Mindezt néhány órával azután jelentették be, hogy Jánisz Varufakisz új görög pénzügyminiszter Frankfurtban saját szavai szerint "nagyon gyümölcsöző" megbeszélést folytatott Mario Draghival, az EKB elnökével.
Első reagálásában a görög pénzügyminisztérium cáfolta, hogy Görögország lenne az EKB lépésének célpontja. Egyúttal közölte, hogy az ország pénzügyi rendszere biztonságban vam a rendelkezésére álló más likviditási csatornáknak köszönhetően.
Az EKB mindeddig lehetővé tette a bóvli kategóriába sorolt görög kötvények fedezetként való felhasználását, tekintettel arra, hogy Athén egy idén február 28-án lejáró (az eurózóna többi kormánya és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által biztosított) hitel-megállapodás keretében strukturális reformokért cserébe pénzügyi mentőövet kapott. Az euróövezet bankja közleményében azzal indokolta szerdai lépését, hogy bizonytalanná váltak a hitelezőkkel kötendő következő megállapodás kilátásai.
Az Alekszisz Ciprasz vezette új görög kormány hivatalba lépése óta elutasítja a mentőcsomag feltételéül szabott megszorítások folytatását és új megállapodást szeretne kialkudni, amellyel elkerülheti az államcsődöt és az euróövezetből való kilépést.
Ciprasz és pénzügyminisztere, Jánis Varufakisz európai körúton megpróbálják meggyőzni a hitelezőket arról, hogy életképes adósság-visszafizetési tervvel rendelkeznek, csak több időre van szükségük annak előterjesztésére. A franciaországi és olaszországi kedvező fogadtatás után Ciprasz szerdán Brüsszelben egy új, négyéves reformterv kidolgozására tett javaslatot.
Az EKB bejelentésére adott csütörtök hajnali reagálásában a görög pénzügyi tárca leszögezte, hogy az ország bankrendszere teljes mértékben biztonságban van a hazai jegybank által biztosított vészhelyzeti likviditási támogatás (ELA) révén.
Egyúttal úgy értelmezte a döntést, hogy az EKB valójában nem Görögországra, hanem "az eurócsoportra igyekszik nyomást gyakorolni annak érdekében, hogy mielőbb olyan megállapodásra törekedjen Görögország és eurózóna-beli partnerei között", amely egyaránt "előnyös" a görög adósság jövője és az országra váró gazdasági reformok szempontjából.
Biztonságban a NATO-együttműködés
"Görögország továbbra is Európa és a NATO tagja marad, ez biztos!" - tette hozzá. Még ha vannak is "politikai kapcsolatai Oroszországgal, amelyeket nem titkol (...) Ezeket továbbra is fenntartjuk majd" - mondta.
Kammenosz visszautasította azt a feltételezést, hogy országa Moszkvától kérne pénzügyi támogatást, ha a hatalmas adósságáról Európával és a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások számára nem kielégítően alakulnak. Ugyanakkor nem zárta ki egy energetikai megállapodás megkötését Oroszországgal egy Törökországon át haladó csővezeték megépítéséről, miután a Déli Áramlat gázvezeték projektje kudarcba fulladt. "Miért ne köthetnénk megállapodás, amely nem katonai jellegű?" - vetette fel.